156118. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxazaheterociklusos vegyületek előállítására
13 létében vízfürdőn melegítünk. A keveréket lehűtjük és szűrjük. A szűrőn levő maradékot metanol-éter elegyből átkristályosítjuk, amikoris lO^ÍS-ddimetilaminoHproipi^-ar-nitroill-ioxo-ilO,-11 -diihidrO'-d:ibenza[ib,;f]fl ,4] -oxazepin-imaleátot kapunk, amelynek olvadáspontja 166—188 C°. 4. példa: 5,8 g 8-klór-i2-nitroHll-oxo-10,ll-dihidro-dibe:nzo[b,if]i[l,4]-oxazepint és 12,5i6 g 3-dim'etilamüio-propil-kloriidHhidrogénk.ljorídot 60 ml 5,2 g nátriumhidroxidot tartalmazó vízben és 140 ml acetonban keverés köziben néhány óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralunk. Az aoetont csökkentett nyomáson ledesztilláljük és a maradékot vízzel hígítjuk. Lehűtés során olaj válik ki, amelyet éterrel extráhálunk, A 8-klóir-10^(3--dimetila:mino-ipropil)H2-nitroHl;l^oxo-10,!lll-dibldro-dibenzo[b,íf][l,4]-oxazQpint tartalmazó éteres oldatot vízzel mossiuk, nátriumszulfáton szárítjuk, majd vízmentes sósavgázzal telítjük. A képződött csapadékot leszűrjük és metanol-éter elegyből átkristályosítjuk. Ily módon a (VII) képletű 8-klór-10H(3-dimet:ilamino-propil)-2-nitro-il'l^oxiCHlO.'ll-dihidro-idibenzopb^qfl^J-oxazepin-hidrogénkloridot kapjuk, a termék hemihidirátjának olvadásipontja 198—1Í99 C°. A kiindulóanyagként használt, 320 C° feletti olvadáspontú 84dóir^2-nitro-Í11-OXCH10,11-dihidro-difoenzo[b,f][l,4]-oxaz3pint az 1. példa szerinti eljárással állítjuk elő. Az előállítás során közbenső termékként a 221—(222 C° olvadáspontú S-klóír-N-p^klórJS-nitróbenzoilJ^^hidiroxi-anilint használjuk fel. 5. példa: 5,4 g S-metil-a-nitro-lil-oxoJlO^Ül-diihidro-dibenzo[b,f}[l,4]-0'xazepint és 9,5 g 3-di'metilamino-propilklorid-hidrogénkloiridot 50 ml 3,6 g nátriumhidroxidot tartalmazó vízben és 100 ml aoetonban 6 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt forralunk. Az acetont csökkentett nyomáson eltávolítjuk, a bepárlási maradékhoz vizet adunk. A kapott elegy hűtése köziben olaj válik ki, amelyet éterrel extrahálunk. 10-i(3-dimetila,mino-jprapil) n8-:metil--2-nitro^ll -oxo-10,il! -dihidrojdibenzo{b,f]![:l,4]-oxazepint tartalmazó éteres oldatot vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, bepároljuk és száraz sósavgázzal telítjük. A képződött csapadékot leszűrjük, majd abszolút etanol-éter elegyből átkristályosítjuk. Ily módon (VIII) képletű 10-<(3-di:metilamino--propil)^8-,metil-2-nitro^ll-oxo-10,i ll-d:iihidro-di!benzo[b,f][!l,4]-oxazepiin-Jhidrogénkloridot kapunk, amelynek olvadáspontja 125—127 C°. A kiindulóanyagot az alábbi módon nyerhetjük: p-toluidint önmagában ismert eljárással [Ber. 68, 2:60 (1935)] 4-hidroxi-3-nitro-toluollá feldolgozunk. A kapott terméket szobahőmérsékleten és 1 atm. nyomás alatt platinaoxid jelenlétében a közbenső termékként felhasználható 3^amino-4-hidroxi-toluollá hidrogénezzük. 6118 14 8,5 g nátriuirnhidrogénkarbonátot 50 ml vízben oldunk, és az oldathoz 6 g 3-amino-4-hidiroxi-toluol 50 ml éterben készített oldatát adagoljuk. A keveréket ezután lehűtjük és keverés 5 közben 1 óra leforgása alatt 50 ml vízmentes éteriben feloldott 11 g 2-klórH5-nitro-ibenzoilkloridot adunk hozzá. A keveréket 4 óra hoszszat szobahőmérsékleten keverjük, majd az 1. példa szerint a semleges rész izolálása után fel-10 dolgozzuk. A nyers N-(2nklór-l-nitro-benzoil)-2-^hidroxi-5-metil^anilin olvadáspontja 200 C° és ezt további tisztítás nélkül a következő ciklizálás során felhasználhatjuk, 15 52 g N-iía-klór-S-nitro-ibenzoi^^^hidroxi-S-metil-anilint 500 ml 9,2 g nátriurnmdroxidot tartalmazó vízben 19 óra hosszat vízfürdőn keverés közben 90 C°-on melegítünk. A reakcióelegyet végül vízzel hígítjuk és lehűtjük. A kristályos 20 csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és dimetilformamid abszolút etanol elegyből átkristályosítjuk. Ekkor 8-metil^2«nitro-űl-oxo-10,ll-di!hidro-dibenzo[fo,! f](l,4]-oxazepint kapunk, amelynek olvadáspontja 326—327 C°. 25 6. példa: 2,i8-diinitno-ll-'OxoHlOi,ll-id!ihildiro-diiibeinzo{b,;f][l,4]-oxazepint S^dimetilamino-^ropilklorid-hid-s0 rogénkloriddal reagáltatunk valamely bázisos jellegű vegyszer, mint pl. nátriumhidroxid jelenlétében. A fenti reakciót lényegében az 1., 4. és 5. példa előírásai szerint végezzük és a kiindulóanyagokat az előbbi példákban használt ekviva-35 lens mennyiségekben alkalmazzuk. Ily módon (X) képletű 10H(3-dimetilamino-p!ropil)^2,i8-dinitro-lil-oxo-JlOjll-diiihMro-dibenzoIb.flfl^l-oxazepint kapunk, amelyet savas addíciós só, pl. hidrogénkloridsó foirmájáíban azonosítjuk. 40 Az előbbiekhez hasonló módon lehet a következő vegyületeket előállítani: 10-(3-dimetilamino^propil)^2,7-dinitro-ll-oxo-Jlű,!ll-dihid:ro-dibenzo[b,f][l,4]-oxazepin, hidrogénikloridhidrátsójának olvadáspontja 205 C° (bomlik); 8-iacetil-10-(3Hdi;metila!mino^propil)-2-nitro-ill-oxo-10,!l-dihidro-dibenzo[b,f]i[l,4]^oxazepin, hidrogénkloridnhidrátsója 120—1125 C°-on vizet 50 veszít, olvadáspontja 205—1207 C°; 10-(3-d!Ímetila:mino-propil)^2-nitro-6,8,9-triklór-l líl-oxo^l0,ill-dihidro-dibenzo{b,f][l,4]-oxazepin, infravörös abszorpciós spektruma 1635 cm"1 hullámhosszon jellegzetes sávot mutat, 55 míg spektrumából az NH-icsoportra jellemző sáv hiányzik. A kiindulóanyagot az előzőekben leírtakhoz hasonlóan állítjuk elő, éspedig 9,2 g 2-amino-4-60 -nitrofenol éteres oldatával 13,2 g 2-klór-nitrobenzoilklorid éteres oldatát líl g nátriumhidrogénkarbonát vizes oldatának jelenlétében reakcióba visszük. Az aceton-etanol elegyből átkristályosított N^(2-klór-5-nitrobenzoil)^2-ihidroxi-i5-65 -nitro-anilin olvadáspontja 239—244 C°. 7
