156052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás policiklikus vegyületek előállítására
15 létű dialdehidet valamely (XXII) általános képletű Grignard-reagenssel hozunk reakcióba (ahol X jelentése Már- vagy bróimatom). A 6-alkiltet!rahidiropirán-2,-olofcat oly módon is előállíthatjuk, hogy valamely 5-alkil-i5-valerolafctont ismert módon,, pl. izopropüalumaniumhidriddel redukálunk. A laktont a megfelelő S-iketo^kairboinsiaVból vagy annak kis szénatomszámú alkilészteréből állíthatjuk elő. Valamely í5-alkil-i5-valerolaktont pl. egy 5-keto-ikarbonsavészterből nemesfém katalizátor jelenlétében vég. rehajtott hidrogénezéssel készíthetünk. Az. optikailag aktív laktonokat a szabad savakból ismert mikrobiológiai redukciós módszerekkel (pl. aktív élesztő-, penész- vagy baktérium-fajokkal) állíthatjuk elő. A fenti módszerrel előállított optikailag aktív laktonok redukciójakor optikailag aktív 6-alkiltetrahidropirán-2-olokat kapunk. Optikailag aktív kiindulási anyagok felhasználása a találmányunk tárgyát képező eljárás különösen előnyös foganatosítási módja, mivel — mint már közöltük — a találmányunk szerint előállított termékek szteroidok totális szintézisénél kiindulási anyagként előnyösen alkalmazhatók. E célra a laktan S formája különösen kedvező. (Az optikailag aktív termékeket a fent említett mikrobiológiai redukción kívül oly módon is előállíthatjuk, hogy az eljárás tetszés szerinti szakaszában kémiai rezolválást hajtunk végre, így pl. a szekunder hidroxi-csoportot tartalmazó vegyületeket valamely difcarbonsayval (pl. oxálsav, malomsiav, borostyánkősav, glutaminsáv, adip.insav, ftálsav) reagáltatva fél-észterré alakíthatjuk. A fél-észtert valamely optikailag aktív bázissal (pl. brucin, efedirin, kinin) reagáltatva diasztereomer sót kapunk. A sókat elválasztás után könnyen az optikailag aktív alkoholokká alakíthatjuk. A racóm alkoholokat optikailag aktív savakkal (pl. kámfarsziulfonsav. val) reagáltathatjuk, majd a diasztereamer észterieket szétválaszthatjuk és az észtereket az optikailag aktív alkoholokká alakíthatjuk. A találmányunk szerinti triciklikus vegyületek— mint már közöltük — szteroid vegyületek, éspedig különösen 9i/5,10a-szte!roidök vagy retroszteroidok előállításánál felhasználható közbenső termékek. Ezek a szteroidok pl. az alábbi általános reakció-séma szerint állíthatók elő: (IX)-Í(X)- (XI)- (XII) (mely képletekben R, Rí, R2, Y, Z és m jelentése a fent megadott). A fenti reakció-séma első lépésében valamely (I) képletű vegyületet (X) képletű hiciklikus vegyületté oxidálunk. Az oxidációt valamely oxidálószerrel (pl. krómsav, káliumbikromát, káliumpermanganát) végezzük el. Oxidálószerként előnyösen Jones-,reagenst (krómsay, kénsav és aceton) vagy krómsav-ecetsav elegyet alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete nem döntő jelentőségű tényező, előnyösen azonban 0—75 C°-on, különösen előnyösen szobahőmórsóMet körüli hőfokon dolgozhatunk. 16 A (X) képletű biiciklikus vegyületeket savval vagy bázissal történő kezeléssel (XI) képletű triciklikus vegyületekké alakíthatjuk. A gyűrűzárásnál keletkező vizet előnyösen eltávolítjuk. 5 Ezt oly módon végezhetjük el, hogy a reafecióelegyet azeotrop elegy képzésére alkalmas anyag jelenlétében visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk és a vizet a kondenzátumból elválasztjuk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a 10 (X) képletű vegyületet dehidratálószerrel (pl. valamely szerves savanihidrid és szerves, sayhalogenid elegyével) reagáltatjuk:. A (XI) képletű cikloolefint ezután (XII) képletű triciklikus vegyületté hidrogénezzük. A redukciót pl. 15 palládium-szén •katalizátor jelenlétében végezhetjük el. A (XII) képletű triciklikus vegyületet metil-vinil-ketonnal bázis-katalizált reakcióiban retroszteroiddá alakítjuk, mikoris valamely, a 9/?,10la-androszt-4-én-^3-on sorba tartozó ve-20 gyületet kapunk. Eljárásunk további részleteit a példákban ismertetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. 25 1. példa: 8,3 g 7-hidiroxinonénJ3-on, 7 g 2-:metilciiklopentám-íl,3-diom, 0,11 g hidrokinon, 4,2 ml piridin és 42, ml toluol elegyét Dean—Stark vízgyűjtő 30 készülék felhasználásával nitrogénatmoszférában 2, órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk. A reakció oldatot lehűtés után a reagálatlan 2-metil-ciMopentán-il,;3TMdion viszszanyerése céljából leszűrjük. A szűrletet szá-SS razra pároljuk. A kapott termék 9,78 g nyers 3-etil-6ia,/?-metil-]l ,2,,3,5,16,6a«, 7 ,,8-oktahidrociMopentai(fXl)-ibemzopirán-7-on. A kapott nyerstermék, 1 g aktív szén és 100 ml éter elegyét 5 percen át visszafolyató hűtő alkalmazása mel-40 lett fornaljuk. A kapott oldatot dekantálás után betöniényítjük és a kristályosítás beindítása céljából 20 ml hexánt adunk hozzá. Az első generáció (3,88 g) 96—99 Cc -on olvad. Az anyalúg betöményítése, majd hideg diizopropiléter/hexán 45 elegyből történő kristályosítása után a 100—108 C°-on olvadó kristályos második generációt kapjuk. A 7-hidroxi-nonénH3-on helyett l-któr-7-hidroxínonán-S-ont vagy l-H(N,!N-dimetilam:ino)-7-50 -hidroxinonán-S-ont alkalmazva a fenti eljárással analóg módion 3-etil^6a!y ö-metiW,2,;3,l5, l 6,eao,-7,8 ,-ok:tah:id;rociklopentai(f )i(l )^benzopirán-7-ont állítunk elő. 55 2. példa: 16,2 g 7-bidroxinonén-3-onít, 11,5 g 2-:metilciklopentán-l,3-diont, 210 ml xilolt és 105 ml ecetsavat 1,5 órán át visszafolyató hűtő alkal-60 mazása mellett forralunk. Bepárlás után a nyers terméket .(27,0 g) 2. X 11.315 ml benzollal extraháljuk. A maradék. (1,7 g) reagálatlan 2^metilciklopentánHl,.3-dionból áll. A benzoics extraktokat egyesítjük és bepároljuk,. A nyerstermék súlya 65 2í5 g. A kapott nyersterméket hexános oldatban S
