155863. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-aminoalkil-1-arilindének előállítására

155863 6 folytatására, közömbös száraz légkörtben tart­suk a reakcióelegyet és általabán ügyeljünk a vízmentes reakciókörülmények szokásos feltéte­leinek megtartásara. Az oldallánc bevezetésére különféle alkilező­szereket alkalmazhatunk. A találmány szerinti eljárás célját képező arninoalkil-vegyületek elő­állítására előnyösen a megfelelő aminoalkil­-kloridok, -bromidok, -jodidok és egyéb, az (V) általános képletnek megfelelő reakcióképes észterek alkalmazhatók. Alkalmasak e célra az alkilszulfonát-észterek, mint mezilát, valamint az arilszulfonát-észterek, mint a tozilát is. To­vábbi alkalmas észterek az etánszulfonát, bu­tánszulfonát, benzolszulfonát és hasonlók; a szakmabeliek számára kézenfekvő, hogy még számos további, önmagában ismert alkilezőszer is alkalmas a kívánt aimmoalkil-belyettesítő be­vitelére. A találmány szerinti eljárás során végbe­menő kémiai reakció lényegileg pillanat-reak­ció, amely azonnal végbemegy, amint egy ké­miai egyenértéknek megfelelő mennyiségű (V) általános képletű reakcióképes észtert elegyí­tünk a (IV) általános képletű vegyület dinát­rium- vagy dikáliumsójával. Meghatározott hő­mérsékleti viszonyok betartása nem szükséges. A reakció nem különösebben exoterm jellegű; cseppfolyós ammóniát lényegileg csupán azért alkalmazunk a reakció lefolytatására, mint­hogy ebben előnyösen állítható élő a (IV) ál­talános képletű vegyület di-fémsója és a köny­nyen elpárologtatható cseppfolyós ammónia egyszerű lehetőséget nyújt a végtermék kinye­résére. A reakciót egyébként kb. szobahőfoktól mintegy —60 C°-ig menő hőmérsékleteken jól le lehet folytatni. Célszerű azonban cseppfo­lyós ammóniát az elpárologtatási hőmérséikle­ten (kb. —33 C°-on) alkalmazni, minthogy ez­zel egyúttal biztosítjuk a közömbös gázlégkört és távoltartjuk a levegőt a reakcióelegytől. A (VI) képletű 3-aminoalkil-3-arilindan-l-ol közbenső terméket mononátrium- vagy mono­káliumsó alakjában kapjuk; ennek anionja szerkezetileg megfelel a (VI) általános képletű, de az alkoholos hidrogénatomot nem tartalma­zó indánoxidnak. A 3-aminoalkil-3-arilindan­-l-ol közbenső termék kinyerése céljából kí­vánt esetben a sót semlegesítjük vagy hidroli­záljuk, híg savval vagy vízzel való érintikezte­tés útján. Előállítható e vegyület hidrokloridja vagy más savval képezett addíciós sója, egyes esetekben azonban ügyelni kell arra, hogy ne következzék be ilyenkor az (I) képletű indén­né való dehidrálódás, ami egyébként igen könnyen megy végbe. A (VI) általános képletű közbenső termék kinyerése és dehidrálása pl. oly módon folytat­ható le, hogy a cseppfolyós ammónia elpáro­logtatása után a reakcióelegyet vízzel elegyít­jük és a (VI) képletű 3-aminoalkil-3^arilindan­-l-ol közbenső terméket (VI) a szerves oldó­szeres fázisból nyerjük ki. Ezért előnyös, ha vízzel nem elegyedő szerves oldószereket al­kalmazunk a cseppfolyós ammónia hígítására a reakció ill. a kinyerési művelelt során. Ez megkönnyíti a kívánt közbenső termék kinye­rését, minthogy a jelenlevő szervetlen anyagok vízzel kimoshatok a reakcióelegyből. 5 Ha a (VI) általános képletű indanolt 'szabad bázis alakjában kívánjuk kinyerni, a szerves oldószeres oldatot a szervetlen vegyületek és más vízben oldható anyagok vízzel történő ki­mosása után egyszerűen bepároljuk és így az 10 illékony oldószert eltávolítjuk. Ha savval ké­pezett addíciós só alakjában kívánjuk a (VI) általános képletű indanolt kinyerni, akkor a szerves oldószeres oldatot ásványi savval kezel­jük és így kicsapjuk a savval képezett addíciós 15 sót, vagy pedig az oldószeres oldatot híg vi­zes ásványi savval vagy más erős savval extraháljuk és a vizes kivonatból nyerjük ki a savval képezett addíciós sót, ügyelve szükség esetén arra, hogy dehidratálás ne következ-20 zék be. A (VI) általános képletű indanolnak az (I) általános képletű indénné történő dehidratálása különféle önmagukban ismert dehidratálósze­rek segítségével, a megfelelő dehidratáló reak-25 ciókörülmények alkalmazásával történhet. Elő­nyös semleges dehidratálószart, mint dimetil­szulfoxidot, vagy pedig savas dehidratálószert, mint ásványi savat vagy erős szervas savat, pl. alkil- vagy arilszulfonsavakat, mint metán-30 szulfonsavat, benzolszulfonsavat vagy p^toluol­szulfonsavat alkalmazni erre a célra. Ugyan­csak alkalmasak savas dehidratálószeríként a foszforoxiklorid, tionilklorid, alumíniumiklorid és foszforpentoxid is. A dehidratálás általában 35 könnyen megy végbe vízmentes reakciókörül­mények alkalmazására nincs szükség. A kon­centráció, reakcióidő, reakcióhőmérséklet leg­előnyösebb értékei egyszerű kísérlettel adott esetben könnyen megállapíthatók. 40 Az l-(2-dimetilaminoetil)-4^feniliindén és l-(2--dimetilammoetil)-3-metil-l-fenilindén előállítá­sa esetén célszerűen oly módon járhatunk el, hogy a megfelelő (VI) általános képletű in-45 danol savval képezett addíciós sójának vizes ásványi savas oldatát egyszerűen hevítjük annyi ideig, olyan hőmérsékleten, amely ele­gendő a kívánt dehidratálás elérésére. így ol. azt tapasztaltuk, hogy ha 3-(2-dimetilaminoetil)-50 -3-fenil-indan-l-ol-hidroklorid 6 n vizes sósav­val készített oldatát 90 C° hőmérsékleten /kb. 2 óra hosszat hevítjük, akkor a dehidratálás tel­jesen végbemegy, nemkívánatos mellékreakcíók és bomlási jelenségek nélkül. A 3-(2-dimetil-55 aminoetil)-l-metil-3-fenil-indan-l-ol-hidroklorid viszont már szobahőfokon magától dehidratáló­dik, ha 6 n vizes sósav oldattal hozzuk érintke­zésbe. A kiindulóanyagként alkalmazott (IV) általá-60 nos képletű indanol vegyületek ismert anyagok. Előállításuk célszerűen oly módon történhet, hogy 3-arilindanont egy Grignard-reagenssel reagáltatunk, amint ezt pl. az l-metil-3-fenil­-indan-1-ol előállítása esetében a J. Org. Chem. 65 18, 1237—41245 (1953) közleménye leírja. Az oly 1

Next

/
Thumbnails
Contents