155801. lajstromszámú szabadalom • Villamos megszakító

155801 5 '6 szigetelőoszlop belseje között, és mindezeket a tereket nyomás alatti cseppfolyósított dielekt­romos gázzal töltjük. Így egyetlen tömítés ma­rad az álló és mozgó elem között, és ezt a 4 szigetelőoszlop alján 40 tömszeleneével látjuk el. Ezen a 40 tömszelencén sima felületű 42 kap­csolóhüvelyrúd hatol át, amelyek kopása mi­nimális. A ! 2. ábrán ábrázolt kivitel másik, jellemzője az, hogy olyan fajta szivárgást létesítünk, amely szükségtelenné teszi a 38 biztonsági szelep mű­ködését. Ez utóbbi amúgy is nehezen közelít­hető meg és a villamos megszakítónak abban a •részében van elhelyezve, amely a megszakító zárt helyzetében feszültség alatt van. Ennék megfelelően a 2 megszakítókamra tetején 44 vezetéket helyezünk el, amely 46 visszacsapó­szelepet tartalmaz, amelyen át a folyadék ki­zárólag a 48 nyíl irányába folyhat. A 44 cső vagy vezeték szigetelve van és a 28' akkumu­látor 26 folyadékterének a visszatérő vezetékét képezi. Hasonlóképpen a 26 folyadékteret a 4 szigetelőoszlop és a 2 megszakítókamra belsejé­vel összekötő 24' vezetékbe is beépítünk egy 50 visszacsapószelepet, amelyen át a folyadék csak az akkumulátorból a megszakító felé folyhat. 52 ürítőcsap, amely a 44 vezeték aljánál van elhelyezve, és ezért íöldpotenciálon van, és könnyen megközelíthető, megszakító belsejét az atmoszférával kötheti össze, hogy megindulás­nál a levegő kiszivárogjon. A 28' akkumulátor ez alatt a művelet alatt 54 zárócsappal zárható le. Az 54 zárócsap helyett egyszerű visszacsapó­szelepet is lehet alkalmazni. Ebben az esetben meginduláskor az 54 zárócsapot nem kell ki­nyitni. Természetesen ezt a két 52, 54 csapot kombinálhatjuk egyetlen háromjáratú szelep­ként. A 24' vezetékhez 36 nyomásmérőt és 56 vezetéket kapcsolhatunk hozzá, amelyet csepp­folyósítható dielektromos folyadékforráshoz le­het csatlakoztatni, hogy feltöltsük vele a rend­szert. A rendszerbe valahová 57 biztonsági sze­lepet építhetünk be. Mivel a legtöbb csepp­folyósítható dielektromos gáz sokkal nehezebb, mint a levegő, ha a töltés kezdetekor az 52 ürítőcsapot nyitjuk, biztosítjuk a rendszerben levő összes levegő eltávolítását. A 2. ábrán ábrázolt másik változat a 28' ak­kumulátor, amelynél a 26 folyadéktér és 32 gáz­tér nincs egymástól mozgó dugattyúval elvá­lasztva, hanem ehelyett a komprimált gáz pl. nitrogén, rugalmas párnája közvetlenül a 26 térben levő cseppfolyósított dielektromos gáz­ra hat. Az áramkör, amelyet leírtunk, és amely a megszakító belsejét az akkumulátorral és vál­takozva az atmoszíférával, vagy a dielektromos folyadékforrással köti össze, biztosítja a folya­dék egyirányú áramlását zárt áramkörben és az idegen gázok automatikus kiszivárgását. Az akkumulátort P nyomással {vagy mással), a 3.- ábrán ábrázolt esetben (az akkumulátor­rugó P nyomást fejt ki a dugattyúra) terheljük úgy, hogy a cseppfolyósítható dielektromos gáz normál környezeti hőmérsékleten cseppfolyós állapotban marad. Pl. ha a cseppfolyósítható dielektromos gáz kénhexafluorid, S'F6, az akku­mulátort legalább 35 kg/cm2 nyomás alatt tart­hatjuk normál hőmérsékleti viszonyok mellett, Freonok esetében a nyomás csupán 15—20 kg/ cm2 körül lehet. Ha a hőmérséklet csökken, a villamos megszakítóban levő cseppfolyósítható dielektromos gáz térfogata csökken, és a 46 visszacsapószelep zárva marad, de az 50 vissza­csapószelep nyit, és megfelelő mennyiségű cseppfolyósítható dielektromos gáz kerül át az akkumulátor 26 folyadékteréből a megszakító­ba. Természetesen a 32 gáztér térfogata is en­nek 'megfelelően nő, és a nyomás csökken, de mivel a hőmérséklet csökkent, a dielektromos folyadék cseppfolyós állapotban marad. Abban az esetben, ha a hőmérséklet nő, a villamos megszakítóból az akkumulátor felé következik be áramlása 44 vezetéken át a 48 nyíllal jel­zett irányban. Az áramlást általános nyomás­növekedés követi a rendszerben, így a dielekt­romos folyadék igyekszik cseppfolyós állapot­ban maradni, annak ellenére, hogy a hőmér­séklet emelkedett. Világos tehát, hogy a di­elektromos folyadék lassan zárt körben áramlik a hőmérsékletváltozásnak megfelelően. Emiatt az áramlás miatt a folyadékot meg lehet szűrni, és a gázok visszatérnek az akku­mulátorba. Ez a rendszer állandó és automatikus tisztítását és légtelenítését eredményezi. Egyes cseppfolyósítható dielektromos gázok esetében, amelyeknek a kritikus hőmérséklete (45 ° = 5 SF6 esetében) közel fékszik ahhoz a hőmérsék­lethez, amelyet a villamos megszakító egyes részei elérnek, ha napnak vannak kitéve; a nyomás könnyen a kritikus nyomás fölé mehet, azonban előnyös lehet a nyomás részére, ha állandóan a kritikus szint felett tartjuk, hogy megbízhatóan megelőzzük azokat a térfogatvál­tozásokat, amelyek állapotváltozásokat okoz­nak. Előnyösen minden esetben az akkumulátor térfogatot úgy alkalmazzuk a cseppfolyósított dielektromos gázt tartalmazó villamos megsza­kító térfogatához, hogy a hőmérsékletváltozás okozta nyomásváltozások a dielektrikumot min­dig cseppfolyós állapotban tartsák, legalább a megszakítónak azon részében, amelyben az ív képződik. Bizonyos freongázoknak is rosszabb dielekt­romos tulajdonságai vannak, mint. az SF6 di­elektromos tulajdonságai. Ilyen freonok alkal­mazása a találmány szerinti megszakítóban elő­nyös lehet, mivel dermedési hőmérsékletük na­gyon alacsony, és kritikus hőmérsékletük lénye­gesen felette van a gyakorlatban tapasztalt külső hőmérsékleteknek. Ezenkívül a cseppfo­lyósodású nyomásuk viszonylag kicsi, és az ép­pen alkalmazott fajtától függően a rendszer 15—20 kg/cm2 nyomáson működhet. A 4. ábrán ábrázolt megszakító hasonlít az 1. ábrán ábrázolt megszakítóhoz abban, hogy a 2 megszakítókamra 19 belseje cseppfolyósít­ható dielektromos gázzal van megtöltve, mint pl. SF6-tal, és 22 kamravég és 20 tömszelence választja el a 4 szigetelőoszlop belsejétől, amely 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Thumbnails
Contents