155774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kéntartalmú amin előállítására
155774 amino- vagy a ftálimido-csoport, valamint az olyan acilamino-gyökök, amelyekben „acil" egy szénsav-vegyület maradékát jelenti, amilyenek pl. a karbetoxi-, a triktóretoxi-karbonilamino-, a terc.butiloxi-karbonilamino- vagy a karbobenzoxiamino-gyök, például az ureidovagy tiureido-csoport. Az acilamino-csoportok szabad amino-csoporttá alakíthatók át hidrolízissel, pl. erős savas reagenssel, így vizes ásványi savval, amilyen pl. a sósav, vagy hidrazinolízissel (pl. ftálimido-csoport), redukcióval, pl. kémiai redukálószerekkel, így cinkkel és vizes ecetsavval (pl. 2,2,2-triklóretoxi-íkarbonilamino-csoport), vagy savval, így trifluorecetsawal való kezeléssel (pl. terc.butiloxi'karbonil-amino-csoport). Az acilamino-csoportok egyúttal a karbamin- vagy tiokarbaminsav dehidratizált alakjának N-csoportjai, vagyis izoeianát- vagy izotiocianát-csoportok; az ilyen gyökök hidrolízissel, célszerűen vízzel szintén átalakíthatók amino-csoporttá. Hidrolitikusan, különösen savas hidrolizáló szerekkel amino-csoporttá átalakítható Ro gyökök az -ilidénamino-, különösen az alkilidénamino-, a cikloalkilidénamino- vagy az aral'kilidénamino-csoportok; az ilyen gyökök például savas anyagokkal, így vizes vagy alkoholos sósavval átalakíthatók amino-csoporttá. További R0 csoportok a reakcióképes észterezett hidroxi-csoportok, különösen a halogénatomok-, így a klór-, bróm- vagy jódatom, vagy a szerves szulfoniloxi-csoportok, így a metil-szulfoniloxi-, fenilszulfoniloxi-, p-tolilszulfoniloxi-, p-brómfenilszulfoniloxi- vagy n-nitrofenilszulfoniloxi-csoport. Ezeket ammóniával vagy ammóniát leadó anyaggal, így hexametiléntetraminnal át lehet alakítani amino-csoporttá. Az amino-csoporttá átalakítható R0 csoport nitro vagy nitrozo-csoport is lehet; ezeket redukcióval, célszerűen naszcens hidrogénnel, vagy előnyösen hidrid-típusú redükálószerrel, így litiumalumíniumhidriddel alakíthatjuk át a kívánt amino-csoporttá. A IV képletű kiindulási vegyületben levő —C—R° kettős kötés egyidejű telítődésével amino-csoporttá átalakítható R° gyök az imino-csoport, amely például hasonlóan a nitrovagy nitrozo-csoporthoz, reduktív úton átalakítható amino-csoporttá. A találmány szerinti eljárásban a reakciókat ismert módon, oldószerek és/vagy katalizátorok és/vagy kondenzálószerek jelenlétében vagy távollétében, hűtés vagy melegítés mellett, zárt edényben, nyomás alatt és/vagy inert gáz-, így nitrogén-atmoszférában folytathatjuk le. A reakciókörülményektől függően az I képletű vegyületet szabad alakban vagy sóinak alakjában kapjuk. Az utóbbi vegyületek savas addíciós sók, célszerűen gyógyászatilag felhasználható savas addiciós sók, például a szervetlen savakkal, így sósavval, brómihidrogénsavval, salétromsavval, kénsavval vagy foszforsáv-10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 65 val képezett sók, azonban sóképzésre felhasználhatunk szerves savakat is, így szerves karbonsavakat, például ecet-, propion-, glikol-, maion-, borostyánkő-, maiéin-, hidroximalein-, dihidroximalein-, fumár-, alma-, borkő-, citrom-, benzoe-, fahéj-, mandula-, szalicil-, 4--aminoszalicil-, 2-fenoxibenzo&-, 2-acetoxibenzoe-, embon-, glükuron-, nikotin- vagy izonikotinsavat, vagy szerves szulfonsavakat, pl. metánszuMon-, etánszul'fon-, :2-hidroxi-etánszulfon-, l,2^etándiszulfon-, benzolszulfon-, p-toluolszulfon-, 2-naftalinszulfon- vagy N-ciklohexilszulfaminsavat, valamint aszkorbinsavat. Ezeket a savas addiciós sókat, valamint egyéb savas addiciós sókat közbenső termékekként, például a szabad vegyületek tisztítására vagy egyéb sók élőállítására, valamint azonosítási célokra is felhasználhatjuk. Különösen az utóbbi célra igen alkalmas sók például a perklórsavval, savanyú szerves nitro-vegyületekkél, például pikrin-, pikrolon- vagy flaviánsavval, vagy fém-komplex-savakkal, például foszforwolfrámsavval, foszformolibdénsawal, klórplatinasavval vagy Reinecke-savväl (tetra'tiociano-diammono-krómsav) képzett sók. A kapott sókat például valamilyen bázissal, így alkálifém- vagy alkáliföldfémhidroxiddal vagy -karbonáttal, vagy ammóniával, vagy megfelelő ioncserélővel végzett kezelés útján a szabad vegyületékké alakíthatjuk át. A kapott sókat egyéb sókká is átalakíthatjuk, például ioncserélővel végzett kezeléssel, vagy pedig egy szervetlen savval képzett sónak egy fémsóval, pl. egy sav nátrium-, bárium- vagy ezüstsójával való reagáltatása útján olyan megfelelő oldószerben, amelyben a képződött szervetlen vegyület oldhatatlan. A szabad vegyület pl. savakkal, így a fentebb említett savakkal végzett kezeléssel vagy a vegyület oldatának a kezelésével — ahol az oldatot megfelelő inert oldószerrel vagy oldószereleggyel állítjuk elő — vagy megfelelő ioncserélővel való kezelés útján alakítható át savas addiciós sóivá. Sókat hidrátjaik alakjában is előállíthatunk, és a sók tartalmazhatnak kristályosan kötött oldószert is. Az új vegyületek szabad alakja és a sóik közötti szoros kapcsolat következtében a szabad vegyület vagy annak sói alatt mind az előzőkben, mind az alábbiakban értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókat, ill. a szabad vegyületet is érteni kell. Egy kapott izomer-elegyet ismert módszerekkel különíthetünk el az egyes izomerekké. Így egy kapott racemátot optikailag aktív oldószerekből végzett kristályosítással különíthetünk el az optikailag aktív d- és 1-alakokká, vagy pedig olyan módon, hogy a racém vegyületet aszimmetrikus szénatomot tartalmazó sav optikailag aktív alakjával kezeljük, előnyösen megfelelő oldószer jelenlétében. Optikailag aktív savként különösen előnyösen használható a d-borkösav és az l-borkősav, valamint az
