155768. lajstromszámú szabadalom • Eljárás poliuretán-karbamid oldatok előállítására

3 sal a mikropórusos szerkezet előállításához az oldat polimer főalkatrészeként poliuretán-karbaniidi tömbpolimért vagy két vagy több poliuretán-karbamid keverékét használjuk. Megállapítottuk továbbá, hogy az alábbiakban még részletesen ismertetendő körülmények között azok a polimerek vagy keverékek mutatnak előnyösebb tulajdonságokat, amelyeknek egy alkotóeleme legalább két alapvető poliuretán-karbamict részt tartalmaz. Különösen előnyös tulajdonságokat érhetünk el, ha a tömbpolímért két-vagy több, különböző rugalmassági modulusszal és különböző alakváltozási hőmérséklettel rendelkező poliuretán-karbamid kombinációja útján képezzük. A polimertől megkívánt tulajdonságok szempontjából tekintve e polimer alkalmazása során szükséges, hogy az alakváltozási hőmérséklet ne legyen 150 C° alatt. A poliuretán-karlbamid tömfopolimérek vagy ezek keverékei e kívánalmat kielégítik. Hasonló tulajdonságú anyagokat állíthatunk elő akkor is, ha a poliuretán-karbamid-oldat két- vagy több különböző rugalmassági modulusszal és különböző alakváltozási hőmérséklettel rendelkező poliuretán-karbamid keveréke. A találmány tárgya eljárás poliuretán-karbamid-oldatök előállítására mikropórusos fóliák és bevonatok készítésére, amelyek polimer főalkatrészét legalább két különböző rugalmassági modulusszal és különböző alakváltozási hőmérséklettel rendelkező alapvető poliuretán^ -karbamid megfelelő oldószer jelenlétében történő reakciója útján állítjuk elő. Célszerűen olyan izocianát-végcsoportokkal rendelkező alapvető poliuretán-karbamidokat használunk, amelyek amino- vagy bidroxilcsoportokat tartalmazó vegyületekkel összeköthetők, adott esetben pedig olyan amino- vagy hidroxilvégcsöportokkal rendelkező poliuretánkarbamidokat alkalmazunk, mely utóbbiak izocianátokkal összekapcsolhatók. Az említett poliuretán-karbamidokat valamely poliol vagy több poliol és egy vagy több diizocianát reakciója útján állíthatjuk elő. Erre a célra megfelel a polioxietilénglikol, polioxipropilénglikol és a polioxitetrametilénglikol vagy ezek 400— 3000 molekulasúlyú keverékpolimérjei toluiléndiizocianáttal, 4-4-difenilmetándiizocianáttal, dif enildiizocianáttal vagy ezek keverékeivel kombinálva. Valamennyi említett polimer megfelelő oldószere a dimetilf ormamid, dimetilszulfoxid' vagy tetrahidrofurán. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: „A" polimer 100 ré'z 1000 molekulasúlyú polioxipropilénglikolt vákuumban (10 Hgmm) és legfeljebb 130 C° hőmérsékleten megszárítunk. A szárított polioxipropilénglikolhoz 51,5 rész 4,4-dife-4 nilmetándiizocianátot adunk és a reakciókeveréket 3 órán át 90 C°-on tartjuk. Az izocianát-végcsoportokkal rendelkező polimert 454 rész dimetilformamidban feloldjuk és 5 rész 5 70%-os hidrazinhidrátoldattal 30 perc alatt elkeverjük. Amino-végcsoportokkal rendelkező poliuretán-karbamid-oldat képződik, melynek viszkozitása 4200 cP. 10 „B" polimer 100 rész 1000 molekulasúlyú polioxipropilénglikolt az „A" polimernél leírt módon szárítunk. A megszárított polioxipropilénglikolhoz 15 2,4- és 2,6-toluiléndiizocianát 80 :20 arányú, 35,2 rész keverékét adjuk és a keveréket 3 órán át 90 C°-on tartjuk. Az izociahát-végcsoportokat tartalmazó polimert 405 rész dimetilformamidban feloldjuk és 135 rész dimetil-20 formamidban lévő 5,5 rész 70%-os hidrazinhidráttal elegyítjük. Aminovégcsoportokat tartalmazó poliuretán-karbamid keletkezik, melynek viszkozitása 2600 cP. 25 Tömbpolimér 100 rész ,,A" polimer-oldatot és 100 rész „B" polimer-oldatot 0,1 rész 10%-os 4,4-difenildiizocianát-olídattal erélyes keverés közben reak£0 eióba viszünk. Mint reakciótermék poliuretánr-karbamid tömbpolimér-oldat keletkezik, melynek viszkozitása 24 000 Cp és szárazanyagtartalma 19,6%. 35 2. példa: 100 rész „A" polimer-oldatot és 100 rész „B" poümér-oldatot elegyítünk és 100 rész 40 1000 molekulasúlyú polioxipropilénglikol és 51,5 rész 4,4-difenilmetándiizocianát rekciója útján kapott poliméroldattal reagáltatjuk. Ehhez a reakcióhoz e 25%-os poliméroldatból kb. 1 részt használunk. A kapott poliuretán-karb-45 amid tömbpolimér oldatának viszkozitása 28 000 cP. 3. példa: 50 „A" polimer 100 rész 1000 molekulasúlyú polioxipropilén^ glikolt vákuumban (10 Hgmm), legfeljebb 130 C° hőmérsékleten 60 percig szárítunk. A meg-55 szárított polioxipropilénglikolhoz 51,5 rész 4,4--difenilmetándiizocinátot adunk és a keveréket 2,5 órán át 90 C°-on tartjuk. Az így kapott izocianát-végcsoportokat tartalmazó polimert 454 rész dimetilformamidban 60 feloldjuk. „B" polimer 100 rész 1000 molekulasúlyú polioxipropilén-65 glikolt az „A" polimer készítésénél leírt mó-2