155695. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinolinszármazékok előállítására

9 Az alábbi példák szemléltetik a jelen találmány végrehajtását, anélkül azonban, hogy a találmány oltalmi körét ezekre kívánnánk korlátozni. A hőmérsékletet Celsius-fokokban adjuk meg. 5 1. példa 13,0 g l-(2-metoxi-4-nitrofenoxi)-n-oktánt 65 ml etilacetátban szobahőmérsékleten és légköri nyomáson 5%-os palládium-szén (1,3 g) je- 10 lenlétébén katalitikusan hidrogéneztünk. Az elméleti mennyiségű hidrogén felvétele után az l-(4-amino-2-metoxifenoxi)-n-oktánt tartalmazó Oldatot megszűrtük, 10,5 g dietiletoximetilénmalonáttal kezeltük, és a keveréket vákuumban 15 vízfürdőn szárazra pároltuk. A kapott dietil-3--metoxi-4-n-oktiloxianilinometilénmalpnát kikristályosodott (op. 48—50°), ezt 130 ml Dowtherm A-ban feloldtuk, és az oldatot Woodsfém fürdőben 1 óra hosszat 260—270°-on mele- 20 gítéttük. A lehűtött oldatot könnyűbenzinnel (fp. 60—80°) hígítottuk, a nyers terméket kiszűrtük, és megszárítottuk. 50 ml forró ecetsavban oldva, forrón szűrve, és a terméket 100 ml forró metanol hozzáadásával kicsapva etil-4- 25 -hidroxi-7-metoxi-6-n-oktiloxikinolin-3-karboxilátot kaptunk (4,95 g) 256—258° olvadásponttal. A fenti készítményhez kiindulási anyagként használt l-(2-metoxi-4-nitrofenoxi)-n-oktán 30 R. F. Collins és M. Davis módszere szerint (J. Chem. Soc. 1961, 1863) készült a következőképpen : 515 ml dimetilformamidban oldott kálium-p-nitroguajakoxidot (103,6 g) 95 ml n-oktilbro- 35 middal kezeltünk, vízfürdőn 1 óra hosszat kevertük, vízbe öntöttük, és a terméket szűrőn elkülönítettük. 500 ml metanolból kikristályosítva 116 g l-(2-metoxi-4-nitrofenoxi)-n-oktánt kaptunk 36,5—38° olvadásponttal. 40 Az etil-4-hidroxi-7-metoxi-6-n-okti3oxikinolin-3-karboxilát előállítására fent leírttal analóg módon eljárva, de az l-(4-amino-2-metoxifenoxi)-n-oktánt a megfelelő aminofenoxialkánszármazékkal helyettesítve [készült a megfelelő 45 nitrofenoxialkán redukálásával, ez utóbbi viszont R. F. Collins és M. Davis (J. Chem. Soc. 1961, 1863) módszere szerint készült a megfelelő kálium-2-alkoxi-4-nitrofenoxidból és alkilhalogenidból] a következő vegyületeket kaptuk: 50 etü-6-n-heptiloxi-4-hidroxi-7-metoxikinolin-3-karboxilát, op. 256—259° [l-(2-metoxi-4-nitrofenoxi)-n-heptánból, op. 53—55°]; etil-7-etoxi-4-hidroxi-6-n-oktiloxikinolin-3--karboxilát, op. 250—251° [l-(2-etoxi-4-nitro- 55 fenoxi)-n-oktánból, op. 49—50°]; etil-4-hidroxi-7-metoxi-6-n-nonüoxikinolin-3-karboxilát, op. 258—260° [l-(2-metoxi-4-nitrofenoxi)-n-nónánból, op. 47,5—49°]; etil-6-n-deciloxi-4-hidroxi-7-metoxikinolin- 60 -3-karboxilát, op. 250—252° [l-(2-metoxi-4-nitrofenoxi)-n-dekánból, op. 49—50°]: etil-4-hidroxi-7-metoxi-6-n-undeciloxikinolin-3-karboxilát, op. 252—254° [l-(2-metoxi-4--nitrofenoxi)-n-undekánból, op. 51—52,5°]; 65 10 etil-4-hidroxi-7-izobutoxi-6-n-oktiloxikinolin-3-karboxilát, op. 257—259° [l-(2-izobutoxi-4--nitrofenoxi)-n-oktánból, op. 52—53°, ez utóbbi készült 2-izobutoxi-4-nitrofenolból, amelyet 3,4--diizobutoxi-nitrobenzolból kaptunk R. F. Collins és M. Davis módszere szerint (J. Chem. Soc. 1961, 1863)]; etil-6-n-deciloxid-7-etoxi-4-hidroxikinolin-3--karboxilát, op. 24.4—246° [l-(2-etoxi-4-nitrofenoxi)-n-dekánból, op. 57,5—59°] és etil-6-n-deciloxi-4-hidroxi-6-izopropoxikinolin-3-karboxilát, op. 194—196° [l-(2-izopropoxi-4-nitrofenoxi)-n-dekánból, op. 45,5—47,5°]. 2. példa Az 1. példában leírt módon eljárva, 10,2 g l-(2-etoxi-4-nitrofenoxi)-n-dekánt redukáltunk, a kapott l-(4-amino-2-etoxifenoxi)-n-dekánt 6,8 g dietiletoximetilénmalonáttal kezelve átalakítottuk dietil-4-n-deciloxi-3-etoxianilinometilénmalonáttá (op. 38—40°), és ezt forrásban lévő Dowtherm A-ban ciklizálva 7,1 g nyers etil-6-ndeciloxi-7-etoxi-4-hidroxikinolin-3-karboxilátot kaptunk. Egy minta az 1. példában leírt módon ecetsavból és metanolból átkristályosítva 244—246°-on olvadt. A fenti készítmény kiindulási anyagaként használt l-(2-etoxi-4-nitrofenoxi)-n-dekán a következőképpen készült: 17,2 g 4-nitrokatechin-mono-nátriumsót 180 ml dimetilformamidban oldottunk, és hozzáadtunk 22,1 g n-decilbromidot. A keveréket vízfürdőn egy óra hosszat kevertük, majd 1 liter vízbe öntöttük. A kicsapódott szilárd anyagot szűréssel elkülönítettük, és minimális mennyiségű forró metanolban oldottuk. Az oldatot 7,0 ml 50%-os nátronlúggal kezeltük, és 500 ml vízzel hígítottuk. Az oldatot aktív szénnel derítettük, és leszűrtük. A szüredéket 15 ml tömény sósavval megsavanyítottuk, és a kivált olajat dietiléterrel extraháltuk. A kivonatokat vízzel mostuk, vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítottuk, bepároltuk, és a maradékot petroléterből (fp. 40— 60°) átkristályosítottuk. Így l-(2-hidroxi-4-nitrofenoxi)-n-dekánt (11,3 g) kaptunk 46—49° olvadásponttal. 10,8 g l~(2-hidroxi-4-nitrofenoxi)-n-dekánt 50 ml dimetilformamidban oldottunk, és az oMatot 1,95 g 50%-os olajos nátriumhidrid szuszpenzióval kezeltük. A keveréket vízfürdőn 5 percig melegítettük, majd 8,0 g etil-toluol-p-szulfonátnak 50 ml dimetilformamiddal készült oldatával kezeltük. További 1 órai melegítés után a keveréket 500 ml jéghideg vízbe öntöttük, nátronlúggal meglúgosítottuk, és a szilárd terméket szűrőn elkülönítettük. Metanolból átkristályosítva 10,7 g l-(2-etoxi-4-hitrofenoxi)-n-dekánt kaptunk 50— 55° olvadásponttal. Egy metanolból újra átkristályosított minta olvadáspontja 53—55° volt. Hasonló módon készültek a következő vegyületek: a) Etil-4-hidroxi-6-n-oktiloxi-7-n-propoxikinolin-3-karboxilát (op. 252—254°) l-(2-n-propoxi-4-nitrofenoxi)-n-oktánból (op. 52—53°), ez ké-5