155688. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok vastagsági egyenetlenségeinek kimutatására
5 Ha meglehetősen nagy 100 kc/sec és 1 Mc/sec közötti váltakozó áramú frekvenciát alkalmazunk, kapacitív kapcsolás válik lehetségessé a 12, 13, 14 elektródok és a 11 réteg között, s így elkerülhetővé válik a fizikai érintkezés a 11 ré- 5 teggel. Jellegzetes fényképészeti emulziórétegek ellenállása a vastagságukra merőleges irányban 10 000 Ohm/cm2 , és a vezérlő elektródok 5— 10 cm hosszúak és 5—10 cm-re vannak egymástól. Hogy a csatolási impedancia a 11 réteghez 10 jelentéktelen legyen a 11 réteg impedanciájához képest, az elektród és a réteg közötti 1 cmes rés esetén több Mc/sec frekvenciájú áramot kellene alkalmazni, ez pedig gyakorlatilag lehetetlen a „bőrhatás" kialakulása miatt. Ha azon- 15 ban a fent ismertetett „null"-módszert alkalmazzuk, a csatolt impedanciák a 12 és 13 vezérlő elektródoknál megsemmisítik egymást. A találmány előnyös kiviteli alakját szemléltető berendezés vázlata a 2. ábrán látható. 20 A bevont 10 film a 15 és 16 görgőkön folytonosan mozog a C nyíl irányában. A 15 és 16 görgők között a 10 film egymás után áthalad a 17 álló elektródcsoport és a 18 mozgatható elektródrendszer alatt. 25 A 17 álló elektródcsoport egy pár (12, 13) vezérlőelektródból és egy közbülső 14 indikátorelektródból áll, ugyanolyan elrendezésben, mint a 12, 13, 14 elektródok az 1. ábrán. A 12 és 13 vezérlő elektródok hosszúkásak és egy- 30 mással párhuzamosan helyezkednek el a 10 film C haladási irányára merőlegesen. A 14 indikátorelektród szintén hosszúkás, de a hossza csak kb. 3 / 4 -e a 12 és 13 vezérlő elektródokénak. , Hogy az áramsűrűség elég egyenletes legyen a 35 11 rétegben a 12 és 13 vezérlő elektródok között, a 12 és 13 vezérlő elektródok hossza kb. kétszerese az őket elválasztó távolságnak. A mozgatható 18 elektródrendszer több váltogatva elhelyezett 20 vezérlő elektródból és 21 40 :- indikátorelektródból áll, és a 10 film teljes szélességére kiterjed. Minden 20 vezérlő elektród ? hossztengelye párhuzamos a 10 film C haladási irányával, és hosszuk kb. a kétszerese az egymással szomszédos 20 vezérlő elektródok közöt- 45 ti távolságnak. A 21 indikátorelektródok félúton fekszenek a szomszédos 20 vezérlő elektródok között, és párhuzamosak a vezérlő elektródok• kai. Minden 21 indikátorelektród kb. % olyan , hosszú, mint a 20 vezérlő elektródok. A 18 50 elektródrendszer úgy van felszerelve, hogy ide-oda mozgatható (a rajzon nem látható szerkezettel) a 10 film haladási irányára merőleges irányban, mint azt a D nyíl mutatja. A 2. áb-i rán áttekinthetőség érdekében csak öt 20 ve- 55 zérlő elektród van feltüntetve, a gyakorlatban azonban bármilyen alkalmas szám használható. Láthatjuk, hogy a 18 mozgatható elektródrendszer tulajdonképpen az 1. ábrán látható ' elektródcsoport megsokszorozása. Minden má- 60 sodik 20 vezérlő elektród össze van kötve a 22 váltakozó áramforrás megfelélő kimenő kapcsaival, ez azonos nagyságú, de ellenkező fázisú váltakozó feszültséget ad a megfelelő második vezérlő elektródokra. A 22 forrás az álló 11 65 6 elektródcsoport 12 és 13 vezérlő elektródjaival is össze van kötve. A megfelelő 14 és 21 elektródok össze vannak kötve a 23, ill. 24 detektorokkal. Az álló 17 elektródcsoport és a mozgatható 18 elektródrendszer úgy vannak elhelyezve, hogy érzékeljék a 11 rétegben a 10 film szélessége, illetve hossza irányában előforduló egyenetlenségeket. A 11 rétegben a 10 film szélessége irányában elnyúló t hiba a 12 és 13 vezérlő elektródok közötti áthaladása közben potenciálingadozást idéz elő"~a 14 indikátorelektródban, amikor is az ingadozást a 23 detektor érzékeli. Hasonlóképpen egy hosszanti irányú 1 hiba potenciálingadozást idéz elő a 21 indikátorelektródok egyikében, amikor is ezt az ingadozást a 24 detektor érzékeli. Nyilvánvaló, hogy minden vezérlő és indikátorelektród alatt valóságos „vakfolt" van, ahol a 11 réteg vastagságában mutatkozó egyenetlenség nem idéz elő semmi változást a megfelelő indikátorelektródban indukált potenciálban. Ennek nincs jelentősége az álló 17 elektródcsoport esetében, minthogy a 10 film folytonosan halad a 12 és 13 vezérlő elektródok közötti téren keresztül; figyelembe kell azonban venni a 18 elektródrendszer esetében. Ez az oka, hogy a 18 rendszer ide-oda mozgatható. A rendszer úgy van felszerelve, hogy a szomszédos 20 vezérlő elektródok távolságának legalább a fe1 ^vel ki tudjon térni, és az ide-oda mozgás üteme úgy van Összehangolva a 10 film haladási sebességével, hogy a rétegfelület minden pontja a 18 elektródrendszer alatti áthaladása közben valamikor két szomszédos elektród közé kerüljön. A 23 és 24 detektorok a kívánt jel természetétől függően bármilyen ismert rendszerűek lehetnek. Célszerűen a detektorhoz 25 erősítő tartozik (3. ábra), mely erősített jelet ad tovább a 26 katódsugárcső sugáreltérítő áramkörének. Beállítható, hogy egy folt a katódsugárcső ernyőjén elmozdul, amikor az indikátorelektródot hibát jelző potenciálváltozás éri. A 24 detektor esetében egymás után mindegyik 21 indikátorelektród rákapcsolható a sugáreltérítő áramkörre. Ily módon az egyes 21 indikátorelektródoknak megfelelő nyomvonalakból álló oszcillogrammot kapunk, és ezekből megállapíthatjuk az olyan hibák fekvését, amilyen az 1 hiba a 2. ábrán. A 18 elektródrendszer mozgatásának további előnye, hogy a 11 rétegben előforduló hibának nemcsak a fekvése, hanem bizonyos mértékben a jellege is megtudható. így például a rétegvastagság fokozatos változása a film szélessége irányában a 21 indikátorelektródok potenciáljának folytonos változásában fog megnyilvánulni, például egy oszcillogram-nyomvonal folytonos eltolódásában, viszont egy vonalszerű hiányosság, amilyen 1 a 2. ábrán, ingadozó változást fog előidézni a 21 indikátorelektródok egyikének vagy másikának a potenciáljában, ami az oszcillogram-nyomvonal egyenetlen elmozdulását okozza. Az elektronsugár intenzitása a 26 katódsu-3
