155669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására

155669 c) egy N-alkilhidroxilaminnal reagáltatunk, majd a reakcióterméket alkilezzük, vagy d) hidroxilaminnal reagáltatunk, majd a reak­cióterméket dialkilezésnek vetjük alá, vagy pedig 2. valamely halogénalkiloxi-, ill. halogénalke- 5 niloxi-arilamint egy alkilizocianáttal vagy dial­kil-karbaminsavkloriddal reagáltatunk. A fenti eljárásmódok reakciómenetét a csatolt rajz szerinti A)—F) vázlatos reakcióképletek szemléltetik. 10 Ezeknek az a)—f) alatt említett különböző eljá­rásmódoknak megfelelően pl. az alábbi hatóanya­gok állíthatók elő: N-[4-(3',3'diklóralliloxi)-fenil]-N',N'-dime­tilkarbamid 15 Előállítási módját a csatolt rajz szerinti G) re­akcióképlet szemlélteti (vö. 2. példa). N-[4-(3',3'-diklóralliloxi)-fenü]-N'-metoxi­-N'-metükarbamid Előállítási módját a csatolt rajz szerinti H) re- 20 akcióképlet szemlélteti (vö. 3. példa). Más lehet­séges előállítási módjai a csatolt rajz szerinti J) és K) reakcióképletekből tűnnek ki. N-[4-l ',1 '-difluor-2',2'-diklór-etoxi)-fenil]­-N'-metilkarbamid 25 Előállítási módját a csatolt rajz szerinti L) re­akcióképlet szemlélteti (vö. 8. példa). A megfelelően helyettesített aril-izocianátok­nak, ill. karbaminsavkloridoknak az aminokkal vagy alkilezett hidroxilaminokkal való reagálta- 30 tása előnyösen 80 C° alatti hőmérsékleten, hígító­szer alkalmazásával vagy anélkül folytatható le. Hígítószerként pl. benzol, toluol, dioxán vagy di­metilformamid alkalmazható. A hidroxilaminnal lefolytatásra kerülő megfe- 35. lelő reakciók előnyösen egy vízből és vízzel nem elegyedő szerves oldószerből álló kétfázisú elegy­ben, 40 C° alatti hőmérsékleten vitelezhetők ki. Az alkilezési reakciókat előnyösen vizes alka­likus szuszpenzióban vagy vizes alkálioldat és 40 szerves oldószer elegyében folytathatjuk le. Cél­szerűen oly módon járunk el, hogy az alkálilúgot és az alkilezőszert egyidejűleg adjuk hozzá, a pH-érték szabályozása mellett. Dolgozhatunk azon­ban úgy is, hogy a karbamidot vagy az alkilező- 45 szerrel együtt egy szerves oldószerben alkalmaz­zuk és ehhez adjuk az alkálilúgot, vagy — alká­liákkal szemben kevésbé érzékeny vegyületek esetében — megfordított sorrendet is alkalmaz­hatunk. A reakcióhőmérséklet természetesen az 50 alkalmazásra kerülő alkilezőszer reakcióképessé­gétől függ és általában 10 C° és 90 C° között le­het. Az a), b), c) és d) eljárásmódok kiindulóanya­gaiként pl. a következő vegyületek alkalmazna- 55 tók: 4-(l',l'-difluor-2',2'-diklór-etoxi)-fenil-izocianát, 4-(3',3'-diklóralliloxi)-fenil-izocianát, 4-(2',3',3'-triklóralliloxi)-fenil-izocianát, 4-1 ',2'-diklórvinüoxi)-f enil-izocianát. 60 Az új izocianátok önmagukban ismert módsze­rekkel, a megfelelő aminők vagy hidrokloridjaik foszgénezése útján állíthatók elő. A b), c) és d) eljárásmódok esetében az alkile­zés előnyösen dialkilszulfátokkal, alkilhalogeni- 65 dekkel vagy alkiltoluolszulfonátokkal történhet. Az új termékeket jó termelési hányadokkal kapjuk; ezek a termékek csaknem kivétel nélkül kristályos vegyületek. E vegyületek legtöbbnyire közvetlenül abban az állapotukban használhatók fel, ahogy reakciótermékként kapjuk őket; tisz­títhatjuk is e vegyületeket kívánt esetben a szo­kásos szerves oldószerekből történő átkristályosí­tás útján. Ezek a vegyületek kitűnő hatásúak a gyomokkal szemben, számos fontos kultúrnö­vénnyel, mint a répával, burgonyával, kukoricá­val, gyapottal és gabonafélékkel szembeni kímélő tulajdonságuk pedig határozottan felülmúlja az ismert karbamidszármazék-alapú herbicid szere­két, mint amilyenek pl. a Chloroxuron néven is­mert N-(4-p-klór-fenoxi-fenil)-N',N'-dimetilkar­bamid (vö. Frear: Pesticide Index, 3. kiad., 82. old.). Az új vegyületeknek az ismert hasonló sze­rekkel szembeni előnyei az alábbi leírásból vilá­gosan kitűnnek. Ezeket az új vegyületeket poro­zószer, szórószer, vagy permetezőszer alakjában alkalmazhatjuk, adott esetben trágyázószerekkel is kombinálva. Ilyen porozószerek, ül. szórószerek egységes, jól folyó por, ül. granulátum alakjában könnyen előállíthatók, ha a hatóanyagokat vala­mely finoman elosztott szilárd vivőanyaggal, pl. talkummal, természetes agyagfélékkel, pyrophyl­littel vagy diatomafölddel összekeverjük. Előállíthatók ún. permetezőporok („nedvesíthe­tő porok") is; ezek oly nedvesíthető készítmé­nyek, amelyek nedvesítő- és diszpergálószert tar­talmaznak és pl. vízben egyenletesen diszpergál­hatók. Az említett új hatóanyagok jól alkalmaz­hatók ezekre a célokra. Előállíthatók továbbá megfelelő emulzió-koncentrátumok is, a ható­anyagnak valamely szerves oldószerben való ol­dása útján; az ilyen készítmények nedvesítőszert is tartalmazhatnak, hogy a készítmény felhasz­nálás előtt vízben jól szuszpendálható vagy emui­gálható legyen. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazha­tók trágyázószerekkel kevert alakban is; ezáltal trágyázó és egyidejűleg herbicid hatású szereket kapunk. Az ilyen szerek szükség szerint tartal­mazhatnak további herbicid hatású anyagokat is, amennyiben ezek kémiailag összeférnek a talál­mány szerinti hatóanyagokkal; adhatunk továb­bá a készítményekhez más biocid anyagokat, pl. inszekticid, fungicid, ovicid, akaricid vagy talaj­fertőtlenítő hatású szereket is, megfelelő kombi­nált hatások elérése céljából. A találmány szerinti új hatóanyagok előállítá­si módját az alábbi példák szemléltetik közelebb­ről. 1. példa. N-[4-(3',3'-diklórallüoxi)-fenil]-N'-metil­karbamid. (II képletű vegyület) 44 g (0,2 mól) 4-(3',3'-diklóralliloxi)-anílint szo­bahőfokon oldunk 100 ml absz. benzolban és az oldathoz keverés közben 11 g (0,22 mól) metilizot cianátot adunk. 1 órai utóreagáltatás (40 C° hő­mérsékleten) után a levált reakcióterméket leszí­vatással elkülönítjük, kevés benzollal mossuk és , megszárítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents