155669. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidszármazékok előállítására

155669 c) egy N-alkilhidroxilaminnal reagáltatunk, majd a reakcióterméket alkilezzük, vagy d) hidroxilaminnal reagáltatunk, majd a reakcióterméket dialkilezésnek vetjük alá, vagy pedig 2. valamely halogénalkiloxi-, ill. halogénalke- 5 niloxi-arilamint egy alkilizocianáttal vagy dialkil-karbaminsavkloriddal reagáltatunk. A fenti eljárásmódok reakciómenetét a csatolt rajz szerinti A)—F) vázlatos reakcióképletek szemléltetik. 10 Ezeknek az a)—f) alatt említett különböző eljárásmódoknak megfelelően pl. az alábbi hatóanyagok állíthatók elő: N-[4-(3',3'diklóralliloxi)-fenil]-N',N'-dimetilkarbamid 15 Előállítási módját a csatolt rajz szerinti G) reakcióképlet szemlélteti (vö. 2. példa). N-[4-(3',3'-diklóralliloxi)-fenü]-N'-metoxi-N'-metükarbamid Előállítási módját a csatolt rajz szerinti H) re- 20 akcióképlet szemlélteti (vö. 3. példa). Más lehetséges előállítási módjai a csatolt rajz szerinti J) és K) reakcióképletekből tűnnek ki. N-[4-l ',1 '-difluor-2',2'-diklór-etoxi)-fenil]-N'-metilkarbamid 25 Előállítási módját a csatolt rajz szerinti L) reakcióképlet szemlélteti (vö. 8. példa). A megfelelően helyettesített aril-izocianátoknak, ill. karbaminsavkloridoknak az aminokkal vagy alkilezett hidroxilaminokkal való reagálta- 30 tása előnyösen 80 C° alatti hőmérsékleten, hígítószer alkalmazásával vagy anélkül folytatható le. Hígítószerként pl. benzol, toluol, dioxán vagy dimetilformamid alkalmazható. A hidroxilaminnal lefolytatásra kerülő megfe- 35. lelő reakciók előnyösen egy vízből és vízzel nem elegyedő szerves oldószerből álló kétfázisú elegyben, 40 C° alatti hőmérsékleten vitelezhetők ki. Az alkilezési reakciókat előnyösen vizes alkalikus szuszpenzióban vagy vizes alkálioldat és 40 szerves oldószer elegyében folytathatjuk le. Célszerűen oly módon járunk el, hogy az alkálilúgot és az alkilezőszert egyidejűleg adjuk hozzá, a pH-érték szabályozása mellett. Dolgozhatunk azonban úgy is, hogy a karbamidot vagy az alkilező- 45 szerrel együtt egy szerves oldószerben alkalmazzuk és ehhez adjuk az alkálilúgot, vagy — alkáliákkal szemben kevésbé érzékeny vegyületek esetében — megfordított sorrendet is alkalmazhatunk. A reakcióhőmérséklet természetesen az 50 alkalmazásra kerülő alkilezőszer reakcióképességétől függ és általában 10 C° és 90 C° között lehet. Az a), b), c) és d) eljárásmódok kiindulóanyagaiként pl. a következő vegyületek alkalmazna- 55 tók: 4-(l',l'-difluor-2',2'-diklór-etoxi)-fenil-izocianát, 4-(3',3'-diklóralliloxi)-fenil-izocianát, 4-(2',3',3'-triklóralliloxi)-fenil-izocianát, 4-1 ',2'-diklórvinüoxi)-f enil-izocianát. 60 Az új izocianátok önmagukban ismert módszerekkel, a megfelelő aminők vagy hidrokloridjaik foszgénezése útján állíthatók elő. A b), c) és d) eljárásmódok esetében az alkilezés előnyösen dialkilszulfátokkal, alkilhalogeni- 65 dekkel vagy alkiltoluolszulfonátokkal történhet. Az új termékeket jó termelési hányadokkal kapjuk; ezek a termékek csaknem kivétel nélkül kristályos vegyületek. E vegyületek legtöbbnyire közvetlenül abban az állapotukban használhatók fel, ahogy reakciótermékként kapjuk őket; tisztíthatjuk is e vegyületeket kívánt esetben a szokásos szerves oldószerekből történő átkristályosítás útján. Ezek a vegyületek kitűnő hatásúak a gyomokkal szemben, számos fontos kultúrnövénnyel, mint a répával, burgonyával, kukoricával, gyapottal és gabonafélékkel szembeni kímélő tulajdonságuk pedig határozottan felülmúlja az ismert karbamidszármazék-alapú herbicid szerekét, mint amilyenek pl. a Chloroxuron néven ismert N-(4-p-klór-fenoxi-fenil)-N',N'-dimetilkarbamid (vö. Frear: Pesticide Index, 3. kiad., 82. old.). Az új vegyületeknek az ismert hasonló szerekkel szembeni előnyei az alábbi leírásból világosan kitűnnek. Ezeket az új vegyületeket porozószer, szórószer, vagy permetezőszer alakjában alkalmazhatjuk, adott esetben trágyázószerekkel is kombinálva. Ilyen porozószerek, ül. szórószerek egységes, jól folyó por, ül. granulátum alakjában könnyen előállíthatók, ha a hatóanyagokat valamely finoman elosztott szilárd vivőanyaggal, pl. talkummal, természetes agyagfélékkel, pyrophyllittel vagy diatomafölddel összekeverjük. Előállíthatók ún. permetezőporok („nedvesíthető porok") is; ezek oly nedvesíthető készítmények, amelyek nedvesítő- és diszpergálószert tartalmaznak és pl. vízben egyenletesen diszpergálhatók. Az említett új hatóanyagok jól alkalmazhatók ezekre a célokra. Előállíthatók továbbá megfelelő emulzió-koncentrátumok is, a hatóanyagnak valamely szerves oldószerben való oldása útján; az ilyen készítmények nedvesítőszert is tartalmazhatnak, hogy a készítmény felhasználás előtt vízben jól szuszpendálható vagy emuigálható legyen. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazhatók trágyázószerekkel kevert alakban is; ezáltal trágyázó és egyidejűleg herbicid hatású szereket kapunk. Az ilyen szerek szükség szerint tartalmazhatnak további herbicid hatású anyagokat is, amennyiben ezek kémiailag összeférnek a találmány szerinti hatóanyagokkal; adhatunk továbbá a készítményekhez más biocid anyagokat, pl. inszekticid, fungicid, ovicid, akaricid vagy talajfertőtlenítő hatású szereket is, megfelelő kombinált hatások elérése céljából. A találmány szerinti új hatóanyagok előállítási módját az alábbi példák szemléltetik közelebbről. 1. példa. N-[4-(3',3'-diklórallüoxi)-fenil]-N'-metilkarbamid. (II képletű vegyület) 44 g (0,2 mól) 4-(3',3'-diklóralliloxi)-anílint szobahőfokon oldunk 100 ml absz. benzolban és az oldathoz keverés közben 11 g (0,22 mól) metilizot cianátot adunk. 1 órai utóreagáltatás (40 C° hőmérsékleten) után a levált reakcióterméket leszívatással elkülönítjük, kevés benzollal mossuk és , megszárítjuk.