155614. lajstromszámú szabadalom • Működtető szerkezet vasúti teherkocsik egész tetőjének oldalra fordításához

155614 5 geres 15 anyája foglalhelyet (6. és 8. ábrák). Abból a célból, hogy a hengeres anya ne forogjon együtt a 9 csavarorsóval, 16 orra van, amely a 14 tartószán 17 hosszhornyában van vezetve. A 14 tartószánra felül függőlegesen és egymással hosszirányban párhuzamosan lemezből készített két 18 ágyazórész van hegesztve, amelyekben mindkét oldalon hosszuknak közepén egy-egy 19 furat van. A két 18 ágyazórész közé, éspedig a 19 furatoknál, két 20 nyomószerv egyik végének csatlakozócsapja van bevezetve és egy-egy 21 csap furatba helyezésével csuklósan a 14 tartószánnal van összeerősítve. A 20 nyomószervek másik végükön levő csatlakozócsapokkal a 2 tartókar kétkarú 7 emelője egy-egy karja szabad végével csuklósan vannak összekötve. Ezáltal a 14 tartószán a 20 nyomószervek révén a 2 tartókar kétkarú 7 emelőjével úgy van összeerősítve, hogy a tartószánnak a 9 csavarorsó hosszközepéből ennek egyik vége irányában való eltolódásánál a tartókar elfordulása jön létre. Abból a célból, hogy a 20 nyomószervek elfordító erejének szükséges hatását elérjük, ezek a menetek kis előfeszítésével vannak előállítva, amely esetben a rugók egyenesben tartása céljából ezekben vezető hüvelyeket is lehet alkalmazni. A 9 csavarorsón a 15 anya mindkét oldalán ehhez fekvő egy-egy 22 persely van, amelyek egymással két 23 ütközőt tartó 24 szögidom segítségével mereven vannak összeerősítve. A 14 tar-j tószánban a 15 anya és 22 perselyek számára hosszirányban oly sok hely van, hogy ezek csak a 15 anyának a 9 csavarorsó hosszközepétől való rövid üresen futása után ütköznek a tartószánhoz. Ilyen módon a 15 anya 9 csavarorsó hosszközepéből való elmozgásánál először a 23 ütköző hosszirányú elmozdulása jön létre és csak ezek szükséges elmozdulása után kezd mozogni hosszirányban a 14 tartószán. Abból a célból, hogy a 14 tartószán a 15 anya és 22 perselyek első elmozdulásainál ezekkel együtt ne mozduljon el, a 18 ágyazórészek végein a 25 csap körül elfordíthatóan egy-egy 26 zárókilincs van elhelyezve, amelyek a tartószán középállásában a külső 12 sínen helybenmaradó 27 ütközőhöz reteszelik (7. ábra). A 22 perselyeken a 26 zárókilincs alatt 28 kioldó van, amely a perselyek 14 tartószánban való mozgásakor az üresjárat végén a megfelelő zárókilincset leemeli és ezáltal a tartószán hosszirányú elmozdulását lehetővé teszi. Az 1 tető két 2 és 3 tartókarjának mindegyike részben két egymásban vezetett, egyik végükön fenékkel ellátott 2a és 2b, valamint 3a és 3b hengerekből van kialakítva, amely esetben a 2a vagy 3a külső henger fenekével fölfelé van elhelyezve és felső végénél a tartókar 2c, ill. 3c kötőeleme révén a tető végével mereven van összeerősítve. Mindegyik tartókar belső 2b vagy 3b hengere fenekével lefelé van elhelyezve és itt a kétkarú 7, ill. 8 emelővel mereven van összeerősítve, valamint a megfelelő 6 ágyazócsapon elfordíthatóan van ágyazva. A 2a, 2b, ill. 3a, 3b hengerek egymásbatolásával a 2 és 3 tartókarok a szükségnek megfelelően meghosszabbíthatók vagy megrövidíthetők és ezáltal az 1 tető is felemelhető vagy lesüllyeszthető. A 14 tartószán fölött egy a 4 homlokfal függőleges középvonalában a homlokfalon mereven elhelyezett 29 5 ágyazócsapon két többkarú 30 emelő van ágyazva, éspedig úgy, hogy a tartószán két 23 ütközője oldalról a 30 emelő egyik 31 görgőcskével ellátott karjához fekszik. A két 30 emelő mindegyikének második karja vízszintesen balra, ül. jobbra 10 nyúlik ki és végén egy-egy 32 kötőrúd egyik végével csuklósan van összekötve. A két 32 kötőrúd másik vége a 2 tartókar 6 ágyazócsapja alatt közösen a 33 kötőidom egyik végéhez csuklósan van erősítve. Így a 33 kötőidom a 2 tartókar kül-15 ső 2a hengeréhez van erősítve, úgyhogy a 30 emelő 32 rudakkal összeerősített karjának fölfelé, holtponton túli elfordulása a kötőidommal a tartókar külső hengerét a belső 2b hengeren felfelé tolja és ezáltal a tartókart meghosszabbítja. 20 Abból a célból, hogy a 2 tartókar meghosszabbításával egyidejűleg a 3 tartókar meghosszabbodása is létrejöjjön, a 2 tartókar belső 2b hengerének fenekével belülről a 34 húzórúd vége van összekötve, amelynek másik vége az 1 tető-25 ben fölül egy 35 szögemelőhöz van csuklósan erősítve (4. ábra). A 35 szögemelő második karja egy az 1 tetőben ennek másik végéig átmenő 36 húzórúddal csuklósan van összeerősítve, amely a tető másik végénél szintén csuklósan van erő-30 sítve a 37 szögemelőhöz (5. ábra). A 37 szögemelő az 1 tető másik végénél úgy van elhelyezve és a 36 húzórúddal összekötve, hogy a húzórúd húzó mozgása másik karjának lefelé, 3 tartókar felé való elfordulásává alakul át. A 37 szögemelő má-35 sik karjához a 38 nyomórúd csuklósan van erősítve, amely nyomórúd a 3 tartókarban lefelé halad és belülről a tartókar belső 3b hengerének fenekével van összekötve. E 34—38 szerkezet révén a 2 tartókar meghosszabbodásánál a működtetés 40 végén a 34 húzórúdon, 35 szögemelőn, 36 húzórúdon és 37 szögemelőn keresztül a 38 nyomórúd a 3 tartókar belső 3b hengere fenekéhez nyomódik és ezáltal a nem működtetett vég tartókarja meghosszabbodik. Abból a célból, hogy a 34—38 45 átvivőszerkezet és a 30—33 emelőszerkezet az 1 tető emelésekor ennek súlyától ne legyen túlságosan terhelve, mindegyik 2 és 3 tartókarban, éspedig ezek 2a, 2b és 3a, 3b hengereiben egyegy nyomásra igénybevett 39 rugó van elhelyez-50 ve, amelyek a tető súlyát a tető zárt helyzetében nagyrészt fölfogják. A billenési folyamat során az 1 tető súlyának nem működtetés felőli végénél való kiegyenlítése és billentésnél az elcsavarodás kiküszöbölése 55 céljából csak egyik végénél van a nem működtetett vég 3 tartókarja kétkarú 8 emelőjéhez két húzásra igénybe vett 40 kiegyenlítő rugó csuklósan erősítve. A 40 kiegyenlítő rugók másik vége alul az 5 homloklaphoz csuklósan van erősít-60 ve (3. ábra). A 8 emelő két karjának egymáshoz viszonyított szögét, valamint a 40 kiegyenlítő rugóknak az emelő mégfelelő karjával szembeni helyzetét úgy választjuk meg, hogy az 1 tető billenősénél a kiegyenlítő rugók egyike azonnal, a 65 másik azonban csak mintegy 35 °-os elforduló 3