155590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostműbőr előállítására krómcserzésű bőrrostokból

155590 6 nyegileg nem is tekinthető utáncserzési műveletnek, minthogy ilyen körülmények között tényleges átcserzés nem is következik be, hanem a kezelés csupán felületileg hat, olyan értelemben, hogy a rostok elektrokinetikai potenciálját a jobb technológiai folyamat biztosítása irányában eltolja. Ebből következik, hogy lényeges változást a rostműbőr minősége szempontjából így nem lehetett elérni és kizárólag vagy túlnyomórészt krómcserzésű bőrrostok alkalmazásával ilymódon sem lehetett a cipőipar által igényelt minőségű rostműbőröket előállítani. A krómcserzésű bőrrostok ilyen célra való hasznosítására irányuló kutatómunkánk során arra a váratlan és igen meglepő felismerésre jutottunk, hogy abban az esetben, ha a krómcserzésű bőrrostokat a fentebb említett legfeljebb 8—10% tanninnal történő utánkezelés helyett nagyobb mennyiségi arányú növényi vagy szintetikus tanninnal történő utáncserzési műveletnek vetjük alá, akkor az alkalmazott tannin mennyiségének növelésével a krómcserzésű bőrrostok mechanikai és egyéb fizikai tulajdonságai, főként pedig éppen a rostműbőrgyártás szempontjából lényeges tulajdonságok, mint a vízfelvevőképesség és mérettartás terén ugrásszerű változáson mennek keresztül. Ez az ugrásszerű változás éppen olyan irányban történik, amely rendkívül előnyös a rostműbőr gyakorlati felhasználhatósága szempontjából. Ez a váratlan és eddig ismeretlen ugrásszerű tulaj donságváltozás azzal magyarázható, hogy a krómcserzésű őrölt bőrrostok, nagy fajlagos felületük folytán igen nagy sebességgel és nagy mennyiségben kötik meg a nagy molekulatérfogatú természetes vagy szintetikus tannint; ennek eredményeképpen a krómcserzésű bőrrostokon — ha a tannin eléggé nagy mennyiségben van jelen — alapvető változások mennek végbe: a növényi vagy szintetikus tannin erős dehidratáló hatást fejt ki, a rostok porozitása nagymértekben megnövekszik, a krómcserzésű bőrrostok nagyfokú elaszticitása csökken, ugyancsak csökken továbbá izoelektromos pontjuk is. A krómcserzésű bőrrostok utáncserzésére alkalmazott természetes vagy szintetikus tannin emellett megjavítja a műbőrgyártás technológiai folyomatának körülményeit is, stabilizáló hatást fejt ki a kötőanyagként alkalmazott természetes vagy szintetikus latexre és a kész rostműbőr-termékben öregedésgátló hatással van az alkalmazott elasztomerre. Az őrölt, ill. foszlatott krómcserzésű bőrrostok nagy fajlagos felületük folytán nagyobb sebességgel és nagyobb mennyiségben kötik meg a tannint, mint maga a rostszövedékű krómcserzett bőr, minthogy a bőrben a fehérje-anyagú bőrrostok sűrű rostszövedék alakjában vannak jelen és így a nagy térfogatú cserzőanyag-molekulák a rostszövedék kapilláris rendszerébe nehezebben tudnak behatolni. Ezzel magyarázható, hogy őrölt, ül. foszlatott állapotban a bőrrostok alapvető fiziko-mechanikai és kémiai tulajdonságait igen messzemenően meg lehet változtatni a növényi vagy szintetikus szerves cserzőanyag eléggé nagy mennyiségével való utáncserzés útján. Így ezzel az utáncserzéssel a krómcserzésű bőrrostokból az eredetileg növényi cserzésű bőrrostoknak megfelelő tulajdonságú rostanya-5 got és ebből a cipőipar által igényelt tulajdonságú rostműbőr-készterméket lehet előállítani. Fenti felismeréseink alapján tehát lehetővé vált oly eljárás kidolgozása, amellyel a krómcserzésű bőrrostok egymagukban vagy pedig nö-10 vényi cserzésű bőrrostokkal vagy más rostos anyagokkal pl. cellulózrostokkal kombináltan való alkalmazásával az eddig csak növényi cserzésű bőrrostokból előállítható minőségnek megfelelő, sőt azt felül is múló rostműbőr állítható 15 elő. Éppen a krómcserzésű bőrrostök fentebb említett előnyös tulajdonságai, a nagyobb rosthosszúság és szilárdság teszik lehetővé azt, hogy az őrölt krómcserzésű bőrrostok nagyfokú utáncserzésével oly porózus egyedi rostokat nyer-20 jünk, amelyekből nagy porozitású, 0,65—0,75 g/ cm3

fajsúlyú, jó víz- és vízgőzfelvételű rostműbőr-termék készíthető. Így ezekből a szempontokból olyan kitűnő minőségű, talpbélés céljaira kiválóan alkalmas terméket nyerhetünk ezzel az 25 eljárással, amilyent a múltban csak alfa-cellulóz rostokból tudtak előállítani. A krómcserzésű bőrhulladékokból őrölés ül. foszlatás útján kapott bőrrostok tulajdonságainak a növényi vagy szintetikus cserzőanyag 30 növekvő mennyiségeivel történő utáncserzése során bekövetkező, fentebb már említett ugrásszerű előnyös változása tapasztalataink szerint már a 12 súly% (a rostszárazanyagra számítva) tannin alkalmazása esetén kezd mutatkozni, 35 20% tannin-mennyiség alkalmazása esetén már eléggé számottevő és különösen 30—50% tannin alkalmazásakor mutatkozik meg teljes mértékben. Ennek az eddig ismeretlen, meglepő hatásnak a szemléltetésére a csatolt I. táblázatban 40 foglaltuk össze azokat a kísérleti eredményeinket, amelyeket 0%-tól fokozatosan 75%-ig emelkedő mennyiségű növényi ill. szintetikus szerves cserzőanyagokkal utáncserzett krómcserzésű bőrrostokból előállított rostműbőrökkel végez-45 tünk. E táblázat adataiból, különösen a térfogatsúly, a lineáris méretváltozás és a vízfelvétel értékeiből világosan kitűnik a tulajdonságok említett ugrásszerű, előnyös változása. A találmány tehát oly eljárás rostműbőr előál-50 lítására krómcserzésű bőrhulladék őrlése ül. foszlatása útján kapott bőrrostokból, a rostok ismert kötőanyaggal és esetleg egyéb adalékokkal való keverése és e keverék lappá való alakítása útján, amelyet az jellemez, hogy rost-55 anyagként krómcserzésű bőrrostokat egymagukban vagy növényi cserzésű bőrrostokkal és/vagy más rostos anyaggal kombináltan alkalmazunk és ezeket foszlatott állapotban vagy ezt megelőzően, a krómcserzésű bőrrost-szárazanyagra 60 számítva legalább 12 súly%, előnyösen 20— 100 súly% növényi cserzőanyaggal (taninnal) vagy szintetikus szerves cserzőanyaggal való utáncserzésnek vetjük alá. A találmány szerinti eljárásban bármely szo-65 kásos növényi vagy szintetikus szerves cser-3