155590. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostműbőr előállítására krómcserzésű bőrrostokból

155590 8 zőanyag alkalmazható; technológiai és gazdasá­gi szempontokból egyaránt előnyösnek bizonyult növényi cserzoanyagként a szömörce- vagy az édesített gesztenye-tannin, szintetikus szerves cserzoanyagként pedig a szulfitlúg-sűrítmény­ből készített vagy a Syntanol kereskedelmi név alatt ismert cserzőanyag-készítmények alkalma­zása. E kétféle cserzőanyag, a növényi tanninok és a szintetikus szerves cserzőanyagok elegyei is jó eredményekkel alkalmazhatók. Az utáncser­zéshez a növényi ill. szintetikus cserzőanyagot különösen előnyösen 50% körüli mennyiségi arányban alkalmazhatjuk (a rost-szárazanyagra számítva), de igen jó eredményeket érhetünk el pl. 30 vagy 75 súly% cserzőanyag alkalmazása esetén is. Általában irányelvként szolgálhat, hogy a növényi tanninok alkalmazása még elő­nyösebb, mint a szintetikus szerves cserzőanya­goké, mert a növényi tanninokkal már kisebb mennyiséggel is elérhető a kívánt kedvező hatás és ezeknek általában jobb a hatásfokuk, mint a szintetikus cserzőanyagoké. A találmány szerinti eljárás során alkalmazandó utáncserzés mértéké­re (amely természetesen elsősorban az alkalma­zott tanin mennyiségétől függ) vonatkozólag irányelvül szolgálhat, hogy a kívánt kedvező ha­tás elérésére legalább 10 átcserzési számnak, cél­szerűen azonban ezt számottevően meghaladó mértéknek az eléréséig kell a rostokat után­cserezni. A találmány szerinti eljárással tehát két igen lényeges, az eddigi ismeretek alapján meg nem oldott problémát sikerült a rostműbőrgyártási technológiában megoldanunk: a) a krómcserzésű bőrrostok a növényi cser­zésű bőrrostokkal egyenértékűen használhatók fel, megőrizve és hasznosítva krómcserzésű bőrrostoknak az őrlés szempontjából előnyös tulajdonságait is; b) nagy porozitású rostműbőr készterméket állítunk elő, amely nagy víz- és vízgőzabszorp­ciós kapacitással, tehát jó higiéniai tulajdonsá­gokkal, ezzel egyidejűleg pedig alacsony lineáris méretváltozással és jó formázhatósággal rendel­kezik. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivite­li módjait közelebbről az alábbi példák szemlél­tetik. 1. példa Krómcserzésű faragási forgácsot a szokásos módon, 85 SR° őrlési finomságig őriünk és fosz­latunk. Az így kapott 6% szárazanyag-tartalmú rostszuszpenzióhoz a rost-szárazanyagra számít­va 20 súly% szömörce- vagy édesített gesztenye­tannint adunk 1 :10 arányú vizes oldat alakjá­ban. A rostokat ezzel a cserzőlével 1,5 óra hosz­szat kezeljük állandó keverés közben. Az így utáncserzett krómcserzésű bőrrosthoz 7% szulfonált állati zsírt, majd 2% polietiléngli­kollal stabilizált 25% természetes latexet (10% koncentrációjú emulzió alakjában) adunk. Ez­után a latexet a szokásos módon alumínium^ szulfáttal a rostra rögzítjük és az így kapott, kö­tőanyagot is tartalmazó rostmasszát a szokásos rostműbőr-gyártási technológiával, szűrőteknős vagy hosszúszitás berendezéssel lappá alakítjuk. 5 A kapott nedves lapot víztelenítjük, majd szárít­juk; a szárítási műveletet 4 óra hosszat 30 C°, 2 óra hosszat 40 C° és további 2 óra hosszat 50 C° hőmérsékleten, 10—12% végső nedvesség­tartalomig végezzük. Az így kapott rostműbőr-10 lapok kikészítése (kalanderezés, csiszolás, eset­leg fedőfestés) a szokásos módon történik. 2. példa Az 1. példában leírt módon kapott 6% száraz-15 anyag-tartalmú rostszuszpenzióhoz a rost-szá­razanyagra számítva 30 súly% szömörce- vagy édesített gesztenye-tanint adunk 10%-os oldat alakjában. Az utáncserzést 1,5 óra hosszat foly­tatjuk, majd az 1. példában leírt módon dolgoz-20 zuk fel a rostmasszát. 3. példa Az 1. példában leírt módon kapott 8% száraz­anyag-tartalmú rostszuszpenzióhoz a rost-szá-25 razanyagra számítva 50 súly% szömörce- vagy édesített gesztenye-tannint adunk 10%-os oldat alakjában. Az utáncserzést ebben az esetben 2 óra hosszat végezzük, a továbbfeldolgozás ez esetben is az 1. példában leírt módon történik. 30 Ugyanilyen módon dolgozva, végezhetjük az utáncserzést 75 súly% mennyiségi arányú szö­mörce- vagy édesített gesztenye-tanninnal is, ugyancsak 2 órai kezelési idővel. A fenti példák szerinti módon előállított rost-35 műbőrök tulajdonságait — a szokásos ismert módon, a krómcserzésű rostok tanninnal való utánkezelése nélkül előállított rostműbőr tulaj­donságaival összehasonlítva — az I. táblázat mutatja. 40 4. példa Az 1. példában leírthoz hasonló módon já­runk el, de a 6% szárazanyagtartalmú rostszusz­penzióhoz, annak szárazanyagtartalmára szá-45 mítva 50 súly% besűrített szulfitlúg cserzőanya­got vagy „Syntanol extra OP" cserzőanyag-ké­szítményt adunk. A rostokat 1,5 óra hosszat utáncserezzük, majd az 1. példában leírt módon dolgozzuk fel tovább. 50 5. példa Az 1. példában leírthoz hasonló módon já­runk el, de a 6% szárazanyag-tartalmú rost­szuszpenzióhoz, annak szárazanyag-tartalmára 55 számítva, 25 súly% növényi (szömörce- vagy gesztenye-) tannin és 25% szintetikus szerves cserzőanyag (besűrített szulfitlúg vagy Synta­nol) elegyét adjuk 1 :10 arányú vizes oldat alak­jában. Az utáncserzést 2 óra hosszat folytatjuk 60 állandó keverés közben, majd az így kezelt rostmasszát az 1. példában leírt módon dolgoz­zuk fel tovább. Az e két utóbbi példa szerint előállított rost­műbőrtermékek tulajdonságait is az I. táblázat 65 mutatja. 4

Next

/
Thumbnails
Contents