155490. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás síküveg gyártására

155490 és az üvegszalag felső felülete között, miköz­ben az üveg a fürdőn mozog. A találmány előnyös megvalósításánál a für­dő olvasztott fémből van és a folyadékzárat maga a fürdő létesíti, mely célból a közfal vagy válaszfal olyan elhelyezésű, vagy felfüggesz­tésű, hogy az olvasztott fém fürdőjének szintje alá lóg és így alkalmas arra, hogy folyadék­zárat létesítsen. A találmány szerint még olyan eszközöket is alkalmazunk, amelyek kellően lenyomják az üveget amikor az szalag alakjá­ban közeledik a közfalhoz, hogy az üvegszalag elhaladhasson a közfal alatt, miközben a kive­zető végződés felé mozog. Az olvasztott üveget a bevezető nyíláson át úgy vihetjük a fürdőre, hogy az ott megolvadt réteget alkosson, amely szalag alakjában halad előre a fürdőn. Más megoldásnál hengerelt üvegszalagot is juttathatunk a fürdőre és a találmány még arra is vonatkozik, hogy az üvegszalagot kiala­kító eszközöket használjuk fel a tartállyal kap­csolatosan. Ezek az eszközök a hengerelt üveg­szalagot a bevezető nyíláson át a fürdőre jut­tatják és a tetőszerkezethez még egy további közfal vagy válaszfal is tartozik, amely a be­vezetés közelében lóg le a tetőszerkezetről. Ez a válaszfal is az olvasztott fém szintje alá nyú­lik és olyan eszközökről is gondoskodik, ame­lyek ezen a helyen, tehát a bevezetés mellett a hengerelt üvegszalagot lenyomják a válasz­fal alá, amikor az közeledik a válaszfalhoz. Ilyen módon az üvegszalag akadálytalanul el­haladhat az említett válaszfal alatt. A leírt cél elérésére a tartályban görgőt al­kalmazunk amely nagyjából a fürdő felszíné­nél van és olyan elhelyezésű, hogy eltéríti az üvegszalagot rendes pályájáról és azt lenyom­ja a fürdöf elszán alá, hogy ilyen módon az üvegszalag könnyen elhaladhasson a válaszfa­lak alatt, amely a fürdőt annak felszíne köze­lében részekre osztja. A fürdő kivezető végé­nél az üvegszalag kiemelésére megfelelő esz­közöket alkalmazunk pl. szén- vagy grafitgör­gőket, amelyek az üveget a kívánt helyzetbe hozzák és azt sértetlenül kiemelik. Azáltal. hogy a kivezető végződés melletti folyadékzárat alkalmaztunk, ezen a helyen a védőgáz atmosz­férája viszonylag nagy nyomáson lehet. Így a fürdő bevezető vége és a kivezetésnél levő közfal között a nyomás 25 víz-mm is lehet és a kivezető végződésnél csak az egyébként szo­kásos 4 mm vízoszlop-nyomást tartjuk fenn. Ilyen körülmények között nincsen szükség arra, hogy a betáplált védőgáz-mennyiséget az eddig alkalmazott mennyiség fölé emeljük. A fürdő végén levő védőgáz-atmoszféra el van választva a fürdő többi része feletti védőgáz­tól, miáltal arra is van lehetőség, hogy a két gázmennyiség összetétele egymástól különböző legyen. A találmány másik kiviteli alakjánál az üveg­szalagot nem térítjük el normál útjától miköz­ben a fürdőn halad, hanem a közfalakat ott helyezzük el, ahol az üvegszalagot kivesszük a fürdőből és eltávolítjuk. Emellett olyan eszkö­zöket alkalmazunk, amelyek olvasztott anyag-5 ból bizonyos folyadékmennyiséget tartanak fenn az üvegszalag felületén annak teljes szé­lességében a közfal alatt és a közfal ebbe a folyadékmennyiségbe nyúlik, hogy folyadék­zárat létesítsen. Ezt a megoldást előnyösen úgy 10 valósítjuk meg, hogy a közfal alsó élén köz­pontos kivágás van, amelynek éle, vagyis a közfal középső alsó széle az olvasztott anyag fürdőjébe hatol és ennek két oldalán ahol a körfal hosszabb, tehát mélyebbre nyúlik, ez a 3 5 közfal az üvegszalag két oldalán a szalagot hordozó fürdőbe mélyül. Előnyös ha az olvasztott folyadékmennyisé­get fémből állítjuk elő és kedvező, ha ez a fém azonos a fürdőt alkotó megolvasztott fém-20 mel. A találmány még arra is vonatkozik, hogy síküveg gyártásánál miközben az üvegszalag a fémfürdőn előre halad, a fürdő felett olyan atmoszférát tartunk fenn, amely több részre 25 van osztva és mindegyik térben meghatározott összetételű gáz van. A térrészek egymástól el vannak választva folyadékzár segítségével és az üvegszalag felső felülete a fürdőn a kive­zető végződés felé halad. A találmány szerint •c 0 a fürdő feletti teret részekre lehet osztani és az egymás melletti részek egymástól elválaszt­hatók, mely célból folyadékzárat használunk az üveg felső felülete felett és az egyes tér­részekibe különböző összetételű vagy különböző ;: 5 jellemzőkkel bíró gázt juttatunk. Á találmányt részletesen a csatolt rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg, amelyeken az 1. ábra péltiaképpeni kiviteli alak részleges 40 hosszmetszete, amelyen a tetőszerkezet is lát­szik, mely lényegileg megegyezik a 145 786 számú magyar szabadalom szerinti szerkezettel, de a berendezéshez folyadékzár is tartozik a fémfürdő tartályának kivezető végződésénél. 45 A 2. ábra a tartály bevezető végződését szem­lélteti a tetőszerkezettel együtt olyan megol­dásnál, amelynél a bevezetés közelében folya­dékzár van. 50 A 3. ábra szintén részleges metszet, amely a 2. ábrához hasonló, de a tartály kivezető vég­ződésénél másféle kivitelű folyadékzárat szem­léltet és a 4. ábra metszet a 3. ábra IV—IV vonala szerint. 55 Hivatkozással az 1. ábrára az általánosság­ban 1-gyel jelölt tartálynak 2 feneke, 3 vég­falai és az összeköttetést létesítő 4 oldalfalai vannak. A tartály felett tetőszerkezet van mely­hez 5 fedél, 6 végfalak és 7 oldalfalak tartoz-6í nak, amelyek a már említett 4 oldalfalakkal függneg össze. A tartály és a fedél említett 3 és 6 végfalai között, a tartály kivezető végző­désénél van a 8 kivezető nyílás, amelyen át az úszó helyzetben tartott 9 üvegszalag tud átha­tó ladni. Az 1 tartályban 10 fürdő van, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents