155490. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás síküveg gyártására

5 olvasztott fémből készítünk és az üvegszalag a fém felszínéről a 11 kivezető görgőre jut ahonnan a rajzon fel nem tüntetett kemencébe kerül, magában véve ismert módon. A tetőszerkezet a 10 fürdő felett olyan teret zár körül, amely védőgázzal tölthető és a tetőszerkezet beállítható is lehet, fel nem tüntetett eszközök .segítségével. A tetőszerkezetihez az alatta levő térben keresztirányú 12 válaszfal tartozik, amely a 8 kivezető nyílás közelében van felfüggesztve és amelynek alsó éle szénből készíthető. Felfüggesztésére bá"rninő ismert eszközt használhatunk pl. olyanokat, amelyeket a leírt berendezéseknél gátak beállítására használnak. Ezeket az eszközöket a rajz nem szemlélteti, de megemlítendő, hogy azok a 13 eredmény vonal helyén vannak. A 12 válaszfal valamivel mélyebbre nyúlik mint a fürdő 14 felülete és így ez a válaszfal a 15 folyadékzárat létesíti, amely a fürdő feletti tér egy kisebb részét elválasztja a tér nagyobb részétől. így a fürdő bevezető vége melletti darab egészen a 12 válaszfalig különálló teret képez. Ilyen módon a 12 válaszfal és a kivezető végződés között egy viszonylag kis tér keletkezik, amely közlekedik a 8 kivezető nyílással. Abból a célból, hogy a 9 üvegszalag a fürdőn akadálytalanul haladhasson, a tartályon 1-6 szén-görgőt alkalmazunk, mely nagyjában a -JQ fürdő 14 felszínénél helyezkedik el és alkalmas arra, hogy lefelé eltérítse a 12 válaszfalhoz közeledő üvegszalagot. így az üveg elhalad a válaszfal alatt, vagyis megkerüli a válaszfalnak a fürdőbe merülő részét és a 11 kivezető 3ft görgőhöz jut, amely az üvegszalagot megint a kívánt irányba tereli és az kilép a 8 kivezető nyíláson át. így az üvegszalag nem érinti a legömbölyített 17 felületet, amelyet a tartály 3 végfalában alakítunk ki. .„ A berendezésnek az 1. ábra szerinti kialakításánál a megolvasztott 18 üveg a 19 olvasztókemencéből távozik és egy 20 talp felett halad el, majdpedig vízhűtéses 21 és 22 görgők közé jut. Ez utóbbiak a tartály 3 végfalának felső szintje felett helyezkednek el a bevezető végződésnél. A görgők közül kikerülő és a kívánt alakú 23 üvegszalag a fürdő 14 felszínére kerül; amelyen előrehalad a 24 nyíláson át. Ez a nyílás a 6 végfal alatt van és így az üveg 50 a tetőszerkezet alatt kerül a tartályba. A 6 végfal alsó felülete és az üveg felső felülete között zárást létesíthetünk és ezáltal a 24 bevezetőnyíláson át a védőgáz lamináris áramlását érjük el. így a védőgáz a fürdő feletti térbe 55 és ebből a tériből kifelé is a kívánt módon áramlik. A fürdő feletti térben 25 hőszabályozók vannak és a fürdő belsejében is elhelyezünk 26 hőszabályozókat. A berendezés bevezető végé- e,0 nél ilyen módon kb. 10O0 C° hőmérsékletet tartunk fenn, de ez a hőfok magasabb is lehet a fürdő olyan hosszúsága mentén, hogy a 23 üvegszalag olvasztott réteggé alakuljon, amely úszó helyzetben halad előre és oldalirányban ß5 6 akadálytalanul szétfolyhat. Az olvasztott üveg úszó rétegét előrehaladás közben lehűtjük és így jön létre a 9 üvegszalag. A fürdő feletti térbe védőgázt juttatunk a 12 válaszfal és a bevezetésnél levő 6 végfal között, mely célból a tetőszerkezethez 27 csövek is tartoznak, amelyek 28 csőelágazásokkal és 29 vezetékekkel függenek össze. A leírt részekkel a már említett módon viszonylag magas nyomást, pl. 25 víz-mm nyomást lehet fenntartani a fürdő felett és ehhez ugyanannyi védőgáz felhasználására van szükség a fürdőnek üveggel nem fedett részei felett, mint szokásos kiviteleknél. Ezzel a megoldással igen jó védelmet biztosíthatunk a fürdő számára a 24 bevezető nyílás és a 12 válaszfal között, a külső levegő behatolása ellen. Alkalmazunk még 27a csöveket is, amelyek az 5 fedélben vannak, vagy azzal összefüggenek és a fürdő kivezető végződéséhez juttatnak védőgázt, miáltal ezen a helyen a szokásos 4 mm vízoszlop-nyomású védőgáz-atmoszféra van a fürdő felett. Tekintettel arra, hogy a fürdő feletti térnek a 12 válaszfal és a bevezetés közötti része el van zárva a kivezető résztől, az előbb említett tér-részben más összetételt is használhatunk mint az utóbbi tér-részben. Lehet pl. a 25 mm nyomású részben olyan védőgázt használni, amelyben 3% hidrogén is van, míg a másik, tehát a kivezetésnél levő tér-rész, ahol a szenynyeződés veszélye nagyobb, 10% hidrogént tartalmazó gázzal van megtöltve. A 2. ábra szerint az üvegszalag létesítésére vagy annak felületi kezelésére 21 és 22 bevezető görgőket használhatunk, amelyek a 23 üvegszalagot hozzák létre. A 19 olvasztókemence a 30 oszlopon helyezkedik el és 31 görgők sorozatát alkalmazzuk továbbítás végett, amelyek a 21 és 22 görgők közül kilépő szalagot vezetik és a fürdőre juttatják. A hőmérsékleti viszonyokat a fürdő mentén úgy szabályozzuk, hogy a 23 szalag változatlanul halad a fürdőn, de megtehetjük azt is, hogy az üvegszalag felülete megolvad és így az úgynevezett tűzben kikészített minőséget kapjuk. Abból a célból, hogy a fürdő feletti térben az említett nagy nyomást fenntarthassuk, a bevezető végződésnél is alkalmazunk egy folyadékzárat, mely lényegileg a 32 válaszfalból áll és ezt a 33 vonallal jelölt szervek függesztik beállítható módon. Ez a válaszfal tehát mozgatható vagy beállítható úgy mint az 1. ábra szerinti 12 válaszfal, alsó éle pedig beleér a fürdőbe, tehát a 14 felszín alatt van és ezzel a 34 folyadékzárat létesíti. A válaszfal mellett 35 görgőt alkalmazunk amely az üvegszalagot lefelé eltéríti, vagyis a fürdőbe nyomja és így az mikor a 32 válaszfalhoz közeledik, lefelé haladva azt elkerüli. A szokásos 4 víz-mm nyomású védőgázt a 32 válaszfaltól a rajz szerint balra eső, tehát a bevezetésnél levő térbe vezetjük a 36 csövön át, melyet a tetőszerkezet tart. 3