155489. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

155489 9 10 tása ilyen módon gyors, egy gyakorlati példánál óránként 20 tonna ónt tisztítottunk. Az ónoxid és ónszulfid biztosan eltávozik az ónból és így annak anyagában csak igen csekély mennyiségű szennyeződés pl. 2—>6 rész marad millió részenként. Ha az olvasztott ónhoz igen kevés foszfort is adagolunk, amikor a cirkulációs mozgását végzi, az illó oxidok és szulfidok foszforral is vegyülnek. A foszfor adagolásának helye leghelyesebben a mélyedés 12 része, miáltal a szennyeződések a foszforral reakcióba lépnek az ón eltávolítása előtt és miközben az a 18 száron át felfelé áramlik. Szén is hajlamos, arra, hogy a szennyeződésekkel vegyüljön és így könnyen eltávolítható vegyületeket alkosson. A berendezésben levő szénbélések önmagukban is elegendők lőhetnek, hogy hasznos reakciókat létesítsenek az olvasztott ón szennyeződéseivel. Az ón felszíne a mélyedés 12 részében befedhető egy szemcsés szénréteggel, ami elősegíti az oldott oxigénnek szénmonoxiddá való átalakulását. A 18 és 19 száraknak szénből készült talprészei lehetnek, amelyek az ónba merülnek és ezek a talpak alacsony olvadáspontig üveggel erősíthetők a szárak alsó részéhez. Magasabb hőmérsékleteknél, így pl. ha az anyag hőfoka kb. 1000 C°, az oxigén eltávolítása szén segítségével elég gyors lehet ahhoz, hogy ne legyen szükség szénbélés alkalmazására. Ez esetben sziliciumkarbid bélést is használhatunk és a 20 kamra belsejében az 50 szintnél széndarabokat helyezhetünk el úszóhelyzetben az ónon. A leírt előnyös kivitelnél az ón cirkulációját gáz létesíti vagy segíti elő, amely az ón anyagán átbuborékol, de egyszerű kivitelnél a vákuumtornyot csupán egy oszloppal készíthetjük és ez pl. 1,5 m magas lehet. Ebben az oszlopban van az olvasztott ón, amelyet a vákuum emel fel. A csökkentett nyomás hatására a szennyeződések állandóan eltávoznak (elillannak) az ón felszínénél, tehát a torony belsejében. Ilyen módon az óndioxidot és az ónszulfidot állandóan elgőzölögtethetjük és megfelelő vezetéken át a toronyból eltávolíthatjuk. A torony felső részét egy vezeték köti össze a fürdővel, tehát egy külön mélyedéssel vagy közvetlenül a fürdő fő tömegével. Ennél a kivitelnél lapátos kereket vagy más hajtó, ill. szivattyúzó eszközt használunk abból a célból, hogy az ónt áthajtsuk a tisztító berendezésen. A torony alsó részén gázt vezethetünk be, ami elősegíti a cirkulációt. A 20 kamra módosított megoldásánál az ón tisztítása a torony felső részénél, a 3. ábra szerint történik. Ennél a kivitelnél a 18 és 19 száraknak kis átmérőjű furatai vannak, miáltal a gáz élénkebben távozik el az ón 50 felszínénél. Ezáltal nagyon intenzív büborékolás és fecskendezés j«n létre, amelyet a rajzon az 55 nyilakkal jelöltünk. Ennél a működésnél a fecskendezés egészen a kamra fedeléig terjed és ez a fedél kissé ívelt kialakítású. A fedélnek 56 terelőlapja van, amely felülről ferdén lefelé nyúlik és megvédi az 57 kivezető csövet, ebbe a csőbe tehát a fecskendező ón nem hatolt be. "A fecskendezett ón visszaesik a kamrában levő többi anyagba, a kiszabadult szennyeződések pedig eltávoznak az 57 kivezető csövön át és eközben az 58 nyilak irányában mozognak. A 4. ábra szerinti megváltoztatott kivitelnél a tisztítógázt a torony felső részén lévő kamrába vezetjük és ezenkívül hordozó gázt is használunk, amely az olvasztott fém cirkulációját segíti elő, tehát emeli a fémet a 18 szárban. A torony mindkét szára széntalpakkal van ellátva és a 18 szár 60 talpa alsó részén lévő aoélházban van megerősítve. A szár elzárására egy körülmenő 61 gyűrűteret alkalmazunk a talp felső részénél és ugyanitt 62 lezárás is van, amelyet alacsony olvadáspontú üvegből készítünk. A 63 tápcsatornán át gázt vezetünk be és ez a csatorna nem oxidáló gáz forrásával függ össze, melyből a gáz egy 64 csövön át áramlik. A vákuumtorony másik 19 szára szintén 66 széntalppal van ellátva, melynek felső felületén 67 gyűrűtér van, amelybe a 19 szár acélrésze illik be. A 68 lezárás alacsony olvadáspontú üvegből készül. A 60 és 66 széntalpak egy darabban készülnek a furatok szénbélésével, ezek a talpak tehát a 69, ill. 70 szénbélések meghosszabítását képezik. A szénbélések a szárhoz tartozó tűzálló 71 és 72 béléseken belül helyezkednek el és ez utóbbiak a szárak acél burkolatán belül vannak. A 18 szár 69 szénbélése felfelé egészen a 20 kamráig nyúlik és így a szeriből álló 73 fúvókát alkot. Ez utóbbi 74 kibocsájtó nyílása közel van a kamra fedeléhez és ebben a fedélben 78 dugót helyezünk el, amely mellett 76 terelőbetét van. Ennek a betétnek közepén 77 él helyezkedik el és ez megfelelő távolságban a 74 kivezető szárnyílás felett van. A 20 kamrában levő megolvasztott szén felszínét itt is 50 jelöli és a kamrában egészen a 79 szintig 80 tömítés helyezkedik el a gyűrűk alakjában, amelyeket szénből készítünk. A tömítés felett van egy 81 elosztó lemez és ez a tömítés fölé nyúlik. A 81 lemez felett nyílások vannak, amelyeken át a felfelé szivattyúzott fém áthatol, a 73 fúvókán átmenő fém tehát elosztódik a 81 lemezen és azután visszakerül a 80 tömítésre. A 812 nyílások szolgálnak erre a célra és a 83 nyílásokon át távozhatik a gáz, amely a tisztítás munkáját végezte. A torony 19 szára lefelé nyúlik a 20 kamra fenekétől, tehát a 84 levezető nyílásnál indul ki és ezt a szárat egy megfelelő lemez védi, miáltal az olvasztott fém könnyen tud lefelé folyni ezen a száron, hogy a tartály mélyedésébe jusson. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 §