155487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló magnezit-króm- és króm-magnezit téglák előállítására

3 magnezitkróm- és króm.magnezit-<téglák nyerhetők olyan módon, hogy a téglákat felihasználásuk előtt magas hőmérsékletű égetésnek vetjük alá 17O0 C° fölötti hőmérsékletelken. Az ilyen égetési eljárás azonlban különlböző okok 5 miatt műszakilag csak nehezen keresztüliviíhető. Ilyen vonatkozásban mondhatjuk, hogy olyan üzemekben, amelyeikiben szokásos hőmérsékleteken égetnek téglákat, a magas hőmérsékletű égetés csak nagy beruházásokkal vehető fel a 10 termelési programiba, inert magas hőmérsékletű égetés esetében jelentős időt és költségeiket igénylő rendszabályok szükségesek ahhoz, hogy megakadályozzák a téglák deformálódását, és legalább közelítőleg biztosítsák azok 15 méret- és alaktartását. A feltaláló (már koraibban is foglalkozott ezzel a problémával, és lehetőségeket talált arra, hogy a magas hőmérsékleteken végzett téglaégetés elkerülhető legyen. Egy eljárás szerint, 20 amely erre a célra szolgál, kiégetett vagy kiégetettem tűzálló magnezitkróm- és krómmagnezit-téglák előállításához krómoxid-tartalmú anyagokat, különösen króméncet, magnezittel, adott esetiben szintermagnezittel, vagy 25 egyéb természetes vagy szintetikus, Mégetésikor magnézium-oxidot szolgáltató magnézium-vegyületekkel elegyítenek, és előnyösen brikettekké, ill. téglákká való alakítás után, legalább 1700 C° hőmérsékleten megolvasztás nál- 30 kül együtt szintereinek (szimultán égetés), és ezután a szinteranyagot szemesézik, majd adott esetben színtérmagnézia hozzáadása után, téglákká alakítják. Ennél az eljárásnál olyan rendszabályok kombinációját használják, ame- 35 lyek szerint a) a szimteranyag előállításához a krómoxid-tartalmú anyagoknak legalább ßi5

;%~a, célszerűen legalátolb 80%-a, 0,12 mm fölötti szemcsemérettel van jelen, 40 ib) míg a magnezit vagy a kiégetéskor magnéziumoxidot szolgáltató anyagok 0,12 mm alatti, célszerűen legfeljebb 0,10 mm szemcseméretet mutatnak, és c) a szinteranyag kovasav-tartakna legfeljebb 45 5,9%, célszerűen legfeljebb 4,5%, és d) imész-kovasav aránya legfeljebb 0,6, céiszerűen legföljebb 0,35. A feltaláló egy további eljárása szerint kiégetettem, tűzálló téglák és masszák úgy állít- 50 'hatók elő magnezitkrómiból és krómmiagnezitből, hogy a szimultán égetést legalább 1750 C" hőmérsékletien folytatják le, amikor is a szimultániszinter előállításához a tétel imész-kovasav arányált legfeljebb 0,6-ra, előnyösen leg- 55 feljebb 0,35^re, ós kovasav-t ártalmát legfel jobb 5,5-ra, előnyösen 4,5-re állítjiák be. A fenti két eljárás szerint kapott szimteranyag (szimultánszinter) a magas hőmérsékletű égetésnek megfelelő tulajdonságokat mu- 60 tatja, nevezetesen a krónioxid-tartalimú anyagok, a kiróimérc és a magnézia között közvetlen kötéssel („direct 'bond") rendelkezik, és ez a közvetlen kötés a krómiérc- és a perikilász-részecskék között a szinteranyag további fel- (55 4 dolgozásakor, vagyis az abból előállított téglákban is megmarad. Ilyen módon sikerül olyan tégláikat előállítani, amelyek legalább egyenértékűek a magasihőimérsékleten kiégetett téglákkal, anélkül, hogy a téglákat magas hőmérsékleteken kellene kiégetni, ós ezáltal a téglák magas hőmérsékleten végzett égetésének hátrányaival kellene számolni. A találmány szerinti eljárás során felhasznált szinteranyag előállításához a krómoxid-tartalmú anyagokból és magnézium-vegyületekből álló kiégetendő keveréket célszerűen szintén formált állapotban, különösen brikettek,, ill. téglák alakjában vetjük alá égetésnek. A brikettekké való alakítás esetében a magnézium-vegyületeket 0—0,2 mm, vagy még inkább 0,12 mm alatti szemcsemérettel kell alkalmazni, míg a téglákká való alakítás esetében a magnéziunuvegyülétek 0—5 mm, célszerűen 0—3 mm szemcseméretűek lehetnek. A szinteranyag előállításához a krómoxid-tartalmú anyagoknak legalább 65%-a, célszerűen legalább 800/o-a. 0,12 mm fölötti szemcseméretű legyen. Tégláknak a találmány szerinti módon való előállításához előnyösen kátrányt keményszurok-tartalommal, különösen 80% vagy több keményszurok-tartalo'mmal használunk. A tégla szemcsemérete akkor kedvező, ha a szinteranyag legalálbb 0,3 mm szemcsenagyságú durvaszemcsés részből és 0,2, mm alatti, előnyösen legfeljebb 0,12 mim szemcsenagyságú finomszemcsés részből épül fel. A durvaszemcsés rész minden esetben a szinteranyagnak legalább 60%-a legyen, és 0,3—5 mm, pl. 0,I3I—4 mm, célszerűen 0,3—3 mm szemicseméretű legyen. A hőmérsékletváltozás-állékonyság 'romlása miatt általában nem ajánlatos, hogy a téglákban a szimiteranyagnak több mint 36%-a finom lisztből álljon. Különösen kedvező eredményeket kapunk, amikor a felhasznált szinteranyag mész-kovasav aránya legfeljebb 0,6, előnyösen legfeljebb 0,35, és kovasav-tartalma legfeljebb 5,5%, előnyösen legfeljebb 4,6%. Adott esetben a szimteranyaghoz a kátrány és/vagy szurok, ill. bitumen vagy hasonló anyagok mellett a tűzálló részeikre vonatkoztatva legfeljebb 35% mennyiségben még szinterrnagnézia is adagolható. 0,12 mm-ig terjedő szemcseméretű finomszemcsés szintermagnéziát azonban legeljebb 8% mennyiségben szabad a szinteranyaghoz adni. A találmány szerinti téglák főleg kiégetetlen állapotban való felhasználásra szolgalmak; a kibélelendő kemencébe való beépítés előtt azonban égetésnek is alá lehet vetni a tégláit neim-oxidáló. vagyis redukáló vagy semleges atmoszférában. A téglák különösen magas hőimérsékletváltozás-állékonyságukkal tűnnek ki, és a, kötőanyagként használt kátrány és/vagy szurok, ill. bitumen vagy hasonló anyagok elkokszosodása után olyan hideg nyomószilárdságot, kopásállóságot és salakállóságot 2