155487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló magnezit-króm- és króm-magnezit téglák előállítására
íj 155487 6 mutatnak, amely legalább annyira jó, mint az ismert kátrány-m'agneziittég'láké vagy káltránynyal impregnált iniagnezittégláké, ahol azonban ki kell hangsúlyozni, hogy hőmérsékletváltozás-állékonyságük sokkal jobb, mint az említett magnezit-tégláké. A találmányt az alábbi példák segítségéivel közelebbiről isimertetjük. 1. példa: 30% török króméreet (kfo. 45»% Cr2 0 3 és 4,5 % SÍO2) 0<—4 mm szemicsemérebteil bensőségesen elegyítettünk 0—0,12 mm sze<micseinéretű, 58% mennyiségű flotáeíós magnezittel (elemzési eredmény égetés után: 2,4% Si02 , 3,8% Fe2 0 3 , 0,9% A12 0 3 , 1,8% CaO, 9(1,0% MgO, 0,5% alatti izzítási veszteség), 12% magnezit-szállópor és 4% telíttebt kizerit-oldat hozzáadása mellett, és az elegyet briketbekké alakítottuk, amelyeket 1760 C°-on kib. 5 órán keresztül égettünk. Az így nyert krómmagnezit-szinteranyagot (elemzési eredmény: 3,2% Si02 , 8,8% Fe 2 0 3 , 7,1% AI2O3, 20,6% Cr2 0 3 , 1,0% CaO, 58,9% MgO, 0,5% alatti izzítási veszteség) aprítottuk, ill. megőröltük, és ennek az anyagnak 67%-át 0,3—3 min szemesemérettél és 33%-ált 0—0,12 mm szeímcsemérettei melegítés mellett elegyítettük rendre 3,0%, 3,5%, 4,0%, 4,5%, 5,0%, 5,5%, 6,0%,, ill. 6,5% kereskedelmi acélműkátránnyal, amely 80% keiméinyszuirolk-tartalommal rendelkezett, majd az elegyet hengerekké, ill. téglákká sajtoltuk. Ezekben a hengereikben, ill. téglákban a térfogatsúly növekedő kátrány-tartalommal 3,08 g/etm3-ről 3,18 g/ctm 3 -re emelkedett, a porozitás 14,1%-ról 2,6%-ra csökkent, és a hideg nyomószilárdság 5,0% kátrány-itartialomiig 108 kg/ /cm3 -ről 394 kg/om 2 -re eimellkedett, azonban magasabb kátrány-tartalmak mellett ismét valamit csökkent. A tartós állékonyság mindegyik esetben jó volt, és a próbatestek besüppedését egyik esetben sem észleltük. A 4,5%, 5,0%, ill. 5,5% kátrányt tartalmazó téglák speciális értékei a következők voltaik: hideg poirozitás nyomószilárdság tégla 4,5% 3,12 g/cm3 9,2%, 360 kg;/cm 2 kátránnyal tégla 5,0% 3,'13 g/íom3 8,1% 394 kg/cm 2 kátránnyal tégla 5,5% 3,15 g/cm3 5,5% 326 kg/cm 2 kátránnyal 2. példa: 18% 0,3'—3 mim szemcseméretű török krómércet és 68% 0—0,10 mm szemcsemérdtű flotációs magnezitet (mindkettő az 1. példában (megadott összetételű) 14% magnezit^szállópor és 4% telített kiizarit-oltíat hozzáadása mellett elegyítettünk és téglákká sajtoltunk, amelyeket 1770 C°-<on klb. 6 órán át égettünk. A kapott magnezitkróm-szinteranyagot (elemzési eredmény: 3,3% Si02 , 7,1% Fe 2 0 3 , 5,3% AI2O3, 13,0'% Cr2 Q 3 , 1,1% CaO, 70,0% MgO, 0,5% alatti izzítási veszteség) aprítottuk, ill. megőröltük, és ennek az anyagnak 70%-át 0,3—3 mm szemcsemérettel és 30%-át 0—10 mm szeimosetmérettel felmelegítés mellett elegyítettük 80% keményszuirok-taritalmú kereskedelmi acélműkátrány 4,5%, 5,5%, 6,0%, 6,5%, ill. 7,0% mennyiségével, majd az ©legyeit hengerekké, ill. téglákká sajtoltuk. Ezekben az alaíkbestekben a kábrány-tartaloim növekedése következtéiben a térfogatsúly 3,03' g/cm 3-räl 3,08 g/om3-re emelkedett, a porozitás 8,6%-ról 1,3%-ra csökkent, és a KüF-érték 5,5% kátrány-tartatomig növekedett, magasabb kátrány-mennyiségak mellett azonban ismét kissé csökkent. A 4,5%, ül- 5,5% kátrányt tartalmazó téglák értékei a következők voltak: hideg porozitás nyomószilárdság tégla 4,5% 3,03 g/cm3 '8,6% 3125 fcig/cm 2 kátránynál tégla 5,5% 3,08 g/om3 6,5% 5©5 kg/cm 2 kátránynál Tartós állási próba alkalmával a próbatesteken néni volt süppedés észlelhető'. Kb. 700 C°-on végzett redukáló égetés után a tégláik térfogatsúlya 2,99 g/cm3, ill. 2,97 g/cm3, porozitásúk 17,6%, ill. 18,6%, RDF-értékük 579 kg/cm2, ill. 511 kg/cm2, és gázáteresztő-képességük alacsony (10 nPm alatt). 3. példa: Egyrészt az 1. példában ismertetett krómmagnezit-szinteranyagot, másrészt a 2. példában leírt magnezitkróm-szinteranyagot olyan módon aprítottuk, hogy a részecskék 60»—75 %-a 0,3—3 mm, ill. 4 mim, ill. 5 mm, és a részecskék 40^25%-a 0—0,2 mm, ill. 0—'0,12 mm szemcseméretet mutatott. Az ezekből a részecskékből kapott elegyeket 3—9% menynyüségű keményszurok, hozzáadása mellett hengerekké, ill. téglákká sajtoltuk. A sajtolási hőmérsékletek 150 C° körül voltak, vagyis mintegy 50 C°-kal magasabbak, mint a 80% keményszurok-tartalmú acélmű-kátránnyal végzett sajtoláskor. A sajtolásra vonatkozólag általánosan érvényes, hogy az alkalmazott hőmérsékletnek olyan magasnak kell lennie, hogy a kötőanyagok viszkozitásai közelítőleg azonosiák tegyenek. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
