155422. lajstromszámú szabadalom • Hőrekeményedő, nagy ellenállóképességű és fokozott hőlökésállóságú műgyanta rendszerek
155422 elektromos készülékekben, pl. motorokban a hirtelen fellépő áramfeszültség és áramerősségingadozás lökésszerű hőimérsékletemielkedést okozhat, amely a bevonatot lökésszerű hőterihelésnek teszi ki, és ha a zOimándhiuzalok bevonata nem hőlökésállő, akkor a motortékereselések gyorsan tönkremennek. Ismeretes az, hogy epoxigyanta, dikarbonsavaik, di- és poliaminok, di- ési poliamidok, valamint étarezett metilol^csoportot tartalmazó aldehidkondenzációs termékek reagáltatásával stabil, hőrekeményedő bevonatrendszerek készíthetők. Ezeknek fizikai és kémiai ellenállóképessége megfelelő, hőlökésállóságuk azonban gyenge, csak 1,20 C°-ig alkalmazható. Ismeretessé váltak továbbá a tereftálsav vagy egyéb izolált helyzetű fcarlboxil-jcsoportokat tartalmazó aromás polikarbonsavákból glikolck és/vagy poliolok segítségével készített poliészter-származékok, amelyek izocianátokkal, szerves savak olajoldlható fémsóival vagy fémsavak észterszárimazékaival beégetve kiváló fizikai és kémiai ellenálllképességű 'bevonatot adnak. A vizsgálatok során azonban e bevonatok hőlökésállósága sem bizonyult kielégítőnek. Az 58i9 179 sz. belga és az 1 2813 3TO sz. francia szabadalmakból ismeretessé vált az, hogy tetrakarbonsavak és diaminok alacsony hőlfokon történő reagáltatásával kitűnő hőállóságú és hőlökésállóságú bevonatok nyerhetők. A fenti reakciót az alacsony hőfok biztosítása céljából oldószeres közegben hajtják végre. A reakció eredményeképpen olyan lineáris poliamidot kapnak, amely az aaniid^csoportokkal szomszédos helyzetben szabad karboxilcsoportokat tartalmaz. A bevonat kialakításánál alkalmazott beégetés során a szabad karboxil-icscsopoirtok és az amid-csoportok aktív hidrogénje reakcióba lép és a termék lineáris poliimídéfcké alakiul át. A poliimid tárolásállósága azonban a szabadon maradt funkciós csopoirtolk miatt rendkívül korlátozott, előállításuknál használt alapanyagok költségesek, így a poliimides bevonatok csak különleges célokra használhatók gazdaságosan, széles körű ipari elterjedésük korlátozott. A találmány feladata olyan hőrekeményedő, jó ellenállóképességű és fokozott hőlöfcésállóságú műgyahtarendszerek kidolgozása, aimelyek könnyen hozzáférhető komponensekből gazdaságosan előállíthatók, amellett a zoimándhuzal bevonására használt műgyantarendszerekkel szemben támasztott sokoldalú követelményeket is kielégítik. A találmány szerinti hőrekeményedő, nagy ellénállóképesiségű és fokozott hőlökésállóságú műgyantarendszerek, azzal jellemezhetők, hogy legalább két epoxiesoportot tartalmazó 30%— 40010 molekulasúlyú, di- és polilfenolokból, divagy epiklóírihidrinnel képzett polikondenzációs termékből, dikarbonsavakból, di- és poliamidból és éterezett metilcsoportot tartalmazó aldehidkondenzációs termékekből előállított előkondenzátuimokból és tereftálsavtartalmú poliészterekiből, továbbá fémsavak alkil- vagy anlésztereiből és/vagy szerves savakból többértékű fémekkel képzett sókból állnak. A találmány szerinti műgyantarendszer előnyösen 30—70% 5 előkondenzátiumot és ennek megfelelően 70— 30% tereftálsavtartalmú poliésztert tartalmaz. A leírt műgyantarendszerek hőrékeményedők, kiváló' fizikai, kémiai behatásokkal szembeni ellenálló képességgel és hőállósággal rendel-10 kéznek 15ö C°-ig terjedő tartós hőiigénybevétel esetén is. Különösképpen kiemeljük e műgyantarendszerek kiváló hőlökésáll óságát. A találmány lényegét éppen az a felismerés képezi, hogy az epoxi típusú gyantáikból és teretftálsav-15 poliészterekből összetett műgyantarendszer alkalmazásával a rendszerből képzett bevonat hőlökésállósága meglepő' módon javítható. Ez a felismerés annál inkább meglepőnek tekinthető, mivel az epoxi típusú gyanták hőlökésállósága 20 önmagában 120 C°, a tereftálisav-tartalmú poliésztereké legfeljebb 130 C°. Az említett két komponens megfelelő arányú elegyével azonban a komponensek: hőlökésállósága 156 C°-ra növelhető, emellett pedig az egyes komponensek 25 önmagukban jó fizikai, kémiai és elektromos ellenállö'klépesség tulajdonságai is .megmaradnak. Az előkondienzátum poliepoxi-komponensként 300—3500 epoxiékvivalensű diepoxi-poliglicidiJ-30 étert, előnyösen 4,4'^dioxi-difenildim'etilimetánból, rezorcinból, hidrokinonfoól vagy meta-dioxibenzölbói diklór- vagy epiklórhidrinnel képzett polikondenzációs terméket tartalmaz. Az előkondenzátuim dikarbonsavHkomponienisként 35 alifás vagy aromás dikarbonsavakat, illetve dikarbonsav-anihidrideket tartalmaz. Ezek közül célszerűen az adipinsavat, maleinsavat, szeíbacinsavat, ftálsavat vagy borostyánkősavat, illetve ezek anlbidridjeit soroljuk fel. Az előkondén-40 zátuim di^ és poliamin vagy di- és poliamidkcimponensfcént célszerűen etiUéndiamint, parafeni'léndiamint, dietiléntriamint, dieiándiaimidot, 4,4'-!diamino-difeni]imetánt vagy 500—21500 molekiulasúlyú dikarbonsavból és diaminoíkból álló 45 oligomer termékeket stlb. tartalmazhat. Alddhidkondenzációs gyantaként kairbaimid-aldehid, melaminaldehid, fenil-tfenilhoimológ^ -aldehid, anilin-aldéhid, xilol-aldehid stib. kondenzációs gyanták alkalmazhatók. 50 Tereftálsavtartalmú poliészterként tereftálsav, diolok és poliolok polikondenzóeióis termékeit, előnyösien legalább 70% tereftálsavtartalmú glikol-glieerm-észtert használunk. A tereftálsav ekvivalens mennyiségben al-55 kalimazott di- vagy 'polikarbonsawal, hasonlóképpen a diolok részben diaminokkal 'helyettesíthetők. A műgyantarendszer súlyára számítva 0,05— 4,0% fémsavak alkil- vagy arilésztereiből 60 és/vagy szerves savak többértékű féméiből képzett szerves sóikat tartalmaz féimkomponenisként. A fémsavak alkil- vagy arilésztiereiként előnyösen használhatók az amfoter jellegű fémek, mint a titán, antimon stb. savsziárniaziékainak 65 alkil- vagy arilészterei, amelyek monomer vagy 2