155395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kromatográfiai elemzés céljára
• 15 gént, levegőt földgázt vagy ezek valamilyen elegyét tartalmazzák, víz mint szelektíven szorbeálódó alkotórész kíséretélben. Az elemzendő elegy mintáit a vivőgázáramba adagoljuk, amikoris a kevésbé szorbeálódó al- 5 kdtórészek keresztülhaladnak a molekuláris szűrőkön, és kevéssel a minta beadagolása után tömör sávként eluálódnak az oszlopról, egymássál ellenkező polaritású csúcsokat adva, amelyek magassága arányos a mintában jelenlevő JQ kevésbé szorbeálódó alkotórészek összmennyiségével. A vízgőzt a molekuláris szűrők szelektíven szorbeáljá'k. így a vonatkoztat ógáz a szorbensanyag telítődése előtt tiszta vivőgázból, a szorbens telítődése után pedig vivőgáz és víz- 15 gőz elegyéből áll. A mérő- és vonatkoztató jelek ama részei, amelyek a telítődés előtt a vivőgáznak, ill. a telítődés után a vivőgáz és vízgőz élegyének felélnek meg, az összehasonlító áramkörben kölcsönösen kioltják egymást, és így az 20 elemzőkészülék által adott eredő jel a kevésbé szorbeálódó alkotórésznek megfelelő csúcsokból áll. A találmánynak molekuláris szűrők oszloptöltetként való alkalmazásával történő külön- 25 féle további kiviteli módjai az alábbi elemzési feladatok megoldását teszik lehetővé: 1. Metán, etán, propán, n-bután, izobután, n-pentán, izoperitánok, n-ihexán, m-heptán, noktán, hidrogén, széndioxid, földgáz vagy ezek so elegyei mint kevésbé szorbeálódó alkotórészek meghatározása a szelektíven szorbeálódó alkotórészként szereplő kénhidrogén és/vagy merkaptánok mellett. 2. Metán, etán, etilén, propán, bután, pentán, 35 hidrogén, nitrogén, szénmonoxid vagy ezek elegyei mint kevésbé szorbeálódó alkotórészek meghatározása a szelektíven szorbeálódó alkotórészként szereplő széndioxid mellett. 3. Metán, etán, oxigén, hidrogén, nitrogén, 40 vagy ezek elegyei mint kevésbé szorbeálódó alkotórészek meghatározása a szelektíven szorbeálódó alkotórészként jelenlevő egy vagy többféle telítetlen Cx —C 3 alifás n-szénhidrogén mellett. 45 4. Metán, etán, propán vagy ezek elegyei kevésbé szorbeálódó alkotórészként való meghatározása a szelektíven szorbeálódó izobután mellett. 5. A polinukleáris aromás szénhidrogének 50 meghatározása az ilyen polinukleáris aromás szénhidrogéneket mononukleáris aromás szénhidrogének kíséretében tartalmazó elegyekben; a mononukleáris aromás szénhidrogének szerepelnek ilyen esetben szelektíven szorbeálódó, a 55 polinukleáris aromás szénhidrogének pedig viszonylag kevésbé szorbeálódó alkotórészként. A találmány egy további kiviteli alakja szilárd adszorbensek, .mint dehidratizált szilikagél, aktívszén, aktivált alumíniumoxid stfo. osz- 60 loptöltetként való alkalmazásával lehetőséget nyújt a paraffinok meghatározására olefineket és paraffinokat tartalmazó elegyekben. Az olefinek szerepelnék ilyen esetben szelektíven adszorbeálódó, a paraffinok pedig viszonylag ke- e5 16 vésbé adszorbeálódó alkotórészként. A paraffinok keresztülhaladnak az adszorbens anyagon, és kevéssel a minta beadagolása után tömör sávként eluálódnak, ellentétes polaritása ikercsúcsokat adva, amelyek magassága arányos a minta összes paralffintartalmával. Az olefinek szelektíven adszorbeálódnak az adszorfoensanyagon; telítődés előtt a vonatkoztaitógáz csakis vivőgázból, telítődés után pedig vivőgáz és olefinek elegyéből áll. A mérő- és vonatkoztatójelek ama részei, amelyek telítődés előtt a vivőgáznak, telítődés után pedig a vivőgáz ós az olefinek elegyénék felelnek meg, az összehasonlító áramkörben kölcsönösen kioltják egymást, az elemzőkészülék által adott tiszta sredő jel pedig a paraffinoknak megfelelő csúcsokból áll. Ugyancsak szilárd adszorbensanyagok, mint dehidraltizált szilikagél, aktívszén, aktivált alumíniumoxid stb, oszloptörtetként való alkalmazásával lehetőséget nyújt a találmány egy további kiviteli módja a nem-aromás szénhidrogének meghatározására aromás és nem-aromás szénhidrogénekből álló elegyekben. Az aromás szénhidrogéneket a szorbensanyag szelektíven adszorbeálja, míg a nem-aromás szénhidrogének viszonylag kevésbé adszorbeálódnak. A találmány gyakorlati megvalósítási módjait a csatolt rajzok alapján ismertetjük az alábbiakban. E rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti üzemi gázáramelemző berendezés vázlatrajza; a 2. ábra az 1. ábra szerinti készülékről egységes eredőjelet adó hídáramkör vázlatos rajza; a 3. ábrán a találmány szerinti eljárással és készülékkel kapott eredőjel egy jellegzetes példáját láthatjuk, amely összehasonlításként az önműködő alapvomal-kompenzáeiót alkalmazó elemzőkészülekről kapott jel mellett az önműködő alapvonal-kompenzációt nem alkalmazó elemzőkészülék által adott jelt is mutatja. Az 1. ábrán részleges metszetben látható a (10) lineáris mintabeadagoló szelep, amelynek állórésze a i(lil) külső lapokból, mozgórésze pedig a belső i(16) dugattyúból áll, mely utóbbi tömítően illeszkedik a {ill) lapokhoz. A (11) állórészen a (12), (13), (14) és (15) nyílások vannak. A (I16) dugattyún három haránt-irányú (17), (18) és (19) furat van kiképezve; a középső (18) furat a két szélsőnél valamivel kisebb átmérőjű, ez a mintabeadagoláfurat. A (16) dugattyúit a (20) szelepszár mozgatja két beállított helyzetébe; ez a szelepszár a (21) felső és (23) alsó vezériőmembránnal van összekötve. A szelepet működtető levegőt egy a rajzon nem ábrázolt, önműködően programozott szeleprendszer segítségével felváltva bocsátjuk a (22) vezetéken keresztül a (21) membránhoz, ill. a (24) vezetéken keresztül a (23) membránhoz; ha a (22), ill. (24) vezetékek egyike nyomás alatt van, akkor egyidejűleg a másik fel van szabadítva a nyomás alól. Ha a (23) membránt helyezzük nyomás alá, akkor a (16) dugattyú felfelé mozog a rajzon látható helyzetbe; ez a mintabeadagolófurat megtöltésére szolgáló helyzet. Eb-R
