155395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kromatográfiai elemzés céljára

155395 13 14 zott időbeli késedelemmel egy vonatkoztatócel­lán vezetjük keresztül, az említett cellákban mérő, ill. vonatkoztató jeleket hozunk létre, amelyek a szelektíven szorbeálódó alkotórész egymagában való koncentráció járnak felelnek meg akkor, amikor a kevésbé szorbeálódó al­kotórész az illető' cellában nincsen jelen, és a szelektíven szorbeálódó és viszonylag ke­vésbé szorbeálódó alkotórészek összkoneentrá­ciójának felelnek meg olyankor, amikor ez utóbb említett alkotórész is jelen van az illető cellában, mirnellett az említett időbeli késlel­tetés mértékét úgy szabjuk meg, hogy a ke­vésbé szorbeálódó alkotórész által a mérőcel­lában, ill. a vonatkoztatóeellában keltett jelek időben elkülönítve jelenjenek meg; az emlí­tett mérő-, ill. vonatkoztatójeleket ellentétes értelemben tápláljuk egy elektromos berende­zésre, amely így egy összesített jelt ad a mérő­jel és a vonatkoztató jel közötti különbségnek megfelelően. Szilárd szorbensanyagként előnyösen vala­mely dehidratált fémaluminoszilikát-íhidrát al­kalmazható, amelyben a fémalkotórész valamely alkálifém vagy alkáli'földífém lehet. Az ilyen szorbensanyagokat molekuláris szűrőknek is nevezik. Ezek 3—7 A átmérőjű pórusokat tar­talmazó részecskékből állnak, és adott pórus­átmérőjüktől és szemcseméreteloszlásuktól füg­gően különféle anyagok szelektív szorbeálására képesek. Az ilyen molekuláris szűrök oly mó­don állíthatók elő, hogy alumíniumoxidot, szili­ciumdioxidet és valamely fémoxidot, pl. vala­mely alkálifém, mint nátrium, lit'.um vagy ká­lium, vagy valamely alkáliföld'fém, mint kal­cium, magnézium, bárium, vagy stroncium oxidját vagy hidroxidját együttesen lecsapjuk vagy egyéb módon vegyítjük, ül. elegyítjük, hogy ezáltal a sziliciumdioxid, alumíniumoxid és fémoxid vagy fémhidroxid egyenletes, ben­sőén diszpergált elegyéhez jussunk, majd a víz feleslegét ebből az oxidelegyből eltávolítjuk, és az így kapott diszpergált elegyet oly hőmérsék­letre hevítjük, amelynél a hidrétvíz is eltávo­zik a részecskékből. Az így kapott dehidratált oxidelegyet azután, a részecskék ridegségének és szilárdságának fokozása céljából, előnyösen kalcinálásinak vetjük alá 204 C° és 427 C° kö­zötti hőmérsékleten. A találmány szerinti eljárás egy különleges kiviteli alakja esetében, molekuláris szűrők kromatográfiai oszloptöltőanyagként való alkal­mazásával, meghatározhatjuk kromatográfiai úton az összes nem-normál szénhidrogének mennyiségét oly szénhidrogénélegyekben, ame­lyek legalább egyféle elágazó láncú vagy gyű­rűs szénhidrogént tartalmaznak. Az egyenes­láncú alifás szénhidrogének szelektíven szo<r­beálódnak a molekuláris szűrőkön, majd ezek telítődése után folytonosain eluálódnak az osz­lopról. Az elágazó láncú és gyűrűs szénhidro­gének keresztülhaladnak a szűrőkön, és tömör sáv alakjában eluálódnak kevéssel a minta be­adagolása után. Az egyenesláncú alifás szénhid­rogének telítettek vagy telítetlenek lehetnek, tehát pl. n-panaiffimok, egyenesláncú olefinek, diolefinek vagy poliolefinek jöhetnek tekin­tetbe 1-től kb. 212 szénatomig. Az elágazó láncú szénhidrogének paraffinok, olefinek, diolefinek vagy poliolefinek lelhetnek 4-től kb. 22 szén­atomig, továbbá 4-től kb. 22 szénatomig ter­jedő aikloparafífinok vagy eikloolefinek, kb. 6—2,2 szénatomos mono- vagy polmukleáris aromás szénhidrogének. Minthogy a kromatog­ráfiai elválasztásnak alávetett alkotórészek gőz­állapotúak, 22-nél több szénatomot tartalmazó szénhidrogének általában nem elemezhetők ez­zel a módszernél, minthogy túlságosan nehezen hozhatók gőzállapotba, még a szénhidrogének parciális nyomásának, lényeges csökkentése ese­tén is {amihez a vivőgáz nagyobb mennyiségei­nek alkalmazása szükséges), emellett ezek a na­gyobb molekulájú szénhidrogének hajlamosak a hőhatás folytán bekövetkező bomlásra, és koksz­lerakódást okoznak az oszlop töltetén. Ha egye­nesláncú szénihidrogénként n-paraffinok vannak jelen, ezek tehát 1—22 szénatomosak, előnyösen 4—18 szénatomosak lehetnek. A nem egyenes­láncú szénhidrogének 4—22, előnyösen 4—13 szénatomot tartalmazhatnak. A „halmozott ha­tás" legkönnyebben olyan esetekben érhető el, amikor az elemzendő elegy alkotórészeinek szénatomszáma nem nagyobb, mint kb. 6—8. A találmány szerinti eljárás különösen jól alkalmazható oly petróleumfrakciók elemzésére, amelyek egy vagy több 10—16 szénatom os n­paraffint 'és egy vagy több 4—16 szénatomos nem egyeneslláncú szénhidrogént tartalmaznak. Az ilyen elegyek elemzése esetén a molekuláris szürőanyaggal töltött oszlop hőmérséklete lega­lább 315 C°, előnyösen ennél valamivel maga­sabb, pl. 320—345 C° legyen, hogy ezáltal egy­részt biztosítsuk a n-paraififinok megkülönböz­tetés nélküli folytonos eluálóidását, másrészt a nem egyenesliámcú szénhidrogének megkülön­böztetés nélküli halmozott eluálódását az osz­lopról. 315 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleteken már bizonyos mértékű elválasztódást mutat a C10 —Ci 6 frakció. Az elemzendő elegyek egyik jellemző példája az olyan elegy, amely nagyobb részben n-paraffinokat, kisebb részben nem egyenesláneú szénihidrogéneket tartalmaz; az elegyek egy másik fajtájának jellemző példája a nagyobb részben nem egyenesláneú és kisebb részben normál szénhidrogéneket tartalmazó elegy. Mindkét esetben a vonatkoztatóeellában a normál szénhidrogének és a vivőgáz elegye által adott jel semlegesíti a mérőcellában a nor­mál szénlhidrogének és a vivőgáz elegye által adott jelet, és így az elemzőkészülék által ere­dőjelként adott csúcs a nem egyenesláncú szén­hidrogéneknek felel meg. A találmány egy további különleges kiviteli módja esetében, molekuláris szűrőket használva oszloptöltetként, az alábbi eljárást alkalmazzuk oly elegyek elemzésére, amelyek kevésbé szor­beálódó alkotórészként metánt, etánt, propánt, izobutánlt, hexánt, oxigént, hidrogént, nitro-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents