155395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kromatográfiai elemzés céljára
155395 13 14 zott időbeli késedelemmel egy vonatkoztatócellán vezetjük keresztül, az említett cellákban mérő, ill. vonatkoztató jeleket hozunk létre, amelyek a szelektíven szorbeálódó alkotórész egymagában való koncentráció járnak felelnek meg akkor, amikor a kevésbé szorbeálódó alkotórész az illető' cellában nincsen jelen, és a szelektíven szorbeálódó és viszonylag kevésbé szorbeálódó alkotórészek összkoneentrációjának felelnek meg olyankor, amikor ez utóbb említett alkotórész is jelen van az illető cellában, mirnellett az említett időbeli késleltetés mértékét úgy szabjuk meg, hogy a kevésbé szorbeálódó alkotórész által a mérőcellában, ill. a vonatkoztatóeellában keltett jelek időben elkülönítve jelenjenek meg; az említett mérő-, ill. vonatkoztatójeleket ellentétes értelemben tápláljuk egy elektromos berendezésre, amely így egy összesített jelt ad a mérőjel és a vonatkoztató jel közötti különbségnek megfelelően. Szilárd szorbensanyagként előnyösen valamely dehidratált fémaluminoszilikát-íhidrát alkalmazható, amelyben a fémalkotórész valamely alkálifém vagy alkáli'földífém lehet. Az ilyen szorbensanyagokat molekuláris szűrőknek is nevezik. Ezek 3—7 A átmérőjű pórusokat tartalmazó részecskékből állnak, és adott pórusátmérőjüktől és szemcseméreteloszlásuktól függően különféle anyagok szelektív szorbeálására képesek. Az ilyen molekuláris szűrök oly módon állíthatók elő, hogy alumíniumoxidot, sziliciumdioxidet és valamely fémoxidot, pl. valamely alkálifém, mint nátrium, lit'.um vagy kálium, vagy valamely alkáliföld'fém, mint kalcium, magnézium, bárium, vagy stroncium oxidját vagy hidroxidját együttesen lecsapjuk vagy egyéb módon vegyítjük, ül. elegyítjük, hogy ezáltal a sziliciumdioxid, alumíniumoxid és fémoxid vagy fémhidroxid egyenletes, bensőén diszpergált elegyéhez jussunk, majd a víz feleslegét ebből az oxidelegyből eltávolítjuk, és az így kapott diszpergált elegyet oly hőmérsékletre hevítjük, amelynél a hidrétvíz is eltávozik a részecskékből. Az így kapott dehidratált oxidelegyet azután, a részecskék ridegségének és szilárdságának fokozása céljából, előnyösen kalcinálásinak vetjük alá 204 C° és 427 C° közötti hőmérsékleten. A találmány szerinti eljárás egy különleges kiviteli alakja esetében, molekuláris szűrők kromatográfiai oszloptöltőanyagként való alkalmazásával, meghatározhatjuk kromatográfiai úton az összes nem-normál szénhidrogének mennyiségét oly szénhidrogénélegyekben, amelyek legalább egyféle elágazó láncú vagy gyűrűs szénhidrogént tartalmaznak. Az egyenesláncú alifás szénhidrogének szelektíven szo<rbeálódnak a molekuláris szűrőkön, majd ezek telítődése után folytonosain eluálódnak az oszlopról. Az elágazó láncú és gyűrűs szénhidrogének keresztülhaladnak a szűrőkön, és tömör sáv alakjában eluálódnak kevéssel a minta beadagolása után. Az egyenesláncú alifás szénhidrogének telítettek vagy telítetlenek lehetnek, tehát pl. n-panaiffimok, egyenesláncú olefinek, diolefinek vagy poliolefinek jöhetnek tekintetbe 1-től kb. 212 szénatomig. Az elágazó láncú szénhidrogének paraffinok, olefinek, diolefinek vagy poliolefinek lelhetnek 4-től kb. 22 szénatomig, továbbá 4-től kb. 22 szénatomig terjedő aikloparafífinok vagy eikloolefinek, kb. 6—2,2 szénatomos mono- vagy polmukleáris aromás szénhidrogének. Minthogy a kromatográfiai elválasztásnak alávetett alkotórészek gőzállapotúak, 22-nél több szénatomot tartalmazó szénhidrogének általában nem elemezhetők ezzel a módszernél, minthogy túlságosan nehezen hozhatók gőzállapotba, még a szénhidrogének parciális nyomásának, lényeges csökkentése esetén is {amihez a vivőgáz nagyobb mennyiségeinek alkalmazása szükséges), emellett ezek a nagyobb molekulájú szénhidrogének hajlamosak a hőhatás folytán bekövetkező bomlásra, és kokszlerakódást okoznak az oszlop töltetén. Ha egyenesláncú szénihidrogénként n-paraffinok vannak jelen, ezek tehát 1—22 szénatomosak, előnyösen 4—18 szénatomosak lehetnek. A nem egyenesláncú szénhidrogének 4—22, előnyösen 4—13 szénatomot tartalmazhatnak. A „halmozott hatás" legkönnyebben olyan esetekben érhető el, amikor az elemzendő elegy alkotórészeinek szénatomszáma nem nagyobb, mint kb. 6—8. A találmány szerinti eljárás különösen jól alkalmazható oly petróleumfrakciók elemzésére, amelyek egy vagy több 10—16 szénatom os nparaffint 'és egy vagy több 4—16 szénatomos nem egyeneslláncú szénhidrogént tartalmaznak. Az ilyen elegyek elemzése esetén a molekuláris szürőanyaggal töltött oszlop hőmérséklete legalább 315 C°, előnyösen ennél valamivel magasabb, pl. 320—345 C° legyen, hogy ezáltal egyrészt biztosítsuk a n-paraififinok megkülönböztetés nélküli folytonos eluálóidását, másrészt a nem egyenesliámcú szénhidrogének megkülönböztetés nélküli halmozott eluálódását az oszlopról. 315 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleteken már bizonyos mértékű elválasztódást mutat a C10 —Ci 6 frakció. Az elemzendő elegyek egyik jellemző példája az olyan elegy, amely nagyobb részben n-paraffinokat, kisebb részben nem egyenesláneú szénihidrogéneket tartalmaz; az elegyek egy másik fajtájának jellemző példája a nagyobb részben nem egyenesláneú és kisebb részben normál szénhidrogéneket tartalmazó elegy. Mindkét esetben a vonatkoztatóeellában a normál szénhidrogének és a vivőgáz elegye által adott jel semlegesíti a mérőcellában a normál szénlhidrogének és a vivőgáz elegye által adott jelet, és így az elemzőkészülék által eredőjelként adott csúcs a nem egyenesláncú szénhidrogéneknek felel meg. A találmány egy további különleges kiviteli módja esetében, molekuláris szűrőket használva oszloptöltetként, az alábbi eljárást alkalmazzuk oly elegyek elemzésére, amelyek kevésbé szorbeálódó alkotórészként metánt, etánt, propánt, izobutánlt, hexánt, oxigént, hidrogént, nitro-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
