155395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kromatográfiai elemzés céljára

9 155395 10 és ezt a műveletet addig folytatjuk, míg az elválasztóoszl-oplbaíi levő szodbensanyag lénye­gileg telítődik. Történhet az előzetes telítés oly módon is:, hogy a szorbensanyagot a sze­lektíven szorbeálódó alkotórésszel (tiszta álla­potban vagy a viszonylag kevésbé szorbeálódó alkotórésszel elegyített alakban) hozzuk a szorpció bekövetkezésére alkalmas körülmé­nyek között érintkezésbe, mielőtt betöltenők az elválasztóoszlopfoa. 'Nézzük most azt az esetet, amikor az elemzendő elegy több alkotórészből áll, és ezek között két vagy több szelektíven szorbeálódó alkotóirész és egy viszonylag kevésbé szorbeá­lódó alkotórész van jelen. Bizonyos számú mintának a beadagolása után a szorbensanyag telítődik a szelektíven szorbeálódó alkotóré­szekkel ; megfelelően! magas hőimérsékleten azu­tán elérhetjük, hogy az így szorbeálódott elegy egyenletes sebességgel eluálódik, anélkül, hogy a szorbeált elegy egyes alkotórészei között az eluálás sebessége szempontjaiból különbség (mu­tatkoznék vagy hogy az egyes szelektíven szor­beált alkotórészek kromatográfiai szétválasztó­dása következnék' be. Az elemzőkészülék által adott jel ugyanolyan alakú lesz, mint kétal­kotós elemzendő elegy esetében, vagyis két egyenlő nagyságú, de ellentétes polaritása csúcs mutatkozik, időben eltolva a kevésbé szorbeálódó alkotórésznek a két cellán történő áthaladásakor; ezek a csúcsok egy állandó alapvonaltól való eltérés formájában mutat­koznak. Az elemzőikészülék tehát a többalko­tós elegyet pszeudo-kétallkotós elegyként ke­zeli, önműködően elnyomva azt az állandó je­let, amelyet az összes szelektíven szorbeálódott alkotórész 'megkülönböztetés nélküli folytonos eluálódása az elemzőkészülékben kiváltana. Nézzük továbbá azt az esetet, amikor az elemzenidő elegy legalább két szelektíven szor­beálódó alkotórészt és legalább két viszonylag kevésbé szorbeálódó alkotórészt tartalmaz. Mi­után a szorbensanyag már telítődött a szelek­tíven szorbeálódó anyaggal, a további minták folytatólagos beadagolása következtében a több szelektíven szorbeálódott alkotórész meg­különböztetés nélküli folyamatos eluálódása következik be. Ha az elválasztóoszloptoan a 'hőmérséklet eléggé alacsony, akkor mindazon­által bekövetkezik a kevésbé szorbeálódó alko­tórészek kromatográfiai szétválasztődása, aminek következtében .minden egyes minta beadagolása után felváltva pozitív és negatív csúcsok so­rozata lép fel, a kevésbé szorbeálódó anyagok elegyének 'egyes alkotórészei által kiváltva. Az elemzésnek ilyen lefolyása gyakran kívánatos, és ezért a készülék ily módon történő működ­tetése is a találmány körébe tartozik, kívána­tos lehet azonban az is, (hogy az elemzőíkészü­léket ilyen eseteikben is oly módon működ­tessük, mintha az elemzendő elegy kétalkotós lenne; a találmány erre is lehetőséget nyújt. Ezt azáltal érjük el, hogy az oszlop hőimérsék­letét oly magasra emeljük, hogy bekövetkez­zék az a pont, amelynél az. összes kevésbé szorbeálódó alkotórészek csaknem azonnal és megkülönböztetés nélkül eluálódnak az osz­lopról, míg a szelektíven szorbeálódott alkotó-5 részek továbbra is egyenletesen, ugyancsak megkülönböztetés nélkül eluálódnak továbbra is; ezáltal „halmozott hatás" érhető el. Az elemzőkészülék által adott jel ilyenkor, min­den egyes minta beadagolása után, két kes-10 kény csúcsot képez;, amelyek időben eltolva, ellenkező polaritással térnek el az alapvonal­tól, amely állandó' szinten marad. E csúcsok magassága, ill. az általuk bezárt felület arányos a kevésbé szorbeálódó alkotórészeknek a min-15 tában jelenlevő asszmennyiségével. Ha a ké­szüléket ily módon üzemeltetjük, vagyis psze­udo^kétalkotósként kezeljük az. elemzendő ele­gyet, akkor a készülék csupán az alkotórészeik kétféle típusa, a szelektíven szorbeálódó és a 20 viszonylag kevésbé szorbeálódó alkotórészek között tesz különbséget. Az előző típusra, a szelektíven szorbeálódó .alkotórészek összessé­gére vonatkozó jelet a készülék elnyomja, és így csupán az utóbbi típusú, viszonylag ke-25 vésbé szorbeálóidó anyagok összmennyiségére vonatkozó mennyiségi adatot szolgáltat az elemzőkészülélk. Az üzemi ellenőrző elemzés szempontjából ez az adat sok esetben igen ér­tékes, ti. olyan esetekben, amikor valamely 30 üzemi berendezés optimális teljesítményét kí­vánjuk 'biztosítani (pl. desztillálóoszlcpok vagy katalitikus krakkolóberendezések esetében) anélkül, hogy szükség lenne a készülékből tá­vozó elegy részletes elemzési adataira. Ez a 35 ipszeudo-kétalkotós elemzési mód azzal a to­vábbi előnnyel is jár, hogy a mintánkinti elu­álódási idő általában igen rövid és így gyako­ribb minta-beadagolás válik lehetségessé. Az a hőmérséklet, amelyen az, oszlopot az említett 40 halmozott hatás biztosítása érdekében tarta­nunk kell, több tényezőtől, így a szorbens­anyag fajtájától1 , az elemzendő elegyben jelen­levő alkotórészektől, a vivőgáz áramlási se­bességétől stb. függ, minden esetre azonban 45 egyszerű kísérlettel megállapítlhaitó minden adott rendszer esetéiben. A fentiek alapján látható, hogy a jelen ta­lálmány szerinti eljárás és berendezés lega­lábbis öt fontos szempontból különbözik az ed-50 dig ismert kromatográfiai elemzési eljárásoktól, ill. készülékektől: 1. Az elemzendő elegy legalább egy alkotó­résziét folytonosan eluáljulk az oszlopról, annak ís ellenére, hogy a minták beadagolása megsza­kításokkal történik; emelett legaláb begy .má­sik alkotórész megszakításokkal eluálódik; el­lentétben a szokásos kromatográfiai eljárások­kal, amelyeknél mindegyik alkotórész eluálása 60 szakaszosan, a vivőgázzal képezett kétalkotós elegy alakjában történik. 2. Ha az elemzendő elegy, két vagy több szelektíven szorbeálódó alkotórészt tartalmaz, ezeket folytonosam és megkülönböztetés nélkül 65 eluáljuk az oszlopról. Ezzel a módszerrel szán-5

Next

/
Thumbnails
Contents