155395. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kromatográfiai elemzés céljára

155395 7 8 egy megfelelő hídáramfcörbe van bekapcsolva, amely egy poteneiómetrikus regisztrálókészülé­ket működtet. Az elválasztóoszlop oly szilárd szorbensanyaggal van töltve, amely az eleme­zendő elegy egy vagy több, de nem valameny­nyi alkotórészének szelektív szorbeálására ké­pes. A találmány szerinti elemzőkészülék két­féle körülmények között működőképes: 1. a szorfoensanyagnak a szelektíven szorbeálódó al­kotórésszel való telítődése előtt és 2. a szor­bensanyagnak a szelektíven szorbeálódó anyag­gal való telítődése után. A telítődés előtti mű­ködésre vonatkozólag tételezzük fel, hogy az elemzendő elegy két alkotórészből, mégpedig egy szelektíven szorbeálódó és egy kevéslbé szorbeálódó alkotórészből áll, és nézzük először azt az esetet, amelyben az elválasztóoszlop friss szorbensanyaggal van megtöltve, a vivő­gáz kellő áramlási sebességre van beállítva, az oszlop hőimérséklete megifelelő szintre van be­szabályozva, és a mérő hídáraimkör (paramé­terei oly módon vannak beszabályozva, hogy a regisztrálóikészülékre kerülő elektromos tel­jesítmény értéke 0, rríimellett a regisztrálóké­szülék által rajzolt vonal valamivel a diagramm 0-vonala felett van. Kezdetben csak tiszta vi­vőgáz áramlik a mérőcellán és a vonatkoztató­cellán keresztül, így a regisztrálókészülékben adott mérő és vonatkoztató jelek azonos nagy­ságúak, de ellentétes polaritásúak, minthogy pedig ezek kölcsönösen, ellentétesen befolyásol­ják a hídáramkört, a regisztrálókészülék író­szerkezete az elektromos O^ponton marad. Amint az első elemzendő minta beadagolása megtörténik, a kevésbé szorbeálódó anyag gyo<rsan eluálódik az oszlopról tömör sáv alak­jában, és így a regisztrálókészülék két csúcs­értéket jelez, annak megfelelően, ahogyan a kevésbé szorbeálódó alkotórész először a mé­rőcellán, majd a vonatkoztatócellán keresztül­halad. Az első csúcsérték pozitív, a második negatív polaritású, és mindkettő egyenlő nagy­ságú; ezek a csúcsok időben olyan időközzel követik egymást, mely megfelel annak az időnek, amíg a közeg keresztülhalad a mérő­cella és a vonatkoztatócella közé iktatott kés­leltetőoszlopon. A kósleltetőoszlopnak az a fe­ladata, hogy meggátolja a kevésbé szoríoeáló­dott alkotórész által adott mérőjel és a vo­natkoztatójel számottevő mértékű átfedíését vagy e két jelnek egymásra gyakorolt egyéb zavaró hatását. Az alatt, amíg a mérőcellában vivőgázból és kevésbé szorbeált alkotórészből álló elegy van jelen, a von átkoztatócelMban csak tiszta vivőgáz van és így a reslszíráló­készülíékre az elektromos O^ponthoz viszonyít­va pozitív polaritású jel érkezik. Egy kis idő­vel később, amikor még1 vivőgázt és kevésbé szorbeált alkotórészt tartalmazó elegy jut a vonatkoztatócelMba, a mérőcellában már c~ak vivőgáz van jelen; így a regisztrálókészülékre adott jel az elektromos ü-ponthoz viszonyítva negatív polaritású. Az egyes csúcsok által át­fogott terület vagy szimmetrikus csúcsok ese­tében (ez a leggyakoribb eset) az egyes csú­csoknak az elektromos 0-vonaltól való maxi­mális eltérése arányos a kevésbé szorbeált al­kotórésznek a mintázott elegyben való súly­szerinti koncentrációjával. A két csúcs után a regisztrálókészülék írószerkezete visszatér az elektromos 0-vonalra és ott is marad, mint­hogy a mintában eredetileg jelen volt szelektí­ven szorbeált alkotórész a szorbensanyag meg­kötötte és a vivőgáz nem viszi le ill. nem de­szorbeálja arról. Az egymást követő minta­beadagolások bizonyos száma után a szilárd szorbensanyag a szelektíven szorbeált alkotó­részre vonatkozóan telített állapotba kerül. Amint a telítettség bekövetkezik, a szelektíven szorbeált alkotórész egyenletes ütemben elu­álódni kezd az elválasztóoszlopról; ez az egyen­letes eluálódás a legutolsó minta-beadagolás után még számottevő ideig folytatódik. A mé­rőcellába most bekerülő gázáram a vivőgáz és a szelektíven szorbeált alkotórész elegyét tartalmazza; ez az elegy egy folytonos jelt ad a regisztrálókészüllékre, amelynek a nagy­sága arányos a szelektíven szorbeált alkotó­résznek a mintában való súlyszerinti koncent­rációjával. Hasonlóképpen a vonatkoztatócellá­ba is ugyanez az elegy kerül, amely itt szin­tén folytonos, az előbb említettel egyenlő nagyságú, de ellenkező polaritású jelt ad a re­gisztrálóberendezésre. A hídáraimkör ezt a foly­tonos mérő- és vonatkoztatójelt kölcsönösen megsemmisíti, és így a regisztrálóberendezás írószerkezete az. elektromos 0-vonalon marad. Míg a vonatkoztató gáz a szorbensanyag telí­tése előtti állapotban tiszta vivőgázból áll, addig a szorbensanyag telítődése utáni álla­potban ellenbeni a vivőgáznak a szelektíven szorbeált alkotórésszel képezett elegye szere­pel vonatkoztató gázként. A vivőgáznak a te­lítődés utáni összetétele általában nem marad állandó, hanem attól függően változik, aho­gyan a szelektíven szorbeált alkotórész kon­centrációja változik az egymást követően be­adagolt minták sorozatában. Ez a körülmény azonban, nem okoz nehézséget, minthogy a mérőcella által adott alapvonal-jelt a vonat­koztatócella által adott azonos nagyságú, de el­lentétes polaritású vonatkoztatójel mindenkor megsemmisíti. 5" A találmány szerinti készülék működőké­pességét nem befolyásolja az, hogy a szilárd szorbensanyag telítve van-e a szelektíven szor­beált alkotórésszel, vagy sem. Amint azonban a telítődési állapot bekövetkezett, lényeges, 55 hogy ugyanazt az anyagot, pl. az elválasztó­oszlopról távozó elegyet, egymás után mind a mérőcellán, mind a vonatkoztatócellán keresz­tülvezessük, a két cella közé beiktatott idő­beli késleltetéssel. A szorbensanyag előzetes te-60 ütése „in situ" is lehetséges — amint erre fentebb már utaltunk — egyszerűen, azáltal, hogy a friss vagy csak részlegesen, telített szorbensanyaggal .megtöltött elválasztóoszlopra , egymás után több oly mintát vezetünk1 , amely 65 p, szelektíven szorbeálódó anyagot tartalmazza, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A

Next

/
Thumbnails
Contents