155383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisztintartalmú takarmánykiegészítőanyag előállítására keratinos hulladékanyagból
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1966. IV. 27. Közzététel napja: 1968. VI. 25. Megjelent: 1969. VIII. 15. (SE—1304) 155383 Szabadalmi osztály 53 i Nemzetközi osztály: A 23 j Decimái osztályozás: Feltalálók: Dr. Dobozy Ottó oki. vegyészmérnök, Dr. Kurelec Viktor oki. vegyész, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet Budapest Eljárás cisztintartalmú takarmánykiegészítőaiiyag előállítására keratinos hulladékanyagból A találmány tárgya eljárás cisztintartalmú takarmánykiegészítőanyag előállítására keratinos hulladékanyagból. A keratintartalmú hulladékanyagok állati ta- 5 karmányozáshan való felhasználására már korábban is történteik kísérletek. Ismeretessé vált ugyanis, hogy a keratinos hulladékanyagok, mint szőr, haj, köröm, pata, üreges szarv, valamint toll, esetleg gyapjúihulladékok, igen érté- ^Q kes, a takarmányozásiban jól alkalmazható aminosavakat tartalmaznak. A keratinban található értékes tápanyag komponensek felhasználását gátolja, hogy keratint a gerincesek bélrendszerében levő enzimek nem tudják lebontani vagy- 15 is megemészteni. A keratinos hulladékok feldolgozásának legegyszerűbb módszere a mechanikai aprítás. A patahulládékok feldolgozásánál használták ezt a módszert, azonban a keratin fajlagos felületé- 20 nek növelésével sem növekszik döntő mértékben az emészthető tápanyagarány, a cisztint pedig a gerincesek bélrendszere egyáltalán nem képes hasznosítani. (Zahn: Pharmazeutische Präparate und Futtermittel aus Keratinen, „Das Leder", 25 2. 54. oldal, 1952', Römpp: Vegyészeti Lexikon II. kötet, 332. oldal.) A keratinhulladékok hasznosítása az utóbbi években egyre jobban előtérbe került, mivel egy-egy szarvasmarhatetemről általában másfél 30 kg szőr, 0,82 kg pata, ill. 0,2 kg szarv, a baromfiaknál pedig általában 0,3 kg toll került hulladékba. Jelentős mennyiséget tesz ki ezenkívül a szőrmeipari hulladék és a textilipari rövidszálú gyapjúhulladék is (kartolási, ványolási és bolyhozási hulladékok). A keratinhulladékok feldolgozására további módszer a hulladékok hidrolízise és a hidrolizált termék pl. takarmányozási célra való felhasználása. A hidrolízises feldolgozásra különféle eljárások váltak ismeretessé: A semleges közegben történő hidrolízis tulajdonképpen alkalikus hidroiízisnaik tekinthető, mivel a keratin izoelektromos pontja 4,i9 pH értéknek felel meg és éhhez képest a semleges közeg alkálikusnak tekinthető. A semleges közegben lefolyó hidrolízist 170—)180 C° hőmérsékleten és ennek megfelelő emelt nyomáson végzik. Az 558 889 sz. angol szabadalmi leírás szüderoproteinek lúgosán hidrolizált termékeit ajánlja takarmányozásra. Szeredi Mihály: Állati fehérjetakarmányok gyártása c. könyv 112. oldalon azt ismerteti, hogy a keratinfehérje savval, lúggal hidrolizálva elbontható, úgyhogy a keratin javarésze emészthetővé alakul. A bontás elvégezhető úgy is, hogy a csaknem tisztán keratinfehérjéből álló szaruanyagökat 3—4 légköri túlnyomáson 130— 140 C°-on főzik. 155383
