155383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisztintartalmú takarmánykiegészítőanyag előállítására keratinos hulladékanyagból

3 155383 4 A 2 536171 sz. amerikai szabadalmi leírás a keratintartalmú anyagok feldolgozására enzima­tikus hidrolízist alkalmaz. A 673 205 sz. német szabadalmi leírásban vízoldható, emészthető keratinlebontási termé­keket állítanak elő hidrolitiikus, ill. acetolitikus bontással. A keratin hidrolízisével foglalkozik továbbá a 2 414 299 sz. amerikai és a 682 ;2l57 sz. német szabadalmi leírás is. A szakirodalom útmutatása értelmében tehát, a keratintartalmú anyagok lúgos, savas és sem­leges közegben főzve, hidrolizálhatók. Alkalikus hidrolízis esetén, tehát a keratin semleges kö­zegben végzett hidrolízisénél is, a keratinban levő arginin és tisztin diszulfid kötése teljes mértékben, egyéb aminosavak pedig részben el­bomlanak, ezenkívül nem kívánatos racemizá­lódás is fellép. A savas hidrolízist kénsavval vagy sósavval végzik. 3,5—5% kénsav tömény­ség mellett 70—,90%-on több óra hosszat hidro­lizálják a keratint. Sósavas hidrolízis esetén 20%-os sósav oldattal kb. 14 óra hosszat főzik a keratintartalmú hulladékot, a hőmérséklet emelésével a főzési idő rövidíthető, viszont a korróziós veszély megnövekszik. A keratintar­talmú anyagok savas hidrolízisét ipari méret­ben a hosszú főzési idő, magas hőmérséklet és nyomás, valamint erős korróziós jelenségek miatt nem használják. Az ismert eljárásokkal tehát a keratintartalmú hulladékokból csak csökkent értékű fehórjepótló takarmány állít­ható elő, értékes takarmánykiegészítő-anyag ki­nyerésére azonban nincs lehetőség. A takarmányadalékok korszerűsítése során igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kén­tartalmú, főként diszulfid kötést tartalmazó aminosavaknak. A modern taikarmánykiegészí­tőlkben májvédőszeirként erre a célra szintetiku­san előállított methionint adagolnak. A methionin azonban csak korlátozott mennyiségben áll ren­delkezésre és napjainkban növendékállatak vi­tamin-,p;remix keverékében szűk keretek között nyer felhasználást. A keratin hidralizátuimot takarmány célokra való alkalmazása során 'főként a glutaminsav tartalomnak tulajdonítottak nagy szerepet, jól­lehet a glutaminsav szintetikus úton is előál­lítható és glutaminsavat olcsó fehérjetartalmú hulladékok, pl. halliszt, elhullott állatok tete­me, növényi fehérjék is nagy mennyiségben, tartalmaznak. Fentiekből adódik az a feladat, hogy keratin­tartalmú hulladékokiban nagy mennyiségben rendelkezésre álló, diszulfid kötésű aminosava­kat, mint a cisztint, a talkarmánykiegészítőanya­got gyártó ipariban hasznosítani lelhessen. A keratintartalmú hulladékok átlagosan 11,5% cisztint tartalmaznak, így a cisztin kinyerése fontos műszaki feladatot jelent. Emellett ter­mészetesen a keratinban fellelhető eigyéb ami­nosavak teljes értékű alakban való megóvása is fontos kiegészítő feladatot képez. Azt találtuk, hogy legalább 7—,8% cisztin­tartalmú, valamint egyéb aminosavaikat, főként arginint tartalmazó takarmánykiegészítőanya­got tehet előállítani, ha a keratintartalmú állati 5 hulladékanyagot feltárás előtt finomra, célsze­rűen 6—'100 mikron szemcse ifinomságra őröljük és aprítás közben antioxidánst, főként másod­lagosan takarmányként hasznosítható antioxi­dánst adagolunk a keratinhulladékban levő 10 cisztiintartalomra számítva mintegy 0,15—1,0 súlyVo-'ban, majd az őrleményt 0,5—4,0 n ás­ványi savval, célszerűen sósavval 70—13'0 C0 -on, 0,5—3 atm. nyomás alatt 5 perc — 3 óira hosz­szat hidrolízisnek vetünk alá, a hidrolízis köz-15 ben pedig a hidrolizálandó elegyhez toázisos jellegű, a takarmánnyal összeférhető aminosavat adagolunk és a hidrolízist addig folytatjuk, míg a feltárandó anyag legalább 9'6%-ban só­savas pepszinben oldhatóvá válik és szirupsű-20 rűsége folytán porlasztó szárítással feldolgoz­ható, majd a savas szuszpenziót nátriumhidr­oxiddal, káliumihidroxiddal semlegesítjük, végül szárítjuk. Antioxidánsként az őrlés során borkősavat, 25 citromsavat, aszkorbinsavat, tejsavat vagy ami­nokat, pl. kolamint, etoximetilkinolint, trieta­nolamint, guanidint használunk fel. Hidrolízis közben a cisztin mellett kinyerhető arginin el­bomlásának gátlására a hidrolizátumhoz amin-SO jellegű anyagokat, mint kolamint, trietanol­amint, guanidint, kreatinint, etoximetilkinolint vagy melamint használunk fel. Célszerű kiviteli mód az, hogy ha a feltárandó anyag aprítása közben már beadagoljuk a hidrolízisnél is szük-25 séges hozzátéteket és (főként olyan adalékanya­gokat választunk, amelyeknek a kész takar­mányadalékfoan aktív szerepük van, pl. az asz­korbinsav. A hidrolízist célszerűen úgy is 'el­végezhetjük, ha a hidrolizátum minél tömé-40 nyebb állapotban való előállítását célozzuk, hogy a feltáráshoz használt sósavoldatban, egy­mást követően és csökkenő mennyiségben be­adagolt keratinnal többszörös hidrolízist vég­zünk. A találmány szerinti hidrolízist bármely 45 ásványi savval elvégezhetjük, a sósav felhasz­nálását azonban előnyben részesítjük, mivel a hidrolízis felhasználása után a sósavat nem szükséges eltávolítani, hanem nátriumklorid vagy kalciumklorid alakban a takarmányban 50 hasznosítható. Ily módon a kész takarmányhoz további só beadagolása szükségtelenné válik. A hidralizáit termék mintegy 83% feltárt keratint és 17% sót tartalmaz. A keratinban 55 levő cisztin a hidriolizátuimban is teljes mér­tékben benne foglaltatik, mivel a kímélő hidro­lízis és az adalékanyag felhasználásával az is­mert eljárásokban bekövetkező bomlással nem kell számolni. 60 A diszulfid kötésű aminosavak, így a cisztin lebomlása, ill. oxidációja az alábbi reakcióséma szerint megy végbe az ismert eljárások során. Cisztin -• tisztein -»- ciszteinszulf onsav -» 65 -*• tiszt einszulfosav S

Next

/
Thumbnails
Contents