155340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomólemez előállítására előérzékenyített nyomólemezanyagból
3 táisra neim használhatók, így javításuk ebben a tekintetben is kívánatos, kiváltképpen a műanyagfelületre történő nyomtatás esetéiben, amikor általában nagy oldólbatású nyomdafestékek használata szükséges. A találmány feladata olyan eljárás kidolgozása, mely a fenti kívánalmaknak megfelelő nyomólemez előállítását lehetővé teszi. A találmány tárgya eljárás előérzékenyített nyomólemezanyagból nyomólemez előállítására, amely ífémhoirdozóréiegen fényérzékeny anyagot, fényérzékeny anyagként pedig onnaftokinondiazidszulfonsav vagy o-naftofcinondiazidkarlbonsav legalább egy észterét vagy amodját tartalmazza. Az eljárás során a fényérzékeny réteget előtéten keresztül ismert módon megvilágítjuk, a réteg megvilágított helyeit a hordozórétegről valamely előhívóval eltávolítjuk, miiközben vagy hibajavító kezelés útján tiszta, nyomdafestéket taszító képalapot képzünk, amely a még bevont, a réteghordozó nyomdafestéket felvevő képelem helyeit tartalmazza. Ez utóbbi 'művelet a találmány szerint akként valósítható meg, hogy a nyomólemezanyag réteglének képelem helyeit a tiszta képalap kialakítása után, novolak vagy rezolgyanta vagy mindkét gyantaifajta jelenlétében legalább 180 C°-ra felmelegítjük,, majd másodszor is tiszta, nyomdafestéket taszító képalapot alakítunk, ki. A fényérzékeny rétegben a találmány szerint alkalmazható rezolgyanták a fenol és formaíldelhíid szerves oldószerekben és vizes, lúgos oldatokban oldódó, olvadékony, csupán melegítésre keményedő kondenzálási termiekéi. A találmány szerint ugyancsak használható novoiakok szintén formaldehid és Valamely fenol komdenzálási termékei, melyek a rezöloktói abban különböznek, hogy a kondenzálást oly módon hajtjuk végre, hogy olyan kondenzálási termékeket nyerjünk, melyek hőhatásra nem keményednek és enélfogva (melegítéskor tartósan termoplasztikusak és oldhatók maradnak. Természetesen novolak és rezol keverékeiket is használhatunk. A novoliakok, kiváltképpen az o-fkrezoi és formaldehid kondenzálásia útján előállított novoiakok használata az eljárás során különösen ajánlatos, mivel ezek használata során a képalapnak a nyomólemezanyag melegítésekor fellépő szennyeződése — aimirői később még szó lesz >— viszonylag gyenge hatású tisztítószerekkel eltávolítható. A novoiakok közül a találmány szerinti eljárás céljára kiváltképpen azok használhatók, amelyeknek olvadáspontja 70—!130 C° között van. A találmány szerinti eljárás során használható novoiakok és rezolok a fenolgyantáik jól ismert fajtái. Novoiakok fenol és formaldehid kondenzálásával savanyú kondenizálóközegben, 1 ekvivalens fenolra 1 ekvivalensnél kevesebb aldehidet alkalmazva állíthatók elő. Rezolok fenol és fommáldehid lúgos közegben végzett kondenzálása útján állíthatók elő, ahol általában minden fenol-ekvivalensre egynél több ekvivalens aldehidet használunk, azonban keve-4' sébfo aldehid alkalmazása esetén is rezol típusú gyantát nyerünk, ha a kondenzálást lúgos kondenzáló közegben végezzük. A novolak-, illetve rezolgyanták előállítása során használható fe-5 nolok közé azok homológjait is beleértjük, különösen a fcrezolofoat, xilenolokat és más alkilfenololkat, A formaldehidet a gyanták előállítása során többnyire trimér alakjában, vagyis paraformaldehid alakjában használjuk. 10 Rezolok és novoiakok előállítására formaldehid helyett néha más aldehideket, pl. acetlaldehidet, vagy furfurolt is használnak. A novoiakok és rezolok előállítása, valamint e gyanták tulajdonságai ismertiek és az irodalom ezeket töíblb-15 szőr ismertette. így pl. Wagner—Sarx: „Laickfcunstlhai'ze" c. könyvében a 42—51. oldalon. (4. kiadás, München, 1958.), vagy R. E. Kirk és D. F. Ottaier: A kémiai technológia enciklopédiája c. gyűjteményes munkájának 10. 20 kötetében, a 31315—3139. oldalon '(New York, 1953.), valamint az Industrial Engineering Chemistry, 33, 986 (1941.). A novolakokat és rezolokait üzemi méretben állítják elő és azok kereskedelmi cikkeket ké-25 peznek. Az alább felsoirolt novoiakok ós rezolok is kereskedelmi készítmények: Novoliakok: „Alnovol 4219. K" (1., 7—14., 19., 20. és 26—217. példák). „Liiaoin O" (2'. példa). „Bakelite—Harz 205" (3., 15. és 21. példa), „Qrayvallac 280" 30 (4., 16. és 22. példa) és „Durez—Harz 175" (5., 17. és 23. példa), Rezol: „Bakelite Harz 202," (6., 18. és 214. példa). Az említett gyanták egyikének a találmány szerint szükséges jelenlétét a réteg képelem 35 helyeinek melegítésekor oly mádon biztosítjuk, hogy a gyantát a fényérzékeny rétegbe már az előérzékenyített nyoimóleimezanyag készítésekor beledolgozzuk. Ezt az eljárási módot alkalmazva, a fényérzékeny rétegben lévő gyanta-40 mennyiség — a fényérzékeny diazovegyület súly%-ára számítva — 215—2,000 ,súly% legyen. Igen jó eredményeket kapunk és a nyomólemezanyag kezelése igen könnyű, ha a gyantamennyiség a diazovegyület súly%J ára számítva 45 100—600 súly% között van. A réteg képelem-ihelyeit a gyantával — amelynek a, találmány szerinti eljárás során a melegítéskor jelen kell lennie — oly módon is összehozhatjulk, hogy a gyanta szerves oldó-50 szeriben készült oldatát (lakk) a nyomólemezanyag felületére felvisszük és szárítjuk. Ezt a melegítés előtt bármikor elvégezhetjük, azonban a gyantaoldatot (=lakk) legcélszerűbb a fényérzékeny réteg előhívása után felvinni 55 (1. pl. 8. példa). A kezelendő felület egyszeri bekenése is elegendő, de a felületet a lakkal többször is átkenhetjük. A gyantaoldatot olyan nyoimólemezanyagra is f elvihetjük, amely a fényérzékeny rétegben a találmány szerint 60 használandó gyantát már tartalmazza, például a melegítéskor jelenlévő gyanta mennyiségének növelése céljából (1. pl. 7. példa). Adott esetben az alkalmazott gyantáknak a gyantaoldatokban olyan szerves oldószerben 65 kell jelen lenniök, amely a fényérzékeny réteget 2
