155340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyomólemez előállítására előérzékenyített nyomólemezanyagból

155340 6 az alaplemez,ről nam oldja le. Az ilyen szerves oldószerek közül például azok jönnek tekintetbe, aimelyek vízzel korlátlanul elegyednék, kávákképpen a vízzel korlátlanul elegyedő oldószerek olyan keverékei, amelyeik — a teljes oldószer 5 mennyiségre számítva — 40—80% többértékű alkoholt tairtalniazinalk, Töjbbértékű alkoholokként pl. etilénglikol vagy glicerin hasziná'llható. Az oldatban lévő gyantaimennyiség az összes oldatra vonatikozitatva célszerűen 3—20 súJly%. 10 A találmány szerinti eljárás során használható novolakoldatolk pl. az 1.100 86'9. sz. német szabadalmi leírásiban ismertetett, lakkok lehetnék. A találmány szerinti eljárás sarán egyes esetekben olyan gyantiaoldatok is alkalmazhatók, 15 amelyeknek az oldószere víziben csak korlátolt mentéikben oldódik. Ilyen gyiantaoldatokat célszerűen vízben emulgeált alakban használunk, ahol az emulzió vizes fázisa egy víziben oldódó kolloid sűrítő-szerlt tartalmaz. Ilyen emulgeált 20 gyantaoldatokait pl. az 1 143 710. sz. német szabadalmi leírás ismertet. A taláüímáíny szerinti eljárással készített nyomóleimezek. fényérzékeny rétegként egy o-nafiokinondiazidszultfonisaivnak vagy egy o-nafto- 25 kinondiaz.idkairboinsaivnalk legalább egy észteréit vagy egy aimidját tartalmazzák. Ilyen vegyületek pl. a 854 »90, 866108, 866109, 879 2iOS, 938 2:33, 1109 601, 1114 7015, 1118 ©06, 1130 273 és 1124 817. sz. német szabadalmi leírások is- 30 mertetnek. A diazovegyüleitelk konicentrációija a rétsgezésíhez alkalmazott olidatokltaan 0,,,1—8, előnyösen 1—4 súly%. A hoirdozórótegelk a nyomdatechnikáiban is- 35 mert fémlemezek, így aluminium-, cink- és acéllemezek, vagy több fémből álló lemezek, így kiróim-réz-, kiróm-réz-aluimíniium- vagy króm-réz-ciinklarnezek. A lemezek simáik lelhetnék, vagy kémiai, mechanikai vagy elelktroli- 40 tikus úton érdessé tett, előkezelt felülettel rendeükezhetnek. A találmány szerintii eljárásnak lényeges része a nyomólarnezanyag gyantával bevont, megvilágított és előhívott képelem-helyeinek a fel- 45 melegítése. Az, hogy a melegítés hőfoka mennyivel lelhet 180 C°-nál magasabb, többek között az alkalmazott gyantától és a hoirdozóréteg hőállóságától függ. Aluimíniiuimhordozórétqgaket célszerűen 50 200—250 C-ra melegítünk. A felmelegítés időtartama emellett az alkalmazoitt hőfoktól függően általában 5—60 perc. A szükségesnél sóikkal hosszalbb, pld. kétszeres ideig tartó melegítés az elpazarolt időitől eltekintve komoly hátrányt 55 általában nem okoz. Lényegesen magasabb melegítési hőmérsékletet alkalmazhatunk, (ha rozsdamentes acél a nyamólamezianyag hondozórétege. Ebiben az esetiben 450 C°-on 30 mp melegítési idő elegendő. A szükséges melegítési 60 hőmérséklet és a melegítés időtartalma természetesen oly móidon függnek egymástól, hogy magasabb melegítési hőmérsékletnél rövidebb melegítési idő elegendő, és fordítva. A találmány szerinti eljárás során a melegítést mégis g5 minden esetben legalább 180 C°^on és annyi ideig végezzük, míg a képalapon legalább helyenként nyomdafestékkel megfesthető bevonat képződik, amely a nyomólemezzel • történő nyomtatási kísérlet során teljes egészében vagy nagyrészt szennyezett képalapot adna. Ha a melegítést nem ilyen módon hajtjuk végre, hogy a nyomtatás ellőtt újra tiszta, nyomdafestéket taszftíító képaliapot kel előállítani, akikor a nyomólemez jelentős jiarvulása nem tapasztalható,. A nyoimóleimezanyag melegítésekor a képalapra lecsapódó' és festésnél a nyomdafestékké! mriegtfestődő bevonat szalbad szemmel általában nem észrevehető. Ha tehát a következőkben a képalap szennyeződéséről és annak tisztításáról beszélünk, akikor ezalatt csakneim kivétel nélkül a szabad szemmel csalk akkor észrevehető szennyeződést és szabad szemmel csalk akkor észrevehető tisztíitást értünk, ha a nyomólemezt nyomdafestékkel vagy koirráktiúirafestéikkel befestjük. A másolóréteg, vagyis az előhívott nyomtatandó kép színe a (melegítés alatt a legtöbb esetben (megváltozik. A színváltozás többek között a másolórétegben lévő diazovegyüHetitől függ. A mésolóréteg színét pl. lényegesen befolyásolhatja a irétegben lévő színezék. Az olyan másolóréteg, amely a diazovegyüleittől sárga színű, melegítés hatására színét pl. rózsaszínen át mély barnáira változtatlhatja. A melegítés után a réteg rendesen már nem fényérzékeny. Igen nagy jelentősége van azonban annak, hogy a réteg melegítés után savakkal,, még a koncentrált savaikkal szemben is, és gyakorlatilag minden szerves oldószerrel szemben ellenálló. A iréteg imég hígított '(0,5'%-os) aJkáMhidroxidoldatokkal szemben is viszonylag tartós. Egyidejűleg a réteget, vagyis a nyomtatandó képet úgy keményítjük ki, hogy az ezzel készített lenyoimatoik száma még a sokszorosítás kedvezőtlen nyomtatási feltételei tmelletlt is nagyobb, mint az a nyomdai példányszám, amit a hagyományos eljárásokkal elértek. A találmány szerinti eljárásinak igen lényeges mozzanata a képalaip újbóli tisztítása. Ehhez többnyire vizes, gyengén lúgos tiszltítószeireket használunk, de a találmány oltalmi köre ezekre nem korlátozható. Bizonyos esetekiben erősen lúgos oldatokat ós sok esetben mindenfajta sarwat is használhatunk. A cél a gyakorlatiban természetesen lehetőleg gyenge oldatok alkalmazása. Egy nyoimólemezanyag tisztításánál — ha annak legcélszerűbb kezelési módját még nem próbáltuk ki — általában úgy járunk, el, hogy a tisztítást először vizes, gyengén lúgos oldatokkal, azután vizes, gyengén és erősen savas oldatokkal, majd vizes, erőisen lúgos oldatokkal kíséreljük meg. A tisztítószereik olykor szerves oldószereket is tartalmaznak, melyek a lúgos 'vagy savías anyag vizes oldatában oldott vagy emulgeált állapotban lehetnek, és amelyek főfeladata a megfestéshez használt nyomda- vagy korrektúra-3