155309. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos üzemű szárító oszlop
MAGTÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1967. I. 10. (EE—1330) Közzététel napja: 1967. X. 23. Megjelent: 1969. VII. 10. 155309 Szabadalmi osztály: 82 a Nemzetközi osztály: F 26 b Decimái osztályozás: Englert Pál gépészmérnök, Dudapest, Takács Ferenc gépészmérnök, Budapest, Kovács Rudolf gépészmérnök, Budapest, Dávid Ferenc gépészmérnök, Kisbér Folyamatos üzemű szárító oszlop i A találmány folyamatos üzemű szárító oszlopra vonatkozik, különösen keresztáramú gravitációs anyagáramlással dolgozó oly szárítóberendezéshez, melynek két koaxiálisán elhelyezett perforált megkiözelítően hengeres köpeny által 5 határolt szokásosan körgyűrű keresztmetszetű, felül garatba, alul hűtőbe, vagy kitároló szervbe torkolló szárítótere van. A gyakorlatból és a szakirodalomból a mesterséges szárítók szémos rendszere és típusa io ismeretes. így pl. a tálcás, szalagos, forgódobos, oszlopos, stb. rendszerűek. Ezek hátrányai általában, hogy az anyag továbbítását számos forgó-mozgó alkatelemmel biztosítják, melyek gyakran megihibásodhatnak és a berendezés elő- 15 állítási költségét növelilk. Magas a fajlagos kcalória felhasználásuk. A hengeres testű oszlopos szárítók (pl. Penney—Porter) alapvető hátránya, hogy a szárítóközeg a kisebb felületen lép érintkezésibe a szárítandó terménnyel és a nagyobb felületen távozik. Ebből adódóan a belépő felület közelében, az intenzívebb száradás miatt, a terményt jóval a tárolási nedvesség alá kell szárítani, ahhoz, hogy a nagyobb felület térségében is, megfelelő nedvességtartalomig leszáradjon. Az ilyen egyenlőtlen száradás 3—6% víztartalom különbségben jelentkezik a szárított terménynél. Ebből következik, bogy a szárítandó ter-20 25 meny cca. 50%-át a tárolásra alkalmas nedvesség alá kell szárítani ahhoz, hogy a másik 50% is leszáradjon a kívánt mértékre. Ez a túlszárítás növeli az energia felhasználást és jelentős költségtöbbletet okoz. Másik ilyen kialakítású oszlopos szárító, az 10l2i2í 524 számú német szabadalmi leírás szerinti berendezés is. Ennek alapvető technológiája a négy zónára való osztottságból, valamint abból adódik, hogy az előszárító zónában egy második melegítő berendezés van beépítve. A kétszer két zónára való osztottságot hengeres falakkal és két koncentrikus lapátkoszorúval ellátott fúvókerékekkel alakították ki. A szárítóberendezés hátrányai: — a szívott és nyomott rendszerből, valamint a fentiek szerinti négyzónára való osztottságból adódóan a rendkívül bonyolult szerkezeti kialakítású és ebből kifolyólag igen költségesen gyártiható, — a beépített, ill. alkalmazandó kettéosztott axiál-ventillátor alacsony statikus nyomása miatt csak vékony terményréteg átfúvását teszi lehetővé, — 'C szárítószakaszban beépített f nyílások szerepe a leírásból kevésbé, inkább az ábrák alapján követhető. A rajz méretarányai szerint a C szakaszban a szárítás intenzitása 155309