155295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építmények létesítésére
5 A 8 felfújható elemen 11 merevítő szerkezetet helyeznelk el, az elcfclbi felfújását megelőzően. A 11 meireivítőiszeríkezetne'k ki kell elégítenie azt a követelményt, hogy képes legyen kiterjedni és alakját megváltoztatni, amikor a 8 ele- 5 met felfújják. Evégből all merevítő szerkezetet 12 elemekből képezik ki, melyek legalább részben ízenként összekapcsolt vagy rugalmas tagokból állnak, melyek előnyösen a szemekből összekapcsolt láncból készülnek, s mely elemek 10 hosszúsága a félgömb azon köre kerületének 1/4 részével egyenlő, melynek sugara az 1 szegélygerenda sugara; az említett szemekből öszsaekaipcsEÜt Mnccik pedig a fa'.Q'zar.h tetején vannak összekötve egymással, miután ugyanezen 15 félgömb alapkörének kerülete mentén a 13 gyűrűhöz vannak rögzítve, mely gyűrű előnyösen betonacélból készülhet. A merevítőszerkezet továbbá a 14 gyűrűk sorozatából van kialakítva, melyek átmérői fokozatosan csökkennek 20 felfelé haladva, ily módon szabályos térközök képződnek a félgömb tetőpontja és alapköre között, végül rugalmas elemekből levő további 15 kapcsolótagokból, melyek előnyösen ugyancsak láncszemekből vannak összeállítva, mely 25 15 kapcsolótagok egyik végükkel a félgömb tetején levő 16 gyűrűhöz vannak rögzítve, imíg a 15 kapcsolótagok hosszuk mentén egyenként hozzá vannak kötve először ahhoz a metszésponthoz, mely a 16 gyűrűt követő gyűrű és az £0 egyik meridián között van, majd egy olyan, a következő gyűrűn levő ponthoz, mely pont két egymást követő meridián közé esik, majd ismét a következő meridián és a következő legközelebbi gyűrű metszéspontjához, és így to- 35 vább. A 15 kapcsolótagok ily módon olyan nyomvonallal rendelkeznek, mely mindig jobban és jobban hajlik, s ily módon minden pontjában az építményre ható várható igénybevételek szempontjából a legkedvezőbb helyzettel 40 bír. Ez a 17 merevítőszerkezet 17 alátéttel van kiegészítve, mely alátét tágulni képes hálóból van kiképezve, mint az 5. ábra mutatja s mely a 8 burokszerű lemez teljes felületét befedi, és 45 kitágult állapotában a teljes félgömb alakú felfújt 8 elemre ráfeszül. A merevítőszerkezet elhelyezése után felhordják a megszilárdulni képes keverékből álló 18 réteget, például betonanyagot. A találmány- 50 nak megfelelően, a 3. ábra szerint ez a réteg úgy készül, hogy a 19 része vastagabb legyen a kerületen levő szegélygerenda felé, és úgy találtuk, hogy ez a vastagsági méret főként a keverék folyékonyságától és attól a hajlásszög- 55 tol függ, melyet az építmény formája határoz meg, s mely e kerületi zóna felé hajlik. E szerikezetirendszer .működése magától értetődő: amikor induláskor levegőt fúvatunk a 8 burokszerű elem belsejébe, a 9 karmantyú és 60 a 4 tápvezeték 4a hajlított vége közreműködik a kezdeti levegőbehatolási tér létrehozásában. Folytatva a műveletet, a 10 ventillátor működtetésével a burok félemelkedése fokozatosan megy végbe (mely felemelkedés annál gyor- gs 6 sabban indul meg és folyik le, minél könnyebb a betonhabarcs) miközben a merevítőelemek fokozatosan elfoglalják végleges helyzetüket, ezzel mintegy beverve és tömörítve a szilárduló keveréket, és segítenek annak meghajlításában vagy megszilárdulásában azzal a következménnyel, hogy az építőanyag egyenletesen oszlik el a burok felületén, mivel az kitágult, továbbá a betonanyag megmarad ily módon a burok felületén, amihez hozzájárul az adhézió és a merevítőszerkezet is, melynek eleme, a burok felületére felfeküdve, mintegy gátakat képeznek az építőanyag lefolyásával szemben. A merevítőelemek jelenléte korlátozza a burkolat túltágulását, s ily módon hozzájárulnak az épület végső formájának kialakításához, mely akkor kapja meg végleges szerkezeti alakját, aimilkor az építőanyag megszilárdult. A levegőnek a burok alá való befúvatását akkor célszerű befejezni, amikor elértünk egy adott nyomásértéket; a befúvatás leállítása hagyományos nyomásérzékelő eszközök segítségével történhet. A nyomás természetesen növekszik akkor, amikor a beton megszilárdult, és/vagy amikor a merevítőelemek már nem képesek tovább tágulni. A szilárdulási folyamat alatt a nyomást lényegében állandó értéken tartjuk. Azt találtuk, hogy a nyomás végső állapotában viszonylag alacsony értékű. A találmány szerinti eljárás még jobb megértését és előnyeinek •kidoimborítását elősegítendő az alábbi példát közöljük: egy, a csatolt rajzokon vázlatosan ábrázolt típusú félgömb alakú épület az alálbibi móretekkel bír: a külső és belső sugár közéipértálke 63,00 en, átlagos falvastagság 0,50 m; az ennek megfelelő betontérfogat 1365 m3 ; a teljes súly 33 000 kg. Azt találtuk, hogy 180 mm-es vízoszlopnyomás elegendő a burok felállításához és a félgömbforma kialakításához. E kísérletek arra engednek következtetni, hogy tekintettel az itt szükséges alacsony nyomásértékre, sűrítettlevegő-palaekok is használhatók a nyomás létrehozásához, ami igen nagy előnyt jelent abban az esetben, ha az eljárást távoli helyen foganatosítjuk, ahol elektromos energia nem áll rendelkezésre. A célból, hogy elejét vegyük a folyásra hajlamos betonkeverék túlfolyásának, néhány olyan, intézkedés bizonyult különösen hatékonynak, melyeket az alapozással kapcsolatos különböző talaj felszínelőkészítések vonatkozásában hajtottunk végre, amint azt a 6., 7. és 8. ábrák mutatják. A 6. ábrán az alaptest bordája, vagy a 21 alapozási szegély gerenda mellett, melyhez az alábbiakban le^'rt módon a 22 felfújható elem kapcsolódik, 23 tér alakul ki, melyben, a felfújható elem belegyűrődött részein, az a keverékrész helyezkedik el, mely az elsőbbiekberj leírt kiviteli példáknál a 18 réteg 19 kerületi szegélyét képezte. Ilyen elrendezés mellett a felfújható elem felemelkedésekor vagy felállításakor a keverék 3
