155295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés építmények létesítésére
7 155295 8 túlfolyása semmiképpen nem következhet be, amint néha megtörténlt az előző elrendezés 'mellett, míg a felfújható elemet teljesen felemelik. A 7, ábra szerint a keverék megtartásának feladatát, melyet a 6. ábra szerinti elrendezésnél a 23 térrel oldottunk meg, most a 31 szegélygerenda segítségével hajtjuk végre, mely jelentékeny mértékben kinyúlik a talajból, és mintegy támfalat képez a keverékkel szemben, amit a 7. ábrán 32-vel jelöltünk, mintegy meghatározva annak helyét a 33 felfújható elemen, mely a 8. ábrán vázolt módon van a szegélygerendához rögzítve. A 8. ábra tehát az előbbi megjegyzés szerint a felfújhaító elem és az alapozási szegélygerenda közötti kapcsolat egy újabb módját mutatja be, mely felfújható elem befogott oszloptalpként működik. Az ábrán a 41 hivatkozási szám egy szegélyelemet, vagy bordát jelöl, melynek felső részében 42 horony vagy vájat van kiképezve fordított omega-keresztmetszettel, azaz, a szegélygerenda tetején kifelé nyitott hosszirányú rés van kiképezve, mely megfelelően keskeny, a csatlakoztatásra alkalmas, és rögzíti a felfújható elem peremét. A 43 felfújható elemnek, mely a horonyban a pereme mentén van rögzítve, van egy 44 része, mely fel van hajtva és le van zárva. Ezenkívül a 44 részen még bizonyos számú 45 nyílás is ki van képezve, célszerűen egymástól azonos távolságban. A fentiekből kitűnik, hogy a felfújható elem peremrésze kettős fallal bír, és a felhajlított fal, és maga a felfújható elem között 46 tér képződik, mely a 45 nyílásokon át hozzáférhető, mely utóbbiak, a fent közöltek szerint, csak a 44 felhajtott résziben vannak kiképezve. A 45 nyílásokon át légzáró anyagból készült cső vagy hüvely kerül bevezetésre a 46 térbe, mely cső 48 szeleppel van felszerelve, aminek az a rendeltetése, hogy lehetővé tegye a cső felfújását. A felfújható elem peremrésze és a 47 cső vagy hüvely ily módon a szegélygerenda hornyában helyezkedik el, és a 47 cső felfújásával légzáró kapcsolat jön létre a szegélygerenda és a felfújható elem között. A 6., 7. és 8. ábrákon bemutatott szegélygerenda-típusok akár a helyszínen megépíthetők, akár előregyártott elemekből is kialakíthatók. A 9a és 9b ábrák vázlatosan mutatják egy ilyen szegélygerenda építésének fázisait, mely szegélygerendának nincs kiszélesedő talplemeze. Az 51 árokban, melynek nyomvonala megfelel a létesítendő építmény alaprajzának, 5:2 soványbeton aljzatot csömöszölünk be, majd lesimítjuk és vízszintessé tesszük. Ezután az 53 fémanyagú szerkezeti elemekeket helyezzük el az árokban, majd az 54 vízszintes hosszirányú betonvasak segítségével összekötik azokat; ily módon az árok mindkét fala mentén hálówasalás képződik; az egyes betonvaselemek összekapcsolása hegesztéssé] történik, s a kialakult hegesztett hálók közé acélból készített 55 csőszerű elem kerül elhelyezésre, mely felfelé nyitott, és két 56 oldalsó peremtaggal van ellátva a cső felső részén levő nyílás két szélén. Az 5i6 oldalsó peremtagok között 57 faléc van elrendezve, meggátlandó az összenyomódások és deformációk bekövetkezését. Az árkokat ezután a terepszintig bebetonozzuk, s a beton megkötése után a falécet eltávolítjuk. A 10., 11., 12., 13a., 13íb, 14a. és 14b. ábráikon a találmány szerinti eljárással készíthető épület-kiviteli példákat mutatunk be. A 10. és 11. ábrák olyan épületet mutatnak részletesebben, mely két, 61 és 62 lemezből készül, melyek görbülete különböző, s ebből következően 63 légtér képződik közöttük, mely ha ilyen igény felmerül, szigetelőanyaggal tölthető ki. A 11. ábra mutatja az elemek és az épület megépítésére szolgáló anyag elhelyezését. Hivatkozással a 11. ábrára, 64-gyel jelöltük az alapozási szegélygerendát, melyhez a 65 felfújható elem van hozzákapcsolva. Ezt követően a felfújható elemet 66 merevítőszerkezettel borítjuk be és erre kerül a betonkeverék 67 első rétege. A 67 réteg felett a második 68 felfújható elemet rendezzük el, mely mint légzsák, légzáró és az alapozási szegélygerendához van rögzítve. Az egész szerkezetet ezután egy második 69 merevítőelemmel és 70 építőanyaggal borítjuk be. Ha levegőt fúvatunk ezután a két felfújható elem belsejébe, az első felifújható elem felett kialakult az első lemez, a második felett pedig a második lemez, mely utóbbi az elsőhöz csatlakozik. A 14a ábra olyan építményt mutat, melyet a találmány szerinti eljárással gömbsüveg — vagy kupolaformában alakítottunk ki. Az építmény alaprajza csillag alakú, és a 71 oldalfalakat gömbsüveg-metszetek alkotják, melyek a gömbsüvegből fűrészeléssel vannak kivágva, és úgy vannak elrendezve, hogy ellentéltes helyzetet foglaljanak el az említett metszetrészek kivágásával kialakított gömbsüveg középső részének a széleihez képest 180°-os szöggel való elfordítása után. A 12., 13a. és 13b, ábrákon olyan épületet mutatunk be, az alkalmazott berendezéssel együtt, mely több 80 pillérből van kialakítva, melyekhez 81 gömbsüveg-tetőelem csatlakozik; utóbbi elkészítésénél 82 felfújható elemet használunk, melynek felső középen levő területe körül 83 légzáró csőelem van elrendezve, melynek nyomvonala a teteőelem keret — vagy ereszszerkezetónek felel meg, és a 82 elemtől függetlenül felfújható. A levegő befúvása a fejfújható elembe, miután a beton a felfújt állapotban levő 83 csőtagon belüli térben elhelyezésre került, a felfújható elem felemelkedését eredményezi, s ugyanakkor a rugalmas merievítő'szerkezatét is, mely a tetőrész váUvonala mentén van rögzítve, és az emelkedés kezdetén lefelé fordítva fekszik mindaddig, míg a 83 csőtag eléri a tetőszerkezet párkányvonalának szintjét. Folytat-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 4