155262. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására
155262 3 ' 4 tásukra egy IV általános képletű vegyületet — ebben a képletben R3, R 4 és Rg a fenti jelentésűek — egy alkálifémamid, például litiumamid, jelenlétében az adott reakciókörülmények között iners oldószerben, például cseppfolyós ammóniában vagy vízmentes éterben vagy dioxánban vagy ezek elegyében, l-benzil-4-piperidonnal reagáltatunk, és a kapott kondenzációs termékből a benzilcsoportot hidrogénolízissel lehasítjuk. A gyakorlatban például úgy járunk el, hogy litiumamid cseppfolyós ammóniával készült szuszpenziójához lassan hozzáadjuk a IV általános képletű vegyületet, és kb. 30 perc keverés után hozzácsepegtetjük az l-benzil-4-piperidont. Kb. 2 órai keverés után az ammóniát elpárologtatjuk, a maradékhoz vízmentes étert adunk, és a keveréket a reakció teljes befejezésére az oldószer forráspontján 4—5 óra hosszat keverjük. Ezután a reakciókeverékhez hűtés közben vizes ammóniumklorid-oldatot adunk, az éteres fázist vízzel mossuk, megszárítjuk, és bepároljuk. A benzilcsoport léhasítására a maradékként kapott vegyületet például jégecetben palládium jelenlétében kb. 50 C°-on és kb. 5 att nyomás alatt nyomóedényben hidrogénezzük. A II általános képletű vegyületek ismertek, vagy az V általános képletű fenotiazinokból — ebben a képletben Rx a fenti jelentésű — állíthatók elő, például adott esetben a 2-helyzetben metilcsoportot hordozó 1,3-dihalogén-propánokkal vagy 34ialogén-l-propanolokkal való reakcióban erős bázis, például nátriumamid jelenlétében cseppfolyós ammóniában, majd az utóbbi esetben kapott 3-hidroxipropil-fenotiazinnak tionilkloriddal, foszfortribromiddal vagy p-toluol-, metán- vagy etánszulfonilkloriddal való kezelésével. A találmány egy másik végrehajtási módja szerint úgy jutunk az I általános képletű vegyületekhez, hogy V általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rj a fenti jelentésű — egy alkálifémamid jelenlétében és az adott reakciókörülmények között iners oldószerben VI általános képletű vegyületekkel kondenzálunk — ebben a képletben R2, R3, R4 és R5 a fenti jelentésűek, X' pedig klór-, brómvagy jódatomot jelent —. Ezt az eljárást például úgy hajtjuk végre, hogy egy V általános képletű vegyület és egy alkáliifémamid, például nátriumamid szuszpenzióját az adott reakciókörülmények között közömbös oldószerben, például cseppfolyós ammóniában, vízmentes éterben vagy dioxánban vagy ezek elegyében, egy VI általános képletű vegyülettel reagáltatjuk. A reakció befejeztével a kapott I általános képletű vegyületet a reakciókeverékből önmagukban ismert módszerek szerint elkülönítjük, és tisztítjuk. A VI általános képletű kiindulási anyagok újak, ezek is részei a találmánynak, és a találmány értelmében úgy készülnek, hogy egy III általános képletű vegyületet savlekötőszer jelenlétében az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben egy VII általános képletű vegyülettel reagáltatunk — ebben a képletben X' klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, R2 pedig a fenti jelentésű —. Ezt például úgy hajtjuk végre, hogy egy III általános képletű vegyületet szerves oldószerben, például benzolban vagy homológjaiban oldunk, az oldatba ammóniát vezetünk, és hozzáadjuk a VII általános képletű vegyületet. A reakciótermék elkülönítését és tisztítását önmagában ismert módszerek szerint végezzük. A találmány értelmében úgy is előállíthatók I általános képletű vegyületek, hogy VIII általános képletű vegyületeket — ebben a képletben R! és R2 a fenti jelentésűek, R6 pedig 1—3 szénatomos alkilcsoportot jelent — adott esetben egy magas forráspontú (kb. 150—»200 C°), az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben III általános képletű vegyületekkel kondenzálunk. Ezt a kondenzációt előnyösen 150—200' C°-ra való hevítéssel, adott esetben katalitikus mennyiségű fémnátrium jelenlétében hajtjuk végre; az eljárás végtermékeit önmagában ismert módon elkülönítjük és tisztítjuk. A VIII általános képletű kiindulási vegyületek szintén újak, és részei a találmánynak. A VIII általános képletű vegyületeknek a találmány értelmében való előállítása céljából IX általános képletű vegyületeket — ebben a képletben RÍ és R2 a fenti jelentésűek.— savlekötőszer jelenlétében az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben egy X általános képletű vegyülettel — ebben a képletben Y klór- vagy brómatomot, R6 pedig 1—3 szénatomos alkilcsoportot jelent — reagáltatunk. Oldószerként például toluol, savlekötőszerként például alkálifémalkoholátok, például nátriumetilát, alkáliifémkarbonátok vagy tercier szerves bázisok használhatók. A reakciót előnyösen az oldat forráspontjára való hevítéssel hajthatjuk végre. A találmány egy másik végrehajtásmódja szerint úgy állítunk elő 1 általános képletű vegyületeket, hogy XI általános képletű vegyületeket — ebben a képletben RÍ a fenti jelentésű — XII általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben R2, R3, R 4 és R 5 a fenti jelentésűek — savlekötőszer, például alkálifémkarbonátok, jelenlétében és az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben reagáltatunk, és a keletkezett XIII általános képletű észtert — ebben a képletben Rí, R2, R3, R4 és R 5 a fenti jelentésűek — hevítéssel, előnyösen egy rézkatalizátor jelenlétében és adott esetben egy magas forráspontú szerves oldószerben dekarboxilozzúk. A kiindulási anyagként használt XIII általános képletű vegyületek újak, és részei a találmánynak. Ezeket a találmány értelmében egy III általános képletű vegyületnek — ebben a képletben R3, R4 és R 5 a fenti jelentésűek — egy XIV általános képletű vegyülettel — ebben a képletben R2 és Y a fenti jelentésűek — való 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
