155257. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konjugált diének nagy molakulasúlyú polimerjeinek előállítására

155257 9 10 és egyéb ásrványolajfrakciók, továbbá arómásmentes eifclohexán, izopropilcilklohexán, aromás szénihidrogének pl. benzol, toluol és xilol vagy halogént tartalmazó alifás, cikloalifás vagy aromás szénhidrogének, pl. széntetraklorid, 5 tetraklórétilén, mertilklorid, terc. butilklorid és klórbenzol. Az említett vegyületek elegyeit is alkaknazihiatjulk. Előnyösen beptánt vagy főleg hep'tánból álló benzinifrakciót, valamint benzolt vagy toluolt használunk A fent említett disz- 10 pergálóközegeken kívül vagy ezek helyett használhatjuk még diszpergáldköziegként a polimerizálni kívánt (egy Vagy több) konjugált diént, különösen a butadiént, vagy egyéb telítetlen szénihidrogéneket folyékony állapotban. 15 Az előállítoitt polimerekhez a szokásos vegyszereket 'hozzáadjuk. Ilyen adalékanyagok a nagymolékulasiúlyú poli'butádiéníbe pl. a következők: cinkoxid, sztearinsav, antioxidációs sze- 20 rek, UV-stalbilizátorolk, szerves vulkanizáló gyorsítószereik pl. teitrametaltiurámdiszulfid, 2>~ -imerlkapto-foenztiazol, úgynevezett „tackifier" színezékeik és pigmentek. Az adalékanyagok közül egyesek pl. egy vagy több antioxidáns 25 adott esetben már a polimerizáció, vagy a karbonilvegyület „elkészítése" során jelen lehet. A vegyszereket előnyösen a diszpergálóközegben és/vagy egy vagy több konjugált diénlben adhatjuk hozzá, de önmagukban is hozzáad- so hatók. A töltőanyagokat, pl. a krétát és a kaolint, a szilárdító töltőanyagokat így a „HAF", „ISAF", „FEF" és „SRF" jelű kororniféleisógeket („Ofenrusse") és az úgynevezett szaporító anyagokat („extender oil") adott eset- 35 ben a polimerizációs folyamat alatt is hozzáadhatjuk. A találmányunk szerinti eljárással készített gumiszerű polimeréket, különösen a polibutadiénit,, (amely legniagyobb részbén pl. 80%-ban, 40 legtöbbször több mint 90%-ban. cisz szerkezetű) egyszerű módon wlkanizálhatj'ük oly «10-don, hogy azt kénnel 1O0—250 C°-ra előnyösen 140:—il70 C°-ra hevítjük. Hozzáadhatunk szabad gyökökéit szolgáltató vegyületeket, pl. 45 peroxidokat is. Az említett polimerizátumokat célszerűen keverhetjük egyéb kauicsukiféleségekkel, pl. természetes kauesokkal, vagy sztirol-bütádién kaucsukkal. Vulkanizálás után ezek olyan termiekéit eredményeznek, amelyet kiváló 50 tulajdonságai folytán különösen gépkocsi abronccsá dolgozhatunk fel. A kapott butádién^polimeriziátuim igen jelentős előnye, hogy egyéb kaucsokféleségekkel történő keverés nélkül is könnyen hengerelhető, ellentétben az 55 eddig előállítoitt és hasonló Mooney-viszkozitású butáidén polimerekkel, amelyek egyáltalán nem, vagy csak alig hengerelíhetőfc:. A találmányunk szerint kapott polibutadién a hengereken plasztikus és jól összefüggő masszáit 60 •képez. A szükséges gumiadalékanyagokiat .minden nehézség nélkül összekeverhetjük a polibutádiénnel és az így kapott terméket egyszerű módon gépkoesiköpennyé dolgozhatjuk fel. A találmányunk szerint előállított gumi- 65 szerű polimereket még kerékpárlköpenyek, szállítószalagok, cipők és padlóburikolóanyagok előállíitásánál is hasznosíthatjuk. A találmányunk szerinti polimerek adott esetben szemcse, hártya, pászma vagy golyócska formáiban is lehetnek. A következő példák célja a találmány részletesebb .megmagyarázása és semmiképp sem jelentik annak, bármilyen korlátozását. Cisz-szerkezet alatt itt a cisz-fcötések számát értjük száz szén-szén kettőískötésre vonatkoztatva. 1. példa: 1O0 ml-es, keverővel, hőmérővel, gázbevezető csővel valamint hűtőköpennyel rendelkező gázelvezetőicsővel ellátott lombikba 500 ml száraz és butadiénnel telített heptánt (forráspont 94— 98 C°) .mértünk be. A heptánhoz hozzáadtunk nedvesség és levegő kizárásával 1 millimól nikkeltetrakarbonilt és 1 millimól titántetrakloridot, majd gáz alakú butadiént vezettünk be olyan mennyiségben, hogy ennek egy része a lombikból eltávozott. A polimerizációs közeg hőmérséklete mintegy 210 perc múlva kb. 50 C°-ig emelkedett, a fejlődő polimerizációs hő következtében. Kb. egy órás polimerizációs idő után, ami alatt a távozó butadilén 0,3 tér.f.% szénimonoxidot tartalmazott, a diszpergálóközeg meglehetősen viszkózussá vált. Ekkor a polimerizációt 5 ml metanol hozzáadásával megszakítottuk, majd a. katalizátor maradványait távolítotituk el oly módon, hogy a polimerizációs közeget 100 ml desztillált vízzel kevertük. A vizesréteg elválasztásia ultán a polimerizátumot valamilyen szokásos antioxidáns'sal stabilizáltuk. Ezután a polimert koaguláltuk oly módon, hogy a polimerizációs oldatot 30100 ml 1 : 1 térfogatíairányú metanol-iaceton eleígylbe öntöttük. Ezt követően a polimert szobahőmérsékleten vákuumban megszárítottuk, hengeren homogenizáltulk és imég egyszer stabilizáltuk. Mintegy 30 g polimert kaptunk, amely csaknem teljesen gélmentes volt, 9;3%-ban oiszszerkézetét mutatott fel és Mooney-féle viszkozitása 30 volt. 2. példa: Az 1. példát megismételtük azzal az eltéréssel, hogy gondoskodtunk arról, hogy butadién és ezzel együtt szénmonoxid ne tudjon a lombikból eltávozni. Kitűnt, hogy 2 óra elteltével sem lépett fel polimerizáció. Midőn ezután a gázelvezetőt megnyitottuk és így a szénmonoxid eltávozhatott, a diszpergáló közeg szine világossárgáról szürkésbarnára változott és megindult a polimerizáció, melyet végűi szénmonoxidtartalmú butadién adagolásával megállítottunk. A polimerizációs közeg feletti gázelegy elemzése azt mutatta, hogy ez 1,7 térfogat %-nyi szénmonoxidot tartalmazott. 5