155226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-metilén-19-nor-progeszteron-származékok előállítására

155226 8 mány szerinti eljárás egy további kiviteli alak­ja értelmében oly módon is előállíthatók, hogy egy (IV) képletű 4(5)- ill. 5i(6)-dehidro-10-cián­^lfi-metilén-ilfl-nor-pregnán-származékból a ke­to^csoport átmeneti ketálozása után a nitril- 5 csoportot alkoholos közegben valamely alkáli­fém vagy valamely alkáliamid behatása útján lehasítjuk- (IV) általános képletű vegyületként előnyösen i3í/?,'li7!awdihidroxi-ilíO-icián-J16-metilén-10 - l'9-norH5-pregnén-2iO-on, ! 0-iciá:n-;i 6-metilén­-17a-hidroxi-il9-nor-progeszteron, valamint ezek 3-észterei, 17-észterei, 3,117-diészterei, 17-éterei és 3-észter-[ 17-éterei alkalmazhatók. A (IV) kép­letű kiinduló'anyagokat előnyösen valamely víz­mentes alkoholban, pl. metanolban vagy eta- 15 nolban, adott esetiben valamely közömbös oldó­szerrel, mint toluollal vagy dioxánnal együtt oldjuk, majd valamely alkálifém szuszpenzió­ját vagy valamely, adott esetben „in situ" ké­pezett alkáliamid szuszpenzióját adjuk hozzá. ,„ A reakciót célszerűen magasabb hőmérsékleten, pl. forralással visszük véghez. Különösen líti­um-, nátrium-, kálium- vagy nátriumamid szuszpenziója alkalmazható. A kapott adduktot azután pl. alkoholnak vagy víznek a reakció- 2s elegyhez való adása útján hidrolizáljuk és az így képződött (I) képletű vegyületet extrakció­val vagy vízből, adott esetben hűtéssel történő kicsapás útján különítjük el. A (IV) általános képletű kiindulóanyagokban adott esetben je- _ lenlevő 3- és/vagy 17-ihelyzetű észterezett hidr­oxilcsoportok az eljárás e kiviteli alakja ese­tében rendszerint elszappanosítást szenvednek-A keto^csoportok átmeneti ketálozása a szo­kásos módon történhet. Eljárhatunk pl. oly 35 módon, hogy a (IV) általános képletű kiinduló vegyületet p-toluolszuifonsavval és valamely glikollal, mint etilénglikollal benzolban 3—30 óra hosszat forraljuk és benzolt és vizet aze­otroposan ledesztillálunk a reakeióelegyiből; 40 így a megtelelő 2i0'^ketálhoz ill. 3,2!0-diketálhoz, pl. etilénketálhoz jutunk,. Az ilyen ketálok pl. híg szervetlen savval, mint kénsawal, vala­mely erre alkalmas oldószerben, mint meta­nolban szobahőmérsékleten vagy forralás út- 45 ján hasíthatok hidrolitikusan a 2i0-ketonná ill. 3,2'0-diketonná. Ha. a (III) ill. (IV) általános képletű kiin­dulóanyagokból a formil- ill. ciáncsoport le­hasítása útján kapott vegyületben a 3-helyzet- 50 ben hidroxilcsoport áll, akkor ezt a fentebb már leírt módon, enyhe oxidálószerrel való ke­zelés útján alakítjuk a megfelelő 3-keto-cso­porttá. Az (I) általános képletű vegyületek a talál- K5 mány szerinti eljárás egy további kiviteli alakja esetében előállíthatók oly módon is, hogy li6/ 5 L metil-!l6tt,íl7a-oxidoHl ! 9-nor-progeszte­ront egy erős savval vagy Lewis-savval keze­lünk. Savként előnyösen ásványi savak, mint go kénsav, sósav vagy brómhidrogénsav alkal­mazhatók. Jól megfelelnek erre a célra az al­kil- vagy arilszuJfonsavak, különösen, a benzol­es p-toluolszulfonsav is. E savak igen csekély, pl. katalitikus: mennyiségben, de ekvimolekulá- g5 ris mennyiségben vagy feleslegben is alkal­mazhatók. A reakciót célszerűen valamely a reakció szempontjából közömbös oldószerben folytatjuk le. Oldószerként pl. az alábbiak al­kalmazhatók: alkoholok, mint metanol, etanol, propanol, izopropanol, butanol, tec.butanol vagy amilalkohol, szénhidrogének, mint benzol vagy toluol, klórozott szénihidrogének, mint szén­tetráklorid, kloroform, metilénklorid vagy di­klóretán, továbbá éterek, mint dimetiléter, di­etiléter, diizopropiléter, tetralhidrofurán vagy dioxán, észterek, mint metilacetát vagy etil­acetát, ketonok, mint aceton vagy butanon, továbbá jégecet, ecetsavanhiidrid," vagy az em­lített oldószerek elegyei. Elvileg minden olyan oldószer alkalmazható, amely a kiindulóanya­gokkal és a végtermékkel nem lép reakcióba és a kiindulóanyagul szolgáló szteroidot lega­lább kissé oldja. A reakciót célszerűen melegí­téssel, pl. visszafolyató hűtő alatti, forralással folytatjuk le. Dolgozhatunk azonban alacso­nyabb hőmérsékleten, pl. szobahőífokon is. A reakcióidő néhány perctől több napig terjed­het, a hőmérséklettől és az alkalmazott oldó­szertől függően. Az (I) általános képletű lö-metilén-tlö-nor­-progeszteron-származékok előállíthatók továb­bá a (III) általános képletű aldehidek fotoké­miai dekarboxilezése útján is. Kiindulóanyag­ként erre a célra előnyösen a fentebb említett ilyen vegyületek, valamint a megfelelő 3- és 20-monoketálók és 3,20-diketálok, előnyösen a megifelelő etilénketálok alkalmazhatók. A reak­ciót oly módon folytathatjuk le, hogy az al­dehidet valamely közömbös oldószerben, elő­nyösen rövidszénláncú alkoholban, mint me­tanolban vagy etanolban, vagy pedig ciklo­hexánban oldjuk és az oldatot egy szokásos rendszerű kis- vagy nagynyomású égővel be­sugározzuk. Bázis, mint káliumkarbonát hoz­záadása olyan esetekben előnyös, amikor a molekulában savakkal szemben érzékeny cso­portok vannak jelen. A reakció lefolyását elő­nyösen vékonyrétegű kromatográfiával ellenő­rizzük; a reakció —<&0 C° és az alkalmazott oldószer forrpont ja közötti hőmérsékleten, elő­nyösen azonban szobahőfokon folytatható le és teljes végbemeneteléhez általában 1/2 órá­tól 48 óráig terjedő idő szükséges. A fotoké­miai átalakítások esetében egyébként szüksé­ges szigorú oxigén-kizárás, valamint az egyéb gyök-befogó anyagok kizárása e reakció során nem szükséges. Ha a fotokémiai dekarbonilezés útján oly termékhez jutunk, amely még nem tartalmaz­za a kívánt 4-en-3,,20-dion-rendszert, akkor az ilyen termékek még átalakítandők az (I) kép­letű végitermékké. így a 3-heryzetben adott esetben jelenlevő észtercsoportot el kell szap­paxnosítani, ami előnyös metanolos vagy eta­nolos kálium- vagy nátriumhidroxid-oldattal váló kezelés útján történhet. A 3-helyzetben hidroxilcsoportot tartalmazó terméket célszerű­en krómsavval aoetonban vagy pridinben oxi­dáljuk a megfelelő 3Jketonná- Az ilyen oxidá-4

Next

/
Thumbnails
Contents