155226. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 16-metilén-19-nor-progeszteron-származékok előállítására

3 155226 erős savval vagy valamely Lewis-savval ke­zelünk, e) valamely (III) általános képletű vegyületet, amelyben a 3- és/vagy 204ielyzetű ketocso­port funkcionálisan módosított alakban is le­het, fotokémiai úton dekarbonilezünk és adott esetben a termékben jelenlevő 3-helyzetű észtercsoportot hidrolizáljuk és/vagy a 3--helyzetű hidroxilcsoportot oxidáljuk és/vagy a funkcionálisan módosított ketocsoportot, ill- ketocsoportokat felszabadítjuk, vagy f) valamely (V) általános képletű vegyületet — e képletben R jelentése megegyezik a fenti meg-, határozás szerintivel, R4 hidrogénatomot és R5 klór- vagy brómatomot, vagy pedig R4 és R 5 együtt egy kettőskötést képvisel — egymás után vagy egyidejűleg egy redukáló­szerrel kezelünk és dekarboxilezünk, vagy pedig g) valamely (VI) általános képletű vegyületet — e képletben R jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, — vízlehasítószer­rel kezelünk, és adott esetben a kapott (I) képletű termékben jelenlevő észterezett hidroxilcsoportot elszappa­nosítjufc és/vagy az adott esetben jelenlevő sza­bad hidroxilcsoportot észterezzük vagy éterez­zük. Az (I)—i(IV) általános képletekben R szabad vagy pedig észterezett vagy éterezett hidroxil­csoportot képvisel; az utóbbi esetekben az éte­rező ill. észterező csoport előnyösen 1—18 szén­atomot tartalmazhat. Előnyösek a helyettesített vagy helyettesítetlen alifás, cikloalifás vagy aromás karbonsavakból levezethető észter^cso­portok, különösen a formiát-, acetát-, Propio­nat-, butirát-, valerát-, trimetilacetát-, kapro­nát-, önantát-, kaprilát-, kaprinát^, laurát-, palmitát-, undecilenát-, oleát-, sztearát-, hemi­oxalát-, hemiszukcinát-, benzoát-, fenilacetát-, 2-fenilpropionát-, hexahidrobenzoát-, 2^ciklo­pentilpropionát-, 2-iCÍklohexilpropionát-, klór­acetát- és szulfoaeetát-esoportok. Alkalmasak továbbá a megfelelő foszfát- és szulfát-észterek, valamint az említett savas észterek sói, külö­nösen a nátrium- és ammóniumsók. Éterként elsősorban az 1—4 szénatomot tartalmazó rö­vidszénlánoú alkiléter-esoportokkal, mint a metoxi-, etoxi-, propoxi-, izopropoxi- és n-but­oxi-csoportokkal képezett észterek, továbbá a szulifometoxi-származékok jöhetnek tekintetbe. A találmány szerinti eljárás a) alatt említett kiviteli alakja szerint az (I) általános képletű vegyületeket a (II) általános képletű 5i(6)~de­hidro-lfi-metilén-szteroidokból állíthatjuk elő. A (II) általános képletű kiindulóanyagban az RÍ csoport szabad vagy észterezett hidroxileso­port, előnyösen szabad vagy egy rövidszénláncú acilgyökkel, különösen acetilgyökkel észtere­zett hidroxilcsoport, az R2 csoport pedig egy szabad vagy valamely alkohollal, különösen rö­vidszénláncú alkanollal, pl. metanollal vagy etanollal észterezett karboxilcsoport lehet. A 5 (II) általános képletű kiindulóanyagok előnyös példáiként a 3i/J,ll7a-dihidroxi^l; 6-metilén-5--pregnén-2iO-Qn-l'9-karbonsav és a 16-metilén--17iaHhidroxi-4-pregnén^3,20p-dion«19-karbonsav, valamint a megfelelő 3-észterek, 17-észterek, 10 3,17-diészterek, 17-éterek, 3-észter-17-áterek és e vegyületek rövidszénláncú alkilészterei em­líthetők. A (II) általános képletű kiindulóanyagok 3'ß­-hidroxil-ícsoportját önmagában ismert módon, 15 valamely enyhe oxidálószerrel való kezelés út­ján 3-keto-csoporttá alakítjuk, ennek során a 3^helyzetben esetleg észterezett hidroxilcsopor­tot az oxidáció előtt el kell szappanosítani. Az eljárás e lépése a szteroidok 3-hidroxil-eso-20 portjának 3-keto-€sopo)rttá való oxidálására szokásos módszerekkel folytatható le. Oxidáló­szerként elsősorban krómsav és kénsav közöm­bös oldószerben, pl. acetonban vagy pridinben való oldata alacsony, pl- kb. 0—40 C° hőrnér-25 sékleten, vagy pedig ólom-tetraacetát piridin­nel vagy más alkalmas oldószerrel, pl. benzol­lal, hexánnal vagy kloroformmal készített elegyei jöhetnek tekintetbe. Amennyiben a ki­indulóanyagban a 17-helyzetben egy észterezett 30 hidroxilcsoport áll, úgy a 3-helyzetű hidroxil­csoport oxidációja az Oppenauer-dehidrálás feltételei szerint is lefolytatható. Ilyen célra pl. alummium-tere.foutilát vagy -izopropilát és aceton vagy ciklohexanon közömbös oldószer-35 rel, pl. benizollal vagy toluollal készített oldata alkalmazható. A reakciót előnyösen visszafo­lyató hűtő alatti forralással folytatjuk le. Az oxidáció lefolytatható mikrobiológiai úton, pl- a Flavobacterium dehydrogenans faj-40 hoz tartozó mikroorganizmusok alkalmazásá­val is. A Flavobacterium dehydrogenans táp­talajaként pl. vizes 1'%-os élesztőkivonat-oldat alkalmaztató, 6,8 pH-értékre puff erezve. A baktériumkultúrát kb. 10—20 óra hosszat in-45 kubaijuk 28 C° körüli hőmérsékleten, majd hozzáadjuk a kiindulóanyagul szolgáló szteroi­dot. Az mkubáltatást azután szellőzés közben kb. 6—10 óra hosszat folytatjuk. A reakció előrehaladása ibolyántúli spektroszkópiával 50 vagy vékonyrétegű kromatografálással ellenő­rizhető. A (II) általános képletű kiindulóanyag R2 csoportja az irodalomból ismert dekarboxilezési módszerekkel hasítható le, a lS-helyzetben 55 esetleg jelenlevő észterezett karboxilcsoportot előzőleg el kell szappanosítani, ami pl- savas vagy alkalikus szerekkel, előnyösen gyenge alkálival, mint vizes-alkoholos nátriumhidro­génkarbonát-oldattal való kezelés útján tör-60 ténhet. A dekarboxilezés pl. valamely szervetlen vagy szerves savnak, elsősorban ásványi sav­nak, mint sósav vagy kénsav, valamely erre alkalmas oldószerben, előnyösen rövidszénlán^ fi 5 cú alkoholban, mint metanolban, felemelt hő-2

Next

/
Thumbnails
Contents