155042. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triciklusos aminok előállítására

155042 e képletben A, R

x és R2 jelentése az I. képlet szerinti — majd az így kapott I. általános képletű vegyületet kívánt esetiben szervetlen vagy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk át. Különösképpen alkalmas kondenzálószerek a kö- 5 vetkezők: nátriumamid, fenilnátrium, litiumaimid, kálium'amid, nátrium, kálium, lítium, butillitium, fenillitiuni, nátrium- vagy litiumhidrid. A reakciót valamilyen inert szerves oldószer, így pl. benzol, toluol, xilol, dimetilfor- JQ miamid vagy dioxán jelenlétében vagy távollétében valósíthatjuk meg. A kiindulási anyagoktól, a kondenzálószerektől és az oldószertől függően az I. általános képletnek megfelelő C-alkílezett termékek mel- 15 lett változó mennyiségben a megfelelő O-alkilezett termékek, vagyis az Ru R.,, X, Y és Z meg'ba tarozásainak megfelelőien 'helyettesített 10-a!mmoalkoxi-5H-dibenz [a, d] eiklohepténszármazékok is keletkeznek. Ezeket az enoléte- 20 reket savakkal történő kezeléssel, különösen ásványi savak vizes oldatával való melegítéssel könnyen a II. általános képletű ketonokra és a III. általános képletű aminoalkoiholokra hasíthatjuk. A II. általános képletű ketonok, 25 mint semleges vegyületek 'kicsapódnak és így elkülöníthetjük, majd egy ujabb reákciómenetben kiindulási .anyagként felhasználhatjuk őket. Az I. általános képletű reakciótermékékkel együtt oldatban maradó III. általános képletű amino- 30 alkoholok könnyen elválaszthatók az előbbiektől vízoldhatóságuk és/vagy alacsonyabb forráspontjuk alapján. Előnyös tehát, ha a találmány szerinti kondenzációs reakció után a nyers terméket tisztítás céljából savval kezeljük, különösen ás- 35 ványi savak vizes oldatával melegítjük, majd a kivált II. általános képletű ketont elválasztjuk, majd ezt követőien az I. általános képletű reakcióterméiket felszabadítjuk olymódon, hogy a kapott savas oldatot meglúgosítjuk. 40 • A II. általános képletű kiindulási anyagok pl. olyanok lehetnek, melyekben az X és Y helyettesítők az I. képlettel kapcsolatiban meghatározott X és Y helyettesstcikkel megegyeznek. E vegyületek közül az 5, ll-dihidro-lOH-diben- 45 zo [a,d] cikloheptén-10-on és a megfelelő 5-metil-származék az irodalomból ismeretes [lásd N. J. Leonard, A. J. Kresge és Miichhinori Oki J. Am. Soc. 77, 5078 (1955)], a további ilyen típusú vegyületeket analóg módon állíthatjuk elő. 50 A 8-klóir-5,ll-d:iihidro-10H-dibenzo [a,d] ciikloheptén-10-ont pl. a következőképpen nyerhetjük: o^(p-kIó'rlbenzoiíl)-^benzoe!siavíö'ól indulunk ki és ezt einkporral aH(p-kIórfenil)-oJto!luilsavvá redukáljuk, ezt etanoUal és tömény kénsavval 55 a-|(p4klőBfeniil)jo-toluilsiav-^ltlilésziter:rié alakítjuk át, iaz észtert lítiumaluimiiniumlhidíriddel o-i(p-klárbienzil^beniZiiJalkidbollá redukáljuk, ezt bromhidrogensawal a-b|róim-'0-i(p-klóribenzil)-toluollá alakítjuk át, ez a bromid nátriumcia- 60 niddal reagáltatva [a-.(p4diórfenil)-o-tolil]-aoetonitrilt eredményez, ezt káliumhidroxíddal [a-(p-klÓEfeni:l)i-o-tolil]-ecetsawá bidrolizáljuk, az így kapott savat pedig vízlehasítás közben, gyűrűzárási reakciónak vetjük alá. 65 A III. általános képletű aminoalkoholok reakcióképes észtereiként különösen a halogenidek jöhetnek tekintetbe. Pl. a következőket nevezzük meg: 2-dimetilaminoet,ilklőrid, 2-dietilaminoetilklórid, 2,-metiletiila'minoetilklórid, 2-dimetilaiminopiropilklórid, 2-di,metilamino-l-metiletilklorid, 3-dimetilaminopropilklorid, 3-dimetilaminobutilklórid, á-di'metilammoibutilklórid, 3--dimeitilarnino-X-rnetilpropilklórid, 2-dipropilamínoetilklórid, 2~{metil-izopropila'mi;no)-eitilklorid, l-(2-klóretil)-pirrolidin, l-(3-klórpropil)-pirrolidin, l-(2^klóre<til)-piperidin, l-(3^klór~ propil)-piperidin, l-(2-klóretil)-4-metilpiperazin, l-(3-!klŐ!ipropíl)-4-metilpiperazin. l-(3-klórpropil)-4-m'e'ti;

Whexaíhidro-lH-l,4-'diazepiin ós 1~(3--klórpropi^-íhexiah'idro-lH-azepin. valamint a megfelelő bromidok, jodidok, .metánszulfónsav-» észterek és p-toiuolszulfonsavészterek. Egy másik eijárásváltozat szerint az I. általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy valamely IV. általános képletű vegyületet — ebben a képletben X, Y, Z, A és R2 jelentése az I. képlet szerinti, Rj cianogyököt, valamely szerves sav acil maradékát, különösen valamely karbonsav maradékát, továbbá a szénsav vagy a tioszénsav valamely monofunkcionáliis származékának maradékát jelenti — hidrolizálunk és a reakciót érméket kívánt esetben szervetlen vogy szerves savval addíciós sóvá alakítjuk át. Az R:> helyettesítő karbonsav acilmaradékaként pl. valamely rövidszénláncú alkanoil-esoportot vagy a benzoilgyöíköt jelentheti, míg a szénsav vagy a tioszénsav monofunkcionális származékának maradékakánt klcrkarbonil-gyököt, rövidszénláncú alkoxikarbonil- vagy alkiltiokarboml-csoportot, illetve fenoxikarfoonil- vagy feniltiokarbonil-gyököt jelenthet. Ezeket a gyököket illetve csoportokat savanyú vagy alkalikus hidrolízissel lehasíthatjuk. A savas hidrolízist előnyösen valamely szervetlen savval, így pl. sósavval, vagy kénsavval történő kezeléssel, az alkalikus hidrolízist valamilyen alkálilhidroxiddal, így pl. káliumhidroxiddal felemelt hőmérsékleten valamilyen oldószerben valósítjuk meg. Alkalmas oldószerek pl. a rövidszénláncú alkanolok. így a metanol és az etanol, továbbá rövidszénláncú glikolok pl. az etilénglíkol és a dietilglikol, vagy ezek rövidszénláncú ailikiléterei, így pl. a dietilénglíiko'l-.monoimetiléter. A IV. általános képletű kiindulási anyagok pl. olyan vegyületek lehetnek, melyekben az X, Y, Z, A és R3 helyettesítők megegyeznek azokkal, melyeiket az I. képlettel kapcsolatban kifejezetten megemlítettünk. E vegyületek előállítása céljából példának okáért egy olyan I. általános . képletű vegyületből indulhatunk ki, melyben az Rx helyettesítő rövidszénláncú alkilcsoportot képvisel, vagy olyan megfelelő vegyületből, melyben az R| helyettesítő benzilgyököt jelent. Az ilyen vegyületeiket pl. az első eljárásváltoaát szerint állíthatjuk elő és úgy alakítjuk, át, ezeket IV. általános képletű vegyületekké, hogy valamilyen kíarfoonsarvihalogeniddel vagy aníhidriddel, különösképpen acetilbro-1