155038. lajstromszámú szabadalom • Tengelykapcsoló, különösen tengelyeknek forgásközben történő összekapcsolására

u 155038 4 szinkron forgásakor. Ezt követően azonban a merev kapcsolatot célszerűen kapcsolódó körmök, vagy külső-belső fogazású koszorúk létesítik egymásba tolódva, s az üzemi nyomaték átvitele ezen szerkezeti elemek feladata. A találmány .tehát tengelykapcsoló szerkezet, különösen forgásban levő tengelyek közötti merev kapcsolat létesítésére vagy megszüntetésére, melynek kívülről vezérelt szinkronizáló berendezése, kapcsoló elemei (célszerűen körmök, külső-belső fogazású koszorúk, stb) vannak, melynél a kapcsolódás a relatív irány megváltozásakor szabadon futó szerkezet működése útján jön létre, de az üzemi nyomaték átvitele ennek megfelelően kialakított egyéb kapcsolóelemek útján történik. Kívülről működtetett berendezés a kívánt esetben kapcsoló helyzetet állít elő, vagy elvégzi a szétkapcsolást. Ha ebben a kapcsoló helyzetben meghatározott irányú relatív forgás jön létre, a kapcsoló körmök egymásba tolódnak, megvalósul a merev kapcsolat a két tengely között. A találmányt részletesebben rajzokon ismertetjük, melyeknek 1., 4., 6. és 9. ábrája a találmány szerinti tengelykapcsoló egy-egy kiviteli alakját mutatja be a 2., 3., 5., 7., 8. és 10. ábrák pedig a kiviteli alakok egyes részleteit szemléltetik. Az 1. ábrán feltüntetett kapcsoló egy 1 tömör és vele koncentrikus 2 csőtengely merev összeköttetését, ill. oldását valósítja meg, szabadon futó szerkezethez hasonlóan, tehát a kapcsoló egyik relatív forgásértelem esetén zár. Az 1 tengely bordazatán (14 és 15 bordákon) illeszkedik egy 7 bordázott agy, amelyen külső fogazású koszorú és körbefutó horony van kiképezve. Egy, horonyba illeszkedő, alkalmasan működtetett kapcsolóvilla a 7 agyat tengelyirányban nyomja, amikor a kapcsolófelek között nincs meg a merev kapcsolat, és a kapcsolóvilla húzza a 7 agyat, amikor meg kell szüntetni, azaz oldani kell a kapcsolatot. Ez utóbbi nem okoz különös nehézséget akkor, amikor a két kapcsolt oldal között kicsi az átszármaztatott erő. Ilyen eset következik be olyankor, amikor „csapváltás" van, azaz amikor a hajtó és hajtott oldal változik. másik vége a 6 tárcsához van rögzítve az elfordulás megakadályozása végett. Amíg az 1 tengely forgása a 2 csőtengelyihez viszonyítva a 3. ábrán rajzolt irányú, a 7 agy nyomja a 6 tárcsát, amely az agy továbbhaladását megakadályozza, a nyomóerő a mélyhornyú golyóscsapágyat terheli. Amint a relatív forgásértelem megváltozik, a szabadonfutó zár, így a 6 tárcsa az 1 tengelyhez (és a 7 agyhoz) viszonyítva a forgásban elmarad, azaz a 6 tárcsa bordája a 7 agyból kiképzett 16 ujjak előtt elcsúszik, így nyit, és a 7 agy az 1 tengelyen axiálisan elcsúszik a 3 kapcsolótömb irányában. Kedvező, kis relatív fordulatszámkülönbség mellett a 7 agy külső és a 3 tömb belső fogazata kapcsolódik. így tehát a relatív forgásérlelem megváltozásakor az 1 tengely és a 2 csőtengely között merev kapcsolat jön létre. A két oldal között az erő átszármaztatása szilárdságilag nagy biztonsággal megoldható nagy nyomatékok esetén is, mivel ez az erő nem terheli a szabadonfutó szerkezetet. A kapcsoló működése közben nem keletkezik jelentős dinamikus erőhatás vagy melegedés. Az első kiviteli példával szemben a 4., 5., 6., 7. és 8. ábrán vázolt kapcsolószerkezet a rajzolt helyzetben tetszőleges értelmű forgásviszonyt tesz lehetővé az 1 és 2 tengelyek között. Ha a 7 kapcsolóagyat kapcsolóvillával nyomjuk egy 11 zárólaphoz az 5. ábrán nyíllal jelölt relatív i'orgásértelem esetén 7 agy 16 ujjai 11 zárólapot, 9 tárcsát és 5 csapágygyűrűt felgyorsítják, majd a 7. ábrán vázolt helyzetben ezek az alkatrészek együtt forognak 7 kapcsolóaggyal. Ekkor a szerkezet az előbbihez hasonlóan működik, tehát az egyik értelmű relatív forgás esetén szabadonfutást biztosít, és a viszonylagos elfordulás értelmének megváltozásakor a kapcsoló mereven zárja a két tengelyt. Itt a mélyhornyú golyóscsapágy 5 belső gyűrűjéhez rögzített 9 tárcsa nincs kapcsolatban az 1 tengellyel. A 11 zárólapot, amely elfordulhat a 9 tárcsa és 5 gyűrű felületén, egy 10 rugó feszíti ütközésig az 5. ábrán szemléltetett záróhelyzetbe. A 7 kapcsolóagyat jelzett irányú relatív forgása esetén kapcsolási irányba indítva, a belőle kialakított 16 ujjak felgyorsítják a 11, 9 és 5 alkatrészeket az agy szögsebességére, amelyek, minthogy a szabadonfutó ebben az irányban ezt engedi, ezután együtt forognak a 7 kapcsolóaggyal, azaz az 1 tengellyel. Ezt az állapotot szemlélteti a 7. ábra. A forgásértelem megváltozásakor (8. ábra) a szabadonfutó zár, így a 9 tárcsa elmarad a 7 és 11 alkatrészekhez viszonyítva, és a 10 rugót csavarva a 11 zárólap elfordul, és szabaddá teszi a 7 kapcsolóagy útját, ez utóbbi alkatrész külső fogazata kapcsolódik a 3 tömb belső fogazatával, ezáltal létrejön a merev kapcsolat a két kapcsolófél között. A 2 csőtengelyhez - mereven rögzítve van 50 egy 3 belső fogazatú gyűrűs tömb, amely a 7 agy fogazatával való kapcsolódásra szolgál. Egy mélyhornyú 4 külső gyűrűs golyóscsapágy 5 belső gyűrűje egy 6 szabadonfutó tárcsán van rögzítve. A szabadonfutó szerkezet biztosítja, 55 hogy a 6 tárcsa és a 3 gyűrű között forgás a 2. ábra szerint csak egy meghatározott relatív forgásértelem esetén lehetséges. A 3. ábra vázlatosan szemlélteti az 1,7 és 6 alkatrészen a bordázat kialakítását. A 6 sza- 60 badonfutó tárcsa elfordulhat az 1 tengelyen kiképzett 14 borda által meghatározott ívszakaszon. Csavarásra igénybevett 8 rugó feszíti a 6 tárcsát ütközésig, záróhelyzetbe. Az előfeszített 8 rugó egyik vége az 1 tengelyhez, a 65 10 15 20 25 Í0 £5 40 45 50 55 60 2