155020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a 19-nor-androsztánsor delta4,9,11-tirénjeinek előállítására

155020 / 13 .j4;9;ii_i9_nor

androsztatriént pedig benzol-etil-14 acetát (4 :1) eleggyel eluáljuk. 12. példa: !

. _ 5 Ha a 3-metoxi-7a-metil-17-oxo-/l2;!5(10

>-19-nor-androsztadiént a 6. példával analóg módon allilmagnéziurnbromiddal , alakítjuk át, majd utána oxálsavval reagáltatjuk. így a 100—102,5 C° olvadáspontú 3~oxo-7a-metil-17cHallil-17/?- JQ 4iidroxi-zl5(

10)

-19-nor-androsztént kapjuk. 13. példa: .20 g 3-metoxi-7«-metil-17-oxo-zí1

'

3

'

5

<

10

>;

9<11

»-19- 15 -nor-androsztatetraén 1,1 liter benzol, 11 ml etilénglikol és 440 mg p-toluolszulfonsav elegyét 4 óra hosszat forraljuk és a vizet feltéttel leválasztjuk. A lehűlt reakció oldatot azután 100 ml telített, nátriumhidrogénkarbonát oldattal 20 elkeverjük és a vizes fázist benzollal újra extraháljuk. A szerves kivonatot vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékból kapjuk a, 3jmetoxi-7!Ghmetil~17-etiléndioxi^1,3,5(10) ^(íD-ig-nor-androsztatetraént. 25 A kiindulóanyagot ismert módon metilezéssel — pl. dimetilszulfáttal és nátronlúggal — a 3-^hidroxi-vegyületből állítjuk elő. 3,4 g 3~metioxi-7ia-tmetil-17^etiléndioxi-/|l

'

;í

'

5

<

10

)'suy-ig-noir^androsztatetraén és 100 ml metilén- jo klorid elegyébe 0 C°-on keverés közben 2,5 g 85%-os m-klórperbenzoesavat adunk. 6 órás reakcióidő után az elegyet 200 ml 2 n szódaoldatra öntjük és toluollal többször extraháljuk. A 2 n szódaoldattal és vízzel mosott és szárított 35 szerves kivonatokat vákuumban bepároljuk. A maradékból kapjuk a 3-metoxi-7a-metil-9,ll-oxido-17-etiléndioxi-zl1

'

3

'

5(10)

Jl

l

9-nor-androsztatriént, amelyet az 5. példa előírásai szerint 3-1 -metoxi-7ia

j

metil-l l-íhidroxi-17-etiléndioxi- 40 -zJ2

'

5(10>

-19-nor-androsztadiénné redukálunk. 5 g 3-imetoxi-7!a-:metil-.ll^hidroxi-17-etiléndioxi-zí2

'

5<10>

-19-nor-androsztad

!

iént és 50 ml piridint 0 C°-on keverés közben 5 ml foszforoxikloriddal reagáltatunk. Több órás szobahőmér- 45 sékleten történő állás után az elegyet jégre öntjük és toluollal extraháljuk, a keveréket pedig vízzel, hígított sósavval, hígított szódaoldattal és vízzel mossuk. A szerves fázist szárítjuk és vákuumban bepároljuk, majd a maradékot 50 ml 50 metanolban oldjuk, nitrogénáramban .2 ml koncentrált sósavat adunk hozzá és 15 percig 70 C°-ra melegítjük. A melegítés után az elegyet vízzel hígítjuk, 55 utána toluollal extraháljuk, hígított nátriumhidrogénkarbonát oldattal és vízzel mossuk, szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékból a 3,17-dioxo-7a-metil-zl4

'

9

-19-nor-androsztadiént kapjuk. . 60 Ez utóbbi vegyületet metanolos közegben pirrolidinnel reagáltatjuk, így 3-pirrolidinil-7«-metil-17-oxo-z(3

'

5

(

10

>^dD-ösztratriént kapunk, amelyből metilmagnéziuimbromidos átalakítással és rákövetkező ecetsavas kezeléssel végeredményben es a 7. példa szerinti 3-oxo-7a,17a-dimetil-17/j-hidroxi-J4

'

9

-androsztadiént állítjuk elő. 5 g 3l

,17-dioxo-7,«-imetil-zl

4

'

9

-19-nor-.androsztadiént ismert módon az enaminen keresztül a 3,17-dioxo-7ía-metil-zl5<10

'

;9(11)

-19-:nor-androsztavdiénné alakítunk át. Ezt m-klór-perbenzoesawal reagáltatjuk és a nyers epoxidációs elegyet pedig alumíniumoxiddal és bórtrifluorid-éteráttal kezeljük (vö. 4. példa). A közbenső vegyületként nyert . 3,17-dioxo-7!a-metil-zl4

'

í)

'

11

-l

l

9-nor-androsztatriént 17-eiánihidridjén és 3-oximino-1.7^ciánihidrinjén keresztül ismert módszerek szerint a 3-oximmo-7«-metil-17-oxo-/J4

'

9

'

11

-19--nor-androsztatriénné alakítjuk át. Ez utóbbit metilmagnéziumbromiddal reagáltatjuk, majd piroszőlősavas kezelés után kapjuk a 8. példa szerinti 3-oxo-7a,17a-dimetil-17/?-ihiidroxi-z14

'

9

'

11

-19-nor-androsztatriént. • 14. példa: , 5 g az 5.-példa szerinti 3-0X0-7:0-016111-17/?-benzoiloxi-zl4

'

9

' "-lQ-nor-androsztatriént metanolos oldatban káliumkarbonáttal nitrogénáramban hidrokinon hozzáadása közben 3-oxo-7a-metíil-17/?-ihidroxi-/l/,l

'

9

'

11

-il9-.nor^andro;sátatriénné elszappanosítunk. Ennek ismert módon előállított oximját Oppenauer szerint a 13. példában leírt 3-oximino-7ia-imetil-17-oxo-zl4

'

9

'

11

-19--nor-androsztatriénné oxidáljuk. Az oxidált közbenső vegyületet etinilmagnéziumbromidda! átalakítjuk és a 3-oximot piroszőlősawal hidrolizáljuk. Így a 11. példa szerinti 3-oxo-7a-metiH7a-etmil-17i/

5-|

hidroxi-/l

4

'

9

'

11

-il9-no:r-androsztatriént állíthatjuk elő. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás a 19-nor-androsztánsor 17-oxigénezett zl4

'

9

'

n

-triénjemek előállítására, azzal jellemezve, hogy 17-oxigénezett 3-oxo-zl5(10);9<11)

-19--nor-androsztadiéneket egy mól-ekvivalens szerves persavval kezelünk, az így kapott monoepoxidokat vagy azok elegyeit, adott esetberi kovasav- vagy alumíniumoxid-tartalmú adszorbeáló anyaggal való előkezelés után egy Lewis-sarwal reagáltatjuk és kíváwt esetben a vegyület meglevő funkcionálisan átalakított: hidroxil- vagy oxocsoportjait szabad hidroxil- vagy oxocsoportokká átalakítjuk, vagy szabad hidroxil-csoportokat funkcionális származékká átalakítunk és /vagy a 17-oxocsoportot hidroxil-csoporttá, adott esetben egy szénhidrogéngyök 17a-Hhelyzetbe való egyidejű bevitelével redukálunk. (Elsőbbsége: 1966. július 30.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiindulóanyagokat valamely éterben vagy egy halogénezett szénhidrogénben egy mólekvivalens persavval kezeljük. (Elsőbbsége: 1965. július 30.) 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítési módja, azzal jellemezve, hogy persavként perbenzoesavat vagy ;m-klór-perbenzoesavat használunk. (Elsőbbsége: 1965. július 30.) 7