155018. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vetőmag csávázására

MAGTÁR MGPKOZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1967. IV. 14. (BU—429) Közzététel napja: 1968. II. 05. J Megjelent: 1969. IV. 30. 155018 Szabadalmi osztály: 45 b 1/08 Nprrzetközi osztály: A 01 c 1/08 Decimal osztályozás: 631.531.17 Feltalálók: Dr. Pszotka Ede oki. gépészmérnök, 50%, Szabó Ervin oki. gépészmérnök, 17%, Strohmayer Kálmán oki. gépésztmérnak, 17%, Gyürk István oki. gépészmérnök, 16%, Budapest Tulajdonos: Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár, Budapest Berendezés vetőmag csávázására A találmány berendezés vetőmag csávázására, amelynek révén a vetőmagot egész felületén egyenletesen . lehet csávázóanyaggal bevonni. Vetőmagcsávázásra ezideig ismert szerkeze- 5 tek az alkalmazott csávázáfolyadék alapján két fő csoportra oszthatók. 1. Víziben oldott, illetve szuszpendált vegyszerrel működő gépek, 2. Az ún. „Panogén" gázosodó csávázó folya- 10 dékfcal működő gépek. E két típus között a magoikra felvitt csávázáfolyadék mennyiségében van lényeges eltérés. A panogénes gépeknél a maximális folyadékmennydség 800 om^/q, a vizes gépeknél 15 pedig 3000 om3

/q. A panogén preparátumot erős koncentráltsága miatt nagy pontosággal kell adagolni és szinkronizálni kell a magadagolással. Már egészen kis eltérés is túlcsávázást idéz elő. E csávázószer rendkívül agresz- 20 szív és gőzei erősen mérgező hatásúak. Fentiekből következik, hogy a két géptípus a vegyszereknek megfelelő teljesen eltérő szerkezeti kialakítást tesz szükségessé. A normál folyadékcsávázáshoz alkalmazott, 25 isimert gépek túlnyomórészt ún. dobos csávázok. Az egyik ilyen rendszerű gép hátrányos tulajdonsága, hogy a csávalé-<permet csak adott nyílások szélességében áramlik ki, így a vas- 30 tag rétegben elhelyezkedő magokat a csávázószer nem fedi be egyenletesen. A esávázólé nagy része a dofopaláston csapódik ki. Ismert továbbá olyan gép, mely ugyan nem dobcsávázó, hanem szórótárcsával dolgozik, azonban ennek is meg van az említett hibája, mert a szórótárcsáról a csávázólé-fpenmet az álló edény falára csapódik, amely mentén lefelé haladó, egymást fedő magok nem érintkeznek egyenletesen a csávázószerrel. E kivitel csak kis teljesítményű gépeknél alkalmazható, mert az edény átmérőjét — a nagy rétegvastagság elkerülése Végett — a teljesítménnyel arányosan kell megválasztani. A forgódobos csávázóknál a vetőmagot a dob belső palástjára áramoltatják, a palást lejtős kialakítására és a továbbító lapátok hatása a magokat a dob hossztengelye irányában áramoltatja. A csávázni kívánt magok a forgódobban rétegesen helyezkednek el és a magrétegre felülről permetezik a csávázólét, illetve fújják a csávázóport. Az ismert gépek hibája, hogy a forgódobban rétegesen elhelyezett magok felülete a forgódobon való áthaladás közben nem vonódik be egyenletesen csávázó anyaggal. A magok egymást részben lefedik, részben felületüknek csak egy része fordul a csávázódobba juttató szóró-, illetve fúvófej felé. 155018