154994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására
154994 8 150 percig 90 és 110° között melegítjük, majd lehűtjük, és a reakciókeveréket felvesszük 0.5 n nátriumlúgban (200 ml). A nátriumlúgos oldatot éterrel mossuk, és hozzáadunk 100 ml n sósavat. A kapott olajos terméket éterrel extraháljuk. Az éteres oldatot vízmentes nátriumszulfát felett megszárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. így 16,5 g maradványt kapunk, ezt kétszer átkristályosítjuk acetonitráliből. 6,9 g 2-{10-metil-3-tfenotiazinil)-etil-hidrogénszukcinátot kapunk 114° olvadásponttal. 4. példa: 8,77 g 2-(10-metil-3^fenotiazinil)-l-hidroxi-propán és 3,25 g borostyánikősavanihidrid keverékét 115 és 130° között 2 óra hosszat melegítjük, majd a reakciókeveréket lehűtjük, és felvesszük 1 ml izopropiloxid és 120 ml ciklohexán elegyében. 6 napig keverve a termék lassan kikristályosodik. Kioentrifugáljuk és megszárítjuk. A kapott 9,3 g terméket 50 ml izopropiloxidban oldjuk, és az oldathoz 100 ml ciklohexánt adunk. Lassan kikristályosodó olaj válik ki. A centrifugálás és szárítás után kapott 6,64 g terméket feloldjuk 100 ml 3%-os nátriumhidrogénkarbonát-oldatban. Éterrel mossuk, és sósavval megsavanyítjuk. A kiváló olajat éterrel extraháljuk, és az éteres oldatot 400 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett megszárítjuk, és szárazra pároljuk. A maradványt 30 ml izopropiloxid és 100 ml ciklohexán elegyéből kikristályosítva 4,6 g 2-((il0-!metil-3-ifenotiazáiDil)^prqpil-hidrogénszukcinátot kapunk 77—'80° olvadásponttal. 5. példa: 10 g l-(10-imetil-n3-fenotiazinil)-2-'hidroxi-etán, 7,8 g maleinsavanihidrid és 160 ml toluol keverékét visszafolyató hűtő alatt 390 percig melegítjük. A toluolos oldatot 500 nil 7%-os vizes nátriumhidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk. A vizes oldatot sósavval megsavanyítva olajos termék válik ki, az éterrel éxtráiháljuk. Az éteres oldatot vízzel a mosóvíz semleges kémhatásáig mossuk, vízmentes nátriuimszulfát fölött megszárítjuk, és szárazra pároljuk. A kapott 11,4 g maradványt 22 ml izopropiloxidból kikristályosítjük. 8,3 g terméket kapunk, ezt 160 m-l benzol és 160 ml ciklohexán elegyéből átkristólyósítva 7,2 g 2-(lű-metil-3-fenotiazinil)-etálhi'drogénmaleátot kapunk 96—'98° olvadásponttal. 6. példa: 12,6 g (7-1 metoxi-10-metil-3-fenotiazinil)-.eqetsavas metilészternek 450 ml vízmentes éterrel készült oldatát nitrogénatmoszférában 5 perc alatt hozzáadjuk 1,67 g lítiuimalumíniumhidridnek 100 ml vízmentes éterrel készült szuszpenziójához. Ezután a reakciókeveréket 150 percig visszatfolyat ó hűtő alatt melegítjük, majd lehűtjük, s és hozzáadunk 6 .ml etüacetátot és utána 300 ml 4 n sósavat. Szűrünk, dekantálunk és a vizes oldatot 100 ml éterrel extra-5 háljuk: A szerves oldatokat egyesítjük, 300 ml vízzel semlegesre mossuk, és vízmentes nátriuimszulfát • fölött megszárítjuk. 20 torr nyomás alatt beszárítva 12,7 g 90°-on olvadó terméket kapunk. Ezt 230 ml izopfopiléterből átkristá-10 lyosítva 9,35 g terméket kapunk 93° olvadásponttal. Ezt 210 ml izopropiléterből ismét átkristályosítva végül 8,35 g ln(7-metoxi-10-metil-3-fenotia2Í[rál;)-2-hidroxi-etánt kapunk 93° olvadásponttal. 15 A kiindulási termékként használt (7-<metoxi-10-metil^3Hfenotiazinil)-eoetsawas metilésztert a 67:1 573 számú belga szabadalom 9. példájában leírt módon állítjuk elő. 20 7. példa: 13,55 g 3-(fenotiazi»il)-ecetsavas metilésztert nitrogénatmoszférában 30 perc alatt beviszünk 3,8 g lítiumalumíniumhidridnek 500 ml víz-25 mentes éterrel készült szuszpenziójába. Ezután a keveréket 3 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt melegítjük, majd lehűtjük, és hozzáadunk előbb 10 ml etilacetátot, utána 300 ml 4 n sósavat. Szűrünk, dekantálunlk, és a vizes olda-20 tot 50 iml éterrel extraháljuk. A szerves oldatokat egyesítjük, 300 ml vízzel semlegesre mossuk, és vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk. 20 torr nyomás alatt szárazra párolva 12,)8 g terméket kapunk 135^140° olvadásig ponttal. Ezt 225 ml benzolból átkristólyósítva végül 8,75 g l^(3-ifenotiazMl)-2-ihidrox.i-etánt nyerünk 147° olvadásponttal. A (3-lfenotiazinil)-eoetsavas metilésztert S. P. Massie, I. Cooke és W. A. Hills szerint állítjuk 40 elő (J. Org. Clhem. 21, 1006 1956). ' 8. példa: 10 g lj(:10-imetil-3-!fenotiazinil)-2-hidroxi-etán 45 és 100 tnl klórihangyasavas etilészter keverékét 29 óra hosszat visszafolyató hűtő alatt-hevítjük. A reakciókeveréket 20 torr nyomás alatt szárazra párolva olajos terméket kapunk, ez 50 ml etanol hozzáadására kristályossá válik. A 50 kristályokat szűréssel elválasztjuk, és 8,8 g 62-—64°-on olvadó terméket kapunk. Ezt a terméket 80 ml etanol'ból átkristályosítva 5,48 g 1 -('10-metil-3--f enotiaziml)-2-etoxikar.boniloxi-etánt kapunk 66—67° olvadásponttal. 55 •'..,-" 9. példa: 20 g l-(10-,metil-3-«fenotiazinil)-2-ihidroxi-etán, 14 g karibamid és 3,1 g dnkacetát keverékét 60 8 óra hosszat 150°-on melegítjük. Melegen felvesszük etanolban, és a kapott szuszpenziót 400 ml vízbe öntjük. A kristályokat szűréssel elválasztjuk, vízzel mossuk, és megszárítjuk. A kapott 22,5 g szilárd terméket feloldjuk 65 1650 ml benzolban, és a kapott oldatot 440 4 \
