154994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására
9 154994 10 ml alumíniumoxidon kromatográfiaijuk. Benzollal eluálunk, és egy 3 literes frakciót felifogunk. Ezután 10'% etilacetátot tartalmazó benzollal eluálunk, és egy 7 literes frakciót fogunk fel. Végül etilacetáttal eluálunk, és egy 3 literes frakciót fogunk fel, ez utóbbi frakciót 20 torr nyomás alatt szárazra pároljuk. A kapott 8,5 g 137°-on olvadó terméket 97 ml benzolból átkristályosítva 6,4 g terméket kapunk, amelyet egyesítünk egy azonos művelet eredményével. Az egész 11,4 g mennyiséget átknistályosítva 100 ml benzolból végül 10,66 g l-;(10-metü-3^fenotiazinil)-2-karbamoiloxi-etánt kapunk 138° olvadásponttal. 10. példa: 8 g l-ílOwmetil-S-fenotiazinil^-klórkairfooniloxi-etán, 7,5 g l-metil-piperazin és 50 ml vízmentes toluol keverékét visszafolyató hűtő alatt 3 óra hosszat melegítjük. A reafeciókeveréket vízben és éterben felvesszük, majd a vizet dekantáljuk, a szerves oldatot semlegesre mossuk, és 60 ml 0,5 .n sósavval extraháljuk. A 'kivonatot 35 ml n nátronlúggal meglúgosítjuk, a képződött olajat benzollal extraháljuk, nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és 20 torr nyomás alatt szárazra pároljuk. A kapott 7,2 g szilárd terméket 60 ml etilacetátból átkristályosítva 5,39 g 130—13:2°-on olvadó terméket kapunk. Az anyalúgokat szárazra párolva 1,5 g szilárd terméket kapunk, ezt 13 ml etilacetátból átkristályosítva további 0,97 g 130— 13i2°-on olvadó terméket kapunk. A két adagot egyesítve és 30 ml etilacetátból átkrástályosítva végül 5,S7 g l-(10Hmetil~3^fenotiazinil)-2^(4--metil-piperazinokarboniloxi)^etánt kapunk 130—132° olvadásponttal. A kiindulási anyagként használt l-(10-metil-3-fenotiazinil)^2-klórkarboniloxi-etánt a következőképpen állítjuk elő: 13 g l-(10-Jmetil-3-fenotiazinil)-2-hid.roxi-etannak 500 ml vízmentes toluollal készült keverékéhez hozzáadunk 130 ml 20%-os toluolos foszgénoldatot, miközben a hőmérsékletet 10" körül tartjuk. A hozzáadás 105 percig tart. Ezután a reakeiófceveréket 19)5 percig szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd 20 torr nyomás alatt szárazra pároljuk. így 16,2 g olajszerű nyers l-(10-*metil-3-fenotiazinil)~2-klórkarboniloxi-etánt kapunk. Ezt a terméket ilyen állapotban dolgozzuk fel. 11. példa: 11,3 g l-(10Hmetil-3-fenotiazinil)-2-klórkarboniloxi-etánnak 35 ml vízmentes toluolos oldatához 12 .perc alatt hozzáadjuk 7,76 g dietiilaminnak 35 ml vízmentes toluollal készült oldatát, majd 210 percig visszafolyató hűtő alatt melegítjük. A terméket víziben és éteriben felvesszük, a vizet dekantáljuk, a szerves oldatot semlegesen mossuk, vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és 20 torr nyomás alatt szárazra pároljuk. A kapott 11,2 g olajos terméket 560 ml ciklohexánban oldjuk, és. a kapott oldatot 224 g alumíniumoxidon kromatografáljuk. Előbb 800 ml ciklohexánnal, majd 5 800 ml 20% benzolt tartalmazó ciklohexánnal, végül 4O0 ml 1 : 1 térfogatarányú benzol — ciklöhexán eleggyel eluálunk, és az ezekből az eluátumokból kinyert termékeket elvetjük. Ezután 800 ml 1:1 arányú benzol — ciklo-10 hexán eleggyel, majd 5,8 1 benzollal eluálunk. Az utóbbi eluátumokat egyesítjük, és 20 torr nyomás alatt szárazra pároljuk. így 6 g olajos terméket kapunk; ez az edény falának, kaparásával kristályosodásra bírható. A kapott ter-15 méket 60 ml heptáníból átkristályosítva 4,28 g l-(10^-metilJ 3 | -ifenötiazinil)H2i-<dietilaminakar!boniloxi-etánt kapunk 52 s—©5° olvadásponttal. 20 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű új fenotiazinszármazékok előállítására — ebiben a képletben ' . . 25 Y hidrogén- vagy halogénatomot vagy metil-, etil- vagy metoxicsoportot, R hidrogénatomot vagy metilcsoportot, RÍ hidrogénatomot vagy metil- vagy etilcsoportot, 30 R2 hidrogénatomot vagy egy, adott esetben karíboxicsoporttal helyettesített, alkil- vagy alíkenilicsoportot, karbamoil- vagy monovagy dialkilkarbamoilcsaportot jelent azzal jellemezve, hogy 35 a) abban az • esetben, ha olyan fenotiazinszármazékot kívánunk előállítani, amelynek I általános képletében R2 hidrogénatomot képvisel, egy II általános képletű fenotiazinszármazékot — ebben a képletben R, Rí és Y a 40 fenti jelentésűek, R3 /pedig 1—4 szénatomos alkilcsoportöt jelent — redukálunk, majd adott esetben b) olyan fenotiazinszármazékok előállítására, 45 amelyek I általános képletében R2 egy, adott esetben karboxilcsopoirttal helyettesített al'kilvagy alkenilcsoportot képvisel, a kapott I általános képletű vegyületet, amelynek képletében R2 hidrogénatomot képvisel, észterififcáljuk, 50 vagy c) olyan fenotiazinszármazékok előállítására, amelyek I általános képletében R2 karbamoil-, mono- vagy dialikilkarbamoilcsoportot képvisel, a kapott I általános képletű tesnmeket, amelyj5 nek képletében R2 hidrogénatomot képvisel, karibamoilozzuk. (Elsőbbsége: 1965. október 29.) 2. Eljárás az I általános képletű fenotiazinszármazékok előállítására — ebben a képletben R2 karbamoil-, mono-, vagy dialkilkanbamoil-, gO 4-alkil-ipiiperazinoalkil- vagy alkoxikarbonil-^csoportot jelent, a többi jel pedig az 1. igénypontban megadott jelentésű — azzal jellemezve, hogy a) abban az esetben, ha olyan fenotiazin-65 származékot kívánunk előállítani, amelynek I 5
