154994. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenotiazinszármazékok előállítására

154994 5 fi 1. példa: 52,5 g (10-metil-3-fenotiazinil)-acetotiomorfolidot, 88 g 85%-os káliurnhidroxidot és 750 ml etanolt visszafolyató hűtő alatt 16 óra hoszszat melegítünk. A reakciókeveréket '20 •'torinyomás alatt szárazra pároljuk, és a maradványt felvesszük 1 liter vízben. A kapott oldatot 10 g aktív szénnel kezeljük, leszűrjük, a szűredéket 120 ml sósavval (d = 1,19) megsavanyítjuk, mire a termék kicsapódik. A kristályokat szűréssel elválasztjuk, és 750 ml vízzel mossuk. A kapott 3(6 g termék 140°-on olvad. 100 ínl "benzolból átkristályosítva 25,5 g 145°-on olvadó tisztított terméket kapunk. 100 ml benzolból átkristályosítva végül 21,4 g (10--metilT3-fenotiazinil)-eoetsavat kapunk ,146" olvadásponttal. A lO-metil-3-acetil-fenotiazint G. Cauquil és A. Casadevall szerint állítjuk elő (Bull. Soc. Chim. 1955, 768).. 2. példa: 29,9 g 2-(10-metil-3-fenotiazinil)-propionsavas metilészternek 300 ml vízmentes éterrel készült oldatát 10 perc alatt hozzáadjuk 4 g litiumaluminiumhidridnek 300 ml vízmentes éterrel készült szuszpenziójához. A reakciókévéreket visszafolyató hűtő alatt 2 óra 'hosszat melegítjük, majd sorban hozzáadunk 10 ml vizet, 25 ml 2n nátronlúgot és, 50 ml vizet. 2 óra hosszat keverjük, és az étert dekantáljuk. A szerves oldatokat vízzel mossuk midaddig, amíg a mosóvíz semleges kémhatású nem lesz, majd vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A kapott 23,2 g olajos maradványt .348 g alurnínjumoxidiböl. álló 3,5 cm átmérőjű oszlopon kromatografáljuk. A terméket 1150 ml 10% benzolt tartalmazó ciklohexánban oldva visszük az oszlopra. Eluálásra 3200 ml 1 : 1 térfogatarányú •benzol-etilacetát elegyet használunk. Az oldószert 40 torr nyomás alatt elpárologtatva 20,7 ' g 2-(10-metil-3-fenotiazinílH-hidroxi-propánt kapunk lakkszerű állapotban. A kiindulási anyagként használt 2-(10-metil-3-fenotiazinil)^propionsa.vaíS metilésztert a következőképpen állítjuk elő: 72,9 g 2J(10-metil-3-fenotiazinil)-propionsav, 24,0 g metanol, 3,6 ml metánszulfonsav és 75 • ml 1,2-diklóretán "keverékét visszafolyátó hűtő alatt 1 óra hosszat •''melegítjük. Ezután hozzáadunk 100 ml telített nátriumhidrogénkarbonát-oldatot és 550 ml métilénkloridot. A szerves fázist dekantáljuk, 450 ml vízzel mossuk, az oldatot 20 g aktív szénnel kezeljük, szűrjük, vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és bepároljuk. A kapott 73 g kristályos maradványt 2,50 ml forrásban lévő ciklohexánból átkristályosítva 64,5 g 2i-!(!l0-metil-'3-íenatiazinil)-propionsavas metilésztert kapunk 70—71° olvadásponttal. 8,1 g 2-{10-metil-3-fenotiazinil)tpropionsav (op. = 144°) kapható, ha 25,6 g metil-(10-imetil-3-fenotiazinil)-imalonsävas metil-etilésztert 138 ml n nátronlúg jelenlétében etanolban visszafolyató hűtő alatt melegítünk. 25,6 g metil-(10-metil-:3-ifenotiazinil)-malonsavas metil-etilészter előállítására 27 g (10--metil-i3-fenotiazirúl)-malonsavas metil-étilésztert. nátriumetilát jelenlétében 12,9 g metiljodiddal reagáltatunk. 27,2 g (10^metil-3-fenotiazinil)~<malonsavas metil-etilésztert (op. = 120°) kapunk, ha 73 g etilkarbonátot etanolos oldattoan 25 g (10-metil-3jfenotiazinil)-ecetsavas metilészterrel reagáltatunik. 3. példa: ' ' . . 18,8 . g l-flO-metil-S-fenotiazinilJ^-hadroxi-etán és 8 g borostyánkősavanhidrid keverékét 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 11,4 g (10-metil-3-fenotiazinil)-ecetsavas metilésztert 450 ml vízmentes éterben oldunk, ás az oldatot 150 perc alatt hozzácsepegtetjük 1,6 5 g litiumaluminiumlhidridnek 120 ml vízmentes éterrel készült szuszpenziojához. Ezután a reakciókeverékihez sorban 4 ml vizet, 10 ml 2n nátronlúgot és 20 ml vizet adunk, majd az étert dekantáljuk. A szerves oldatot vízzel mos- io suk mindaddig, míg a mosóvíz, semleges kémhatású nem lesz, majd vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A kapott 9,2 g maradványt átkristályosítjuk egyenlő arányú benzol-cikldhexán 15 elegyből. 4 g l-(10-metil-3Hfenotiazinil)-2--hidroxi-etánt kapunk 112—113° olvadásponttal. . A kiindulási anyagként használt (10-metil-3--fenotiazmil)-eeetsavas metilésztert 10 g méta- 20 nolnak 30 ml 1,2-diktór-etáníban 1,5 ml metánszulfonsav jelenlétében 27,1 g (10-metil-3-fenotiazinil)-©cetsawal való reagáltatása útján állítjuk elő. A reafcciókeveréket visszafolyató hűtő alatt 30 percig melegítjük, majd lehűtjük, és 25 hozzáadunk 250 ml métilénkloridot. A szerves fázist dekantáljuk. 1O0 ml telített vizes nátriumlhidrogénkarbonát oldattal, majd 100 ml vízzel mossuk, végül vízmentes nátriumszulfát fölött megszárítjuk. Az oldószer elpárologta- S

Q tása után kristályos maradványt kapunk, ezt hidegen 50 ml ciklonexánnal eldörzsöljük. A kristályokat szűréssel elválasztjuk, és 50 ml petroléterrel mossuk. így ;25,6- "g (lO-metil-3--fenotiazinil)-ecetsavas metilésztert kapunk 35 100—-101 ° olvadásponttal. A (10-m«til-3-fenotiazinil)-ecetsavat a következőképpen állítjuk elő: 43.9 g lO-metil-3-aoetil-fenotiazin, 8,8 g kén és 100 ml morfolin keveréket visszafolyató hű- 40 tő alatt 16 óra hosszat melegítjük. Ezután a reakciókeveréket 750 ml etanolba öntjük, mire _ kristályos termék válik ki. A kristályokat szűréssel elválasztjuk, és 1O0 ml etanollal, majd 200 ml petroléterrel mossuk. így 52,5 g (10- 45 metÚ-3J

fenotiazinii)-acétotiiomorfolidot kapunk 185—187° olvadásponttal. 3