154981. lajstromszámú szabadalom • Eljárás imino-imidazolidin-származékok előállítására
25 -kloridot visszafolyó hűtő alatt forraltunk 3 napon keresztül, a kapott reakcióéi egyet jeges vízbe öntöttük (pentánt használtunk az átvitel megkönnyítésére), és 4 g szilárd anyagot gyűjtöttünk össze vákuumos szűréssel. A szilárd anyagot éter és pentán elegyéből átkristályosítottuk. Ilyen módon 1,87 g 4-klór-acetil-imino-2,2,5,5-tetrakisz-(trifluor-metiil)-imidazolidint kaptunk, 143—144 C° olvadásponttal. Az anyalúgok bepárlása útján további 1,98 g terméket kaptunk. A töimegspaktrum további csúcsot mutatott m/e 433-nál, valamint a várt fragmentálódá&t. A H1 mágneses magrezonancia spektrum 4,62 p.p.m.-nél (—CHa —), 6,6 p.p.m.-nél (—NH— a gyűrűben) és 9,6 p.p.m(-nél (—NHCO) mutatott sávokat belső standardként használt (CH3 ) 4 Si-ben. Az F 19 mágneses magrezonancia spektrum +72,2 ás 77,5 p.p.m.-nél adott jellegzetes szeptet-párt (J = 5 c.p.s.) FCCl:>,-ból, 56,4 Mc-nál. Elemzési eredmény Ci ,H,,N: ! OF l2 Cl-re (432,60) vonatkoztatva: Számított: C 24,88; H 0,93; N 9,73; F 52,6; Cl 8,20 Talált: C 25,03; H 1,07; N 9,48; F 53,04; Cl 8,75 27. példa: 4-Benzoil-imáno-2,2,5,5-tetra,kisz-(trifJuor-metil)-imidazolidin előállítása X = —CO—C6H 5 ; R = H: az összes Z = F A szintézisnek megfelelő reakciót a csatolt rajz, szerinti 22. reakcióegyenlettel adjuk meg. 1,00 g 4-imino-2,2,5,5-tetra!kisz-(tri:fluor-metil)-imidazolidint, 0,410 g benzoil-lkloridot (1 ekvivalens) és 15 ml dietilénglikol-dimetiléter (diglim) háromnapon át visszafolyó hűtő alatt forraltunk (a hidrogén-klorid legnagyobb része néhány percen belül eltávozott). A reakcióelegyet jégre öntöttük, vízzel hiigítottuk és éterrel extraháltuk. A kombinált ét eres extraktumokat vizel mostuk és magnézium-szulfát fölött szárítottuk. Az éter bepárlása után 0,85 g szilárd anyag maradt vissza, amelyet etanol és víz elegyéből átkristályosítottuk, így 0,60 g 4-benzoiil-imino-2,2,5,5-tetrakisz-(trifluorHmetil)-imidazolidint kaptunk fehér kristályok alakjában, 157,5—159 C° olvadásponttal. A tömegspektrum m/e 461-nél további csúcsot mutatott, és az alaposúcsot m/e 105-n él észleltük (CO—CeH5)+-re. A H 1 mágneses magrezonancia spektrum konzisztensnek mutatkozott a javasólt szerkezettel, és az F19 mágneses magrezonancia spektrum két multipletet mutatott 72,5 és 77,6 p.p.m.-nél, külső FCCl3-ból 56,4 Mc-nél. Az ultraibolya spektrum 245 millimikroinnál (epszilon = 12 700) és 263 millimikronnál (11 100) mutatott: elnyelési maximumot. 26 Elemzési eredmény Cj/J^NsOF^ (461,22)-re vonatkoztatva: Számított: C 36,45; H 1,53; N 9,12; F 49,50 5 Talált: C 36,67; H 1,59; N 9,49; F 49,85 28. példa; 4-Acetil-imino-3-mebil-2,2,5,5-tetraik.Í!SZ-(trifluor-10 -metil)-imidazolidin előállítása R = _CH3 ; X = —COCH-.; az összes Z = F A szintézisnek megfelelő reakciót a csatolt rajz szerihti23. reakcióegyenletben adjuk meg. 15 2,0 g (0,0054 mól) 4-irnino-3-metil^2,2,5,5-íetrakisz-(trifluor-imetiI)-imidazolidin és 5 ml acetilklorid elegyét 30 órán keresztül forraltuk viszszafolyató hűtő alatt, majd az elegyet lehűtöttük és jégre öntöttük. A képződött szilárd 20 anyagot szűrőn összegyűjtöttük, vízzel mostuk, majd vizes alkoholból átkristályosítottuk. Ilyen módon színtelen kristályok alakjában 1,85 g (83%) 4-acetil-immo-3-metil-2,2,5,5-tetrakisz(trifluor-metil)-imidazolidint kaptunk, 137—139 25 C° olvadásponttal. Az F19 mágneses magrezonancia spektrum CD3 CN-ben szeptetet (J = 4,2 c.p.s.) mutatott 73,1 p.p.im.-nél és egy multipletet 75,1 p.p.m.-30 nél, belső standardként használt CCl:l F-ből. A H1 mágneses magrezonancia spektrum CD3 CN-ben egy szingletet mutatott (3-as terület) 2,17 p.p.m.-nél, egy további szingletet (l-es terület, NH) 2,33 p.p.m.-nél és egy 35 szepteet (J#í '=l c.p.s.) (3-as terület), 3,02 p.p.m. centrumimai alacsonyabb területen, belső összehasonlítási alapként használt (CH^/jSiben. Az ultraibolya spektrum 217 millimikronnál (epszilon = 8300) mutatott lambda max° ot. 40 Az utravörös spektrum 5,75 mikronnál és 6,0 mikronnál mutatott sávokat. Elemzési eredmények CioHyF^N^O-ra vonatkoztatva : 45 Számított: C 29,07; H: 1,71; F 55,18; N 10,17 Talált: C 29,37; H 2,01; F 54,92; N 10,22 29. példa: 50 4-(p-Klór-Jbenzoil-imino)-2,2,5,5-tetrakisz-(trifluor-metil)-imidazolidin előállítása R = H; X = — CO—C6H<— Cl (p); az 55 összes Z = F A szintézisnek megfelelő reakciót a, CS'a. •tolt rajz szerinti 24. rekacióegyenlettel illusztráljuk. 60 5,0 g (14,0 milliímól) 4-imino-2,2,5,5-tetrakisz-(trifluor-metilj-imidazolidin és 2,5 g (14,3 millimól) pnklór-benzoil-klorid 50 ml dietilén-o'iiJkol-dimetil-éterrel (diglim) készített oldatát visszafolyató hűtő alatt forraltuk nítrogén-65 -atmoszférában, amíg már nem lehetett többé 13
