154974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- ill. ariltio-alkánsav-származékok előállítására

154974 — (ill. merkapto)-ib6nzilidén]-l,3-difcetonok éte­• rezese útján, ebben az esetben azonban a fenti eljárásmód esetéiben említett foalogénal­kánsav-tfémsók helyett propiolakton vagy en­nek valamely alkalmas módon helyettesített 5 származéka alkalmazandó. A 2-[hidroxi- (ill. merkapto)-!benzilidén]-l,,3-diketonnak a läkton­nal való reagáltatása valamely bázis pl. vizes nátriumihidroxidoldat jelenlétében, előnyösen visszafolyató hűtő alatti forralással történhet. 10 Az így kapott (VI) általános képletű reakció- " termék megsavanyítása útján jutunk azután a kívánt (Ib) általános képletű termékhez. Ezt az eljárásmódot vázlatosan a (C) reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, M, R1, R 2 , X, m és 15 H+ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, az R3 jelek pedig hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilgyököt képviselnek, mimellett az egyes R3 helyettesítők egyformák vagy egymástól különbözők lehetnek. 20 A találmány szerinti új vegyületek előállítá­sának harmadik fő módszere esetében egy (VII) általános képletű ['^S-diacíl-vinü^ariloxi- (ül. ariltio)]^alkánsav-észtert hidrolízisnek vetünk alá. Ezt a hidrolízist a szokásos módszer sze- 25 rint, a (VII) képletű észternek valamely sav vizes oldatával, pl. vizes sósavoldattal való ke­zelése útján folytathatjuk le; ilyen esetben ol­dószerként pl. ecetsav alkalmazható. Eljárha­tunk azonban oly módon is, hogy a hidrolízist 30 valamely bázis vizes oldatával, pl. vizes nátri­umhidrogénkarbonátoldattal folytatjuk le, ami­koris oldószerként előnyösen valamely rövid­szénláneú alkanol alkalmazható; azonban ha hidrolizálószerként valamely bázis vizes olda- 35 tát alkalmazzuk, akkor a közbenső termékként kapott karbonsavas sót azután savval kell ke­zelnünk, a kívánt termék felszabadítása céljá­ból. Az eljárás e változatát a csatolt rajz sze­rinti (D) vázlatos reakcióképlet szemlélteti, 40 amelyben A, R1, R 2 , X, Y és m jelentése meg­egyezik xa fenti meghatározás szerintivel, R pedig egy hidrokárbil-gyököt, vagyis egy kizá­rólag szén- és hidrogénatomokból álló szerves gyököt, pl. egy alkilgyököt képvisel. 45 A találmány szerinti eljárás fentebb említett változatának kiindulóanyagául szolgáló (III) ál­talános képletű, formil-csoporttal helyettesített ariloxi- (ill. ariltio)-alkánsavak, amelyeket azu­tán diacilmetánokkal reagáltatunk, oly módon - 50 állíthatók elő, hogy a megfelelő (VIII) általá­• nos képletű, magban hidroxil- ill. merkapto­-csoporttal helyettesített benzaldehid-származé­kokat valamely erre alkalmas éterezőszerrel reagáltatjuk. 55 így pl. ha egy oly (Illa) általános képletű, formil-csoporttal helyettesített ariloxi- (ill. aril­tio)-alkánsavat akarunk előállítani, amelyben az alkánsav-részben levő alkilénlánc 1—3 lineá- 60 ris szénatomot tartalmaz a karboxilesöport és az oxigén- ill. kénatom közötti láncban, akkor éterezőszerként valamely erre alkalmas X1—Y 1 —CQOM általános képletű halogénalkán­sav^fémsót, még pedig alkálifém- vagy föld- 65 alkálifémsót alkalmazunk, amelynek képleté­ben M, X 1 és Y 1 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. Az éterezést általában valamely bázis, mint vizes kálium- vagy nát­riumkarbonátoldat, kálium- vagy nátriumhidr­oxioldat, vagy pedig nátrium-alkoholát, pl. nátrium-etilát jelenlétében folytatjuk le és az így kapott alkánsav-sót azután a megfelelő (Illa) általános képletű, formilcsoporttal helyet­tesített ariloxi- ill. ariltio-alkánsav-származék­ká a szokásos módon, valamely savval, pl. só­savval való kezelés útján alakíthatjuk át. Ezt a reakciót a csatolt rajz szerinti (E) reakció­képlet szemlélteti, amelyben A, M, X, X1, Y 1, m és H+ jelentése megegyezik a fenti megha­tározás szerintivel. Ehhez az eljáráshoz az alkalmazandó oldó­szert elsősorban a reagáló anyagok jellegétől függően választjuk meg, általában azonban meg­állapítható, hogy bármely, a reagáló anyagok­kal szemben közömbös és azokat kellőképpen oldó oldószer használható. Különösen előnyösnek bizonyult erre a célra az etanol és a dimetil­formamid. A reakció lefolytatható szobaihőfokon is, bár enyhe melegítés általában előnyös. Az olyan i(IIIb) általános képletű, formilcso­porttal helyettesített ariloxi-, ill. airiltio-alkán­sav kiindulóanyagok, amelyekben a karboxil­csöport és az oxigén-, ill. kénatom közötti alki­lénlánc két lineáris szénatomot tartalmaz, ugyancsak a megfelelő, magban hidroxil-, ill. merkaptocso porttal helyettesített (VIII) általá­nos képletű benzaldehid-származékokból állít­hatók elő, propiolaktonnal vagy valamely meg­felelően helyettesített propiolakton-származék­kal, valamely bázis, mint vizes nátriumhidroxid oldat jelenlétében történő reagáltatás útján. Ezt a reakciót előnyösen visszafolyató hűtő alatti forralás útján folytathatjuk le, majd a kapott karboxilát só közbenső terméket megsavanyít­juk és így a megfelelő, (Mb) általános képletű formilcsoporttal helyettesített ariloxi-, ill. aril­tio-alkánsavihoz jutunk. Ezt a reakció-sorozatot a csatolt irajz szerinti (F) reakció-képlet szem­lélteti, amelyben A, M, R3, X, m és H+ jelen­tése megegyezik a fenti meghatározás szerinti­vel. , A (III) általános képletű, formilcsoporttal he- , lyettesített ariloxi-, ill. arütio-alkánsavak elő­állíthatók a megfelelő (IX) általános képletű, formilcsoporttal helyettesített ariloxi-, ill. aril­tio-alkánsavészterek vizes sav- vagy bázis­oldattal lefolytatott hidrolízise útján is. Ezt a reakciót a csatolt rajz szerinti :(G) reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, R, X, Y és m jelen­tése megegyezik a fenti meghatározás szerinti­vel. , Az eljárás második fő kiviteli módja során ki­indulóanyagként felhasználásra kerülő 2-(hidr­oxi, ül. merkapto-benzilidén)Jl,3^diketonok, vagyis az éterezendő (IV) általános képletű ve­gyületek előállítása oly módon történhet, hogy valamely magban hidroxil-, ül. merkapto-cso­porttal helyettesített (VIII) általános képletű

Next

/
Thumbnails
Contents