154974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- ill. ariltio-alkánsav-származékok előállítására
154974 — (ill. merkapto)-ib6nzilidén]-l,3-difcetonok éte• rezese útján, ebben az esetben azonban a fenti eljárásmód esetéiben említett foalogénalkánsav-tfémsók helyett propiolakton vagy ennek valamely alkalmas módon helyettesített 5 származéka alkalmazandó. A 2-[hidroxi- (ill. merkapto)-!benzilidén]-l,,3-diketonnak a läktonnal való reagáltatása valamely bázis pl. vizes nátriumihidroxidoldat jelenlétében, előnyösen visszafolyató hűtő alatti forralással történhet. 10 Az így kapott (VI) általános képletű reakció- " termék megsavanyítása útján jutunk azután a kívánt (Ib) általános képletű termékhez. Ezt az eljárásmódot vázlatosan a (C) reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, M, R1, R 2 , X, m és 15 H+ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel, az R3 jelek pedig hidrogénatomot vagy rövidszénláncú alkilgyököt képviselnek, mimellett az egyes R3 helyettesítők egyformák vagy egymástól különbözők lehetnek. 20 A találmány szerinti új vegyületek előállításának harmadik fő módszere esetében egy (VII) általános képletű ['^S-diacíl-vinü^ariloxi- (ül. ariltio)]^alkánsav-észtert hidrolízisnek vetünk alá. Ezt a hidrolízist a szokásos módszer sze- 25 rint, a (VII) képletű észternek valamely sav vizes oldatával, pl. vizes sósavoldattal való kezelése útján folytathatjuk le; ilyen esetben oldószerként pl. ecetsav alkalmazható. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a hidrolízist 30 valamely bázis vizes oldatával, pl. vizes nátriumhidrogénkarbonátoldattal folytatjuk le, amikoris oldószerként előnyösen valamely rövidszénláneú alkanol alkalmazható; azonban ha hidrolizálószerként valamely bázis vizes olda- 35 tát alkalmazzuk, akkor a közbenső termékként kapott karbonsavas sót azután savval kell kezelnünk, a kívánt termék felszabadítása céljából. Az eljárás e változatát a csatolt rajz szerinti (D) vázlatos reakcióképlet szemlélteti, 40 amelyben A, R1, R 2 , X, Y és m jelentése megegyezik xa fenti meghatározás szerintivel, R pedig egy hidrokárbil-gyököt, vagyis egy kizárólag szén- és hidrogénatomokból álló szerves gyököt, pl. egy alkilgyököt képvisel. 45 A találmány szerinti eljárás fentebb említett változatának kiindulóanyagául szolgáló (III) általános képletű, formil-csoporttal helyettesített ariloxi- (ill. ariltio)-alkánsavak, amelyeket azután diacilmetánokkal reagáltatunk, oly módon - 50 állíthatók elő, hogy a megfelelő (VIII) általá• nos képletű, magban hidroxil- ill. merkapto-csoporttal helyettesített benzaldehid-származékokat valamely erre alkalmas éterezőszerrel reagáltatjuk. 55 így pl. ha egy oly (Illa) általános képletű, formil-csoporttal helyettesített ariloxi- (ill. ariltio)-alkánsavat akarunk előállítani, amelyben az alkánsav-részben levő alkilénlánc 1—3 lineá- 60 ris szénatomot tartalmaz a karboxilesöport és az oxigén- ill. kénatom közötti láncban, akkor éterezőszerként valamely erre alkalmas X1—Y 1 —CQOM általános képletű halogénalkánsav^fémsót, még pedig alkálifém- vagy föld- 65 alkálifémsót alkalmazunk, amelynek képletében M, X 1 és Y 1 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. Az éterezést általában valamely bázis, mint vizes kálium- vagy nátriumkarbonátoldat, kálium- vagy nátriumhidroxioldat, vagy pedig nátrium-alkoholát, pl. nátrium-etilát jelenlétében folytatjuk le és az így kapott alkánsav-sót azután a megfelelő (Illa) általános képletű, formilcsoporttal helyettesített ariloxi- ill. ariltio-alkánsav-származékká a szokásos módon, valamely savval, pl. sósavval való kezelés útján alakíthatjuk át. Ezt a reakciót a csatolt rajz szerinti (E) reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, M, X, X1, Y 1, m és H+ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. Ehhez az eljáráshoz az alkalmazandó oldószert elsősorban a reagáló anyagok jellegétől függően választjuk meg, általában azonban megállapítható, hogy bármely, a reagáló anyagokkal szemben közömbös és azokat kellőképpen oldó oldószer használható. Különösen előnyösnek bizonyult erre a célra az etanol és a dimetilformamid. A reakció lefolytatható szobaihőfokon is, bár enyhe melegítés általában előnyös. Az olyan i(IIIb) általános képletű, formilcsoporttal helyettesített ariloxi-, ill. airiltio-alkánsav kiindulóanyagok, amelyekben a karboxilcsöport és az oxigén-, ill. kénatom közötti alkilénlánc két lineáris szénatomot tartalmaz, ugyancsak a megfelelő, magban hidroxil-, ill. merkaptocso porttal helyettesített (VIII) általános képletű benzaldehid-származékokból állíthatók elő, propiolaktonnal vagy valamely megfelelően helyettesített propiolakton-származékkal, valamely bázis, mint vizes nátriumhidroxid oldat jelenlétében történő reagáltatás útján. Ezt a reakciót előnyösen visszafolyató hűtő alatti forralás útján folytathatjuk le, majd a kapott karboxilát só közbenső terméket megsavanyítjuk és így a megfelelő, (Mb) általános képletű formilcsoporttal helyettesített ariloxi-, ill. ariltio-alkánsavihoz jutunk. Ezt a reakció-sorozatot a csatolt irajz szerinti (F) reakció-képlet szemlélteti, amelyben A, M, R3, X, m és H+ jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. , A (III) általános képletű, formilcsoporttal he- , lyettesített ariloxi-, ill. arütio-alkánsavak előállíthatók a megfelelő (IX) általános képletű, formilcsoporttal helyettesített ariloxi-, ill. ariltio-alkánsavészterek vizes sav- vagy bázisoldattal lefolytatott hidrolízise útján is. Ezt a reakciót a csatolt rajz szerinti :(G) reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, R, X, Y és m jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel. , Az eljárás második fő kiviteli módja során kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 2-(hidroxi, ül. merkapto-benzilidén)Jl,3^diketonok, vagyis az éterezendő (IV) általános képletű vegyületek előállítása oly módon történhet, hogy valamely magban hidroxil-, ül. merkapto-csoporttal helyettesített (VIII) általános képletű
