154974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ariloxi- ill. ariltio-alkánsav-származékok előállítására

154974 8 benzaldehid-származékot valamely diacilmetán­nal reagáltatunk, -előnyösen katalizátor jelen­létében. Ha katalizátorként bázist, mint amint, pl. piperidint, vagy pedig nátrium-ialkoholátot alkalmazunk, akkor a reakciót általában vala­mely alkoholjellegű oldószerben, pl. rövidszén­láncú alkanolban, vagy pedig dimetilformamid­ban folytathatjuk le; általában szobahőfokon vagy enyhe melegítéssel dolgozhatunk. Ha vi­szont nem alkalmazunk bázist, mint amint vagy nátriumalkdholátot a hidroxilcsoporttal, ill. merkaptocsoporttal helyettesített benzaldehid diacilmetánnal való reagáltatásához, akkor elő­nyösen valamely karbonsav-aminsót, pl. piperi­din-aeetátot alkalmazhatunk katalizátorként és oly vízzel nem elegyedő oldószer-rendszerben dolgozhatunk, amyelyben a reagáló anyagok és a (IV) általános képletű 2^(hidroxi-, ill. mer­kapto-benzilidén)-il,3-diketon termékek kellő mértékben oldódnak. Ilyen oldószerek pl. a ben­zol, toluol vagy xilol, ezek ecetsavval képezett elegyei, dimetilformamid stb. lehetnek. Elő­nyösnek bizonyult továbbá, ha a reakció folya­mán képződött vizet pl. kémiai dehidratálósze­rek, molekuláris szűrők vagy azeotropos desz­tilláció útján folyamatosan eltávolítjuk a rend­szerből; A reakció szofoahőfokon is lefolytat­ható, általában azonban előnyösebb felemelt hőmérsékleten, pl. az oldószer-rendszer forr­pontjának megfelelő hőfokon dolgozni. Az el­járás lefolyását a csatolt rajz szerinti (H) re­akcióképlet szemlélteti, ahol A, R1, R 2 , X és m jelentése megegyezik a, fenti meghatározás sze­rintivel. A találmány szerinti eljárás harmadik fő ki­viteli módjával kapcsolatban említett (VII) ál­talános képletű ['(2,2-diaeil-vinil)-ariloxi-, ill. ariltio]-alkánsavészterek nemcsak a szintézis közbenső termékeként értékesek, hanem maguk is hatásos diuretikus szerek. Ezek az észterek az alábbi három eljárásmód valamelyike szerint állíthatók elő: a) egy (IV) általános képletű 2-(hidroxi-, ill. merkapto-benzilidén)-l,3jdiketon éterezése vala­mely erre alkalmas halogénalkánsav-észterrel való reagál tatás útján; b) valamely formilcsoporttal helyettesített arilpxi-, ill. ariltio-alkánsavészter diacilmetán­nal való kondenzáltatása útján; c) valamely (I) általános képletű [(2,2-diacil­-vinil)-ariloxi-, ill. ariltio]^alkánsav ismert mó­don történő észterezése útján. Az említett éterezési, kondenzációs, ill. észte­rezési módszereket közelebbről az alábbiakban ismertetjük: lyettesítve is lehetnek, akkor ezzel az eljárás­sal oly [!(2,l2-diacil-vinil)-ariloxi-, ill. ariltio]­-alkánsavésztereket kapunk, amelyek a (Vila) általános képletben szereplő karboxilcsoport és 5 oxigén-, ill. kénatom között egyenes láncban csupán egy vagy három szénatomot tartalmaz­nak. Ezt a reakciót a csatolt rajz szerinti (J) vázlatos reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, R, R1, R 2 , X, X1, Y 1 és m jelentése megegyezik 10 a fenti meghatározás szerintivel. Ezt a reakciót általában valamely "bázis, mint kálium- vagy nátriumkarbonát, kálium- vagy nátriumhidroxid, vagy pedig valamely nátrium­-alkoholát, mint nátrmm-etoxid jelenlétében 15 folytatjuk: le. Az oldószer megválasztása első­sorban a reagáló anyagok természetétől függ, általában bármely, a reagáló anyagokkal szem­ben közömbös, de azokat kellő mértékben oldó oldószer alkalmazható. Különösen előnyösnek 20 bizonyult erre a célra az etanol és a dimetil­formamid. Az eljárás lefolytatható szobahőfo­kon is, általában azonban magasabb hőmérsék­letek alkalmazása előnyösebb. v A b) alatt említett kondenzációs módszer ese-25 tében a (VII) általános képletű észter-származé­kokat valamely (IX) általános képletű, formil­csoporttal helyettesített ariloxi-, ill. ariltio­-alkánsavészternek egy diacilmetánnal, katali­zátor jelenlétében történő reagáltatása útján 30 állítjuk elő. Ha katalizátorként bázist, pl. vala­mely amint, mint piperidint, vagy pedig egy nátrium-alkoholátot alkalmazunk, akkor a re­akciót általában valamely a'lkohol-jellegű oldó­szerben, mint rövidszénláncú alkanolban, vagy 35 pedig dimetilformamidban, előnyösen szobahő­fokon vagy enyhe melegítéssel folytatjuk le. Ha azonban valamely kairbonsavaminsót, pl. pi­peridin-acetátot használunk katalizátorként, ak­kor egy oly vízzel nem elegyedő oldószer-rend-40 szert alkalmazunk, amelyben a reagáló anyagok és a reakciótermék kellő mértékben oldódnak, a reakció folyamán képződő vizet pedig a szo­kásos módon, pl. kémiai dehidratálószerek, mo­lekuláris szűrők vagy azeotropos desztilláció 45, alkalmazásával folyamatosan eltávolítjuk a rendszerből. Oldószerként pl. benzol, toluol, xilol vagy ezek ecetsavval képezett elegyei dimetil­formamid stb. használhatók. A reakció lefoly­tatható szobahőfokon, előnyösebb azonban fel-50 emelt hőmérsékleten, pl. az oldószer-rendszer forrpontjának megfelelő hőfokon dolgozni. A reakció lefolyását a csatolt rajz szerinti (K) reakcióképlet szemlélteti, amelyben A, R, R1 , R2 , X, Y és m jelentése megegyezik a fenti 55 meghatározás szerintivel. Az a) alatt említett éterezési eljárás során a (IV) általános képletű 2-i(hidroxi-, ill. merkap­to-benzilidénH^-diketont egy X1—Yi—GOOR általános képletű halogénalkánsav-észterrel — 60 ahol R, X 1 és Y 1 jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — reagáltathatjuk. Megjegyzendő, hogy ha Y1 meghatározás csupán metilén- vagy trimetilénncsoportokra terjed ki, amelyek alkilgyökkel vagy fluoratommal he- 65 A (VII) általános képletű [(2,2-diacil-vinü)­-ariloxi-, ill. arutioj-alkánsavészter éknek a c) alatt említett észterezési módszerrel történő előállítása kétféle módon valósítható meg. Elő­állítihatók a (VII) általános képletű észterek egy (I) általános képletű [(2,2jdiacil-vinil)-ariloxi-, ill. ariltio]^alkánsavnak egy erre alkalmas rö­vidszéhláneú alkanollal, előnyösen katalizátor, mint valamely sav, pl. kénsav jelenlétében tör-4

Next

/
Thumbnails
Contents