154963. lajstromszámú szabadalom • eljárás vinilacetát előállítására

7 154963 8 mot és 3 g H[AuCl4] formában aranyat tartal­mazó vizes oldattal elkeverjük és alaposan át­itatjuk. A masszát végül keverés közben meg­szárítjuk, hogy a nemesfémsók hordozóanyagon való egyenletes eloszlatását biztosítsuk. A szá- 5 raz masszát 40 C°-on 4—5%-os hidrazinhidrát­-oldatba lassan beadagoljuk. A nemesfémsók redukciójának lezajlása után a felső folyadék­réteget leöntjük, a maradékot desztillált vízzel alaposan átmossuk és a még nedves masszát 10 11,19% káliuimacetátot tartalmazó oldatba visz­szük be. A felesleges káliumaoetát-oldat dekan­tálása után kapott katalizátort 60 C°-on vá­kuumban szárítjuk. Az így nyert katalizátor 0,8% palládiumot, 0,3% aranyat és 2,5% ká- 15 liumacetát formában jelenlevő káliumot tartal­maz. 350 ml előbbiekben előállított katalizátor­masszát 25 mm belső átmérőjű 18/8 króm­nikkelacélból készített reaktorcsőbe töltjük be. • 20 A reaktorcső belsejében 14 mm külső átmérőjű azonos szerkezeti anyagból készített béléscső van elhelyezve a hőmérsékletmérés céljából al­kalmazott termoellenállások beépítésére. A reaktorcső hőmérsékletét 170 C°-ra állítjuk be. 25 A függőlegesen elhelyezett reaktorcsövön 6 ata nyomással az alábbi összetételű gázkeveréket vezetjük keresztül: 90 NI etilén, 65 NI levegő és 120 g ecetsav. A reaktorcsőből távozó gázkeverékből —70 30 C°-ra történő lehűtéssel a kondenzálható alko­tórészeket lekondenzáljuk és desztillációs mód­szerrel elemezzük. A teljesítmény 106 g vinil­acetát/liter katalizátor • óra értékig emelkedik és 19 üzemnap leforgása alatt 90 g vinilacetát/ 35 liter katalizátor • óra értékre csökken. A napi. átlagos teljesítménycsökkenés számítás alapján 0,84 g vinilacetát/liter katalizátor • óra értéknek adódik. 40 5. példa: A 4. példa szerinti előállított katalizátort káliumacetát helyett 8,1%-os litiumacetát-oldat­tal impregnáljuk. Az előbbiekkel azonos re­akciókörülmények mellett a reakciótér-reakció- 45 idő-kihozatal 87 g vinilacetát/liter katalizátor­óra értékig terjed. A katalizátor kb. 0,8% palládiumot, 0,3% aranyat és litiumacetát formájában kb. 1% lítiumot tartalmaz. 15 üzemnap letelte után a katalizátor teljesítmé- 50 nye kb. 46 g vinilacetát/liter katalizátor • óra értékre csökken. A napi átlagos teljesítmény­csökkenés számítás alapján 2,73 g vinilacetát/ liter katalizátor • óra értéknek adódik. 55 6. példa: 1 kg 3 mm átmérőjű pálcika alakú kovasavat palládiumklorid formában 10 g palládiumot és H[AuCl4 ] formában 12,7 g aranyat tartalmazó 60 vizes oldattal elkeverjük és alaposan átitatjuk. A masszát keverés közben szárítjuk, hogy a nemesfémsóknak a hordozóanyagon egyenletes eloszlatását érjük el. A száraz masszát 40 C°­on 3%-os hidrazinhidrát oldatba lassan beada- g5 góljuk. A beadagolás során a palládiumklorid és a H[AuCl4 ] heves redukeiója'következik be, miközben nitrogén fejlődik. A redukció lezaj­lása után a felső vizes réteget leöntjük, a ma­radékot desztillált vízzel mossuk és a még ned­ves masszát kb. 10%-os nátriumacetát oldatba visszük be. A felesleges nátriumacetát oldat de­kantálása után a katalizátort kb. 60 C°-on vá­kuumban szárítjuk. Az ily módon nyert katali­zátor kb. 1 súlyszázalék palládiumot, emellett pedig 1,27 súlyszázalék aranyat és nátriumace­tát formában 1,8 súlyszázalék nátriumot tar­talmaz. A katalizátor aranytartalma a pallá­dium-arany grammatomnyi mennyiségére szá­mítva 40 atomszázalék. Az elkészített katalizá­tor minden további kezelés nélkül felhasznál­ható. 350 ml előbbiekben nyert katalizátormasszát 25 mm belső átmérőjű 18/8 krómnikkelacélból készített reaktorcsőbe töltjük. A reaktoreső bel­sejébe azonos szerkezeti anyagból 14 mm külső átmérőjű béléscső van elhelyezve, amely a hő­mérsékletimérésre alkalmas termoellenállások beépítésére szolgál. A reaktoresövet 170 C°-ra felhevítjük. A függőlegesen elhelyezett csövön keresztül 6 ata nyomással a következő össze­tételű gázkeveréket vezetjük: 120 g ecetsav, 90 NI etilén és 65 NI levegő. A reaktorcsőből kilépő gázkeveréket —70 C°-ra lehűtjük, ezzel a kondenzálható alkotórészeket kondenzáljuk és desztillációs módszerrel megelemezzük. A teljesítmény a fenti katalizátor felhaszná­lásával kezdetben 83 g, ez az érték 24 óra le­forgása alatt 105—110 g vinilacetát/liter katali­zátor-óra értéken állandósul.- 200 üzemóra le­telte után a katalizátor aktivitása gyakorlatilag nem változik. 7. példa: A 6. példa szerinti módon 1 súlyszázalék palládiumot és 0,79 súlyszázalék aranyat (a két nemesfém grammatomnyi mennyiségére számít­va ez az érték 30 atomszázalék aranynak felel meg) állítunk elő. Ezt a katalizátort a 6. példa szerinti reakciókörülmények mellett alkalmaz­zuk és így 120 g vinilacetát/liter katalizátor • óra teljesítményt érünk el. 8. példa: A 6. példa szerinti módon 1 súlyszázalék pal­ládiumot és 1,84 g súlyszázalék aranyat (ez a két nemesfém grammatomnyi mennyiségére számítva 50 atomszázalék aranynak felel meg) tartalmazó katalizátort állítunk elő. Az így ka­pott katalizátort a 6. példa reakciókörülményei között használjuk fel és 91—93 g vinilacetát/ liter katalizátor • óra teljesítményt érünk el. 9. példa: 1 kg 4 mm átmérőjű szemcsés kovasavas hordozóanyagot palládiumklorid formában 8 g

Next

/
Thumbnails
Contents