154950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás félplasztikus fedőrétegű, többfunkciós burkolóelemek, ill. burkolatok előállítására

154950 4 10 15 20 25 SO találmány szempontjából bitumen és ibeton közötti homogén kötés alatt ol^K kapcsolódást értünk, amelynek kiaMMfltf|^^K a két réteg közötti tapad^iif^m^^^^fz egyik anyag szála vyagként üveg- vagy sztrostot, kvarclisztet, mészazaltlsztet, vagy bazaltzuzalékot, Sirszénlhamut vagy pernyét, kohóíhafosala'kot, perlitet, téglaörleményt, kovaföMet, terrnalittéglaőrleményt stb. használunlk fel. Szerves jellegű, töltőanyagként nem regenerálható gumilisztet, ' papíriszapot, fűrészport vagy falisztet stb. alkalmazunk. A töltőanyag jellegét attól függően változtatjuk, hogy a kialakított burkolat igénybevétel esetén mely hatásoknak kell, hogy ellenálló legyen. Pl. fokozott korrózióállósági követelményeknél üveg- vagy salakgyapotot, bazaltlisztet vagy téglaőrleményt; rugalmassági jelleg előtérbe helyezése esetén üvegvagy salakgyapotot, gumiőrleiményt, azbesztet; elektromos szempontból szíkiraibiztos igény esetén gúmiőrleményt, salakot vagy üveggyapotot; hőszigetelő igények esetében perlitet, papíriszapot, kohósalakot, porszénihamut alkalmazunk töltőanyagként. A töltőanyagok egymáshoz való arányának; és a bitumenemulzió súlyára számított arányának változtatásával csaknem minden igény kielégítő burkolat képelhető ki a fent említett célúikra. A töltőanyagokon kívül a ibitumenmasszáihoz 0,5—P/o^ban titándioxidot, oxidfestékeket és 'diszperziós műanyagfestékeket adagolhatunk a kívánt szín elérésére. A félplasztikus fedőréteget képező, töltő- 35 anyagokat tartalmazó bitumenmassza és a nyers beton alapkeverék, . vagy frissen felvitt beton egyesítése, ill. együtt való állása során azt a meglepő jelenséget tapasztaltuk, hogy a két réteg között a szilárdulási és kötési folyama- ^Q tokkal egyidejűleg homogén kötés alakul ki, ezenkívül a bitumenmassza szilárdulása meggyorsul és a friss ibeton utókezelése feleslegessé válik, vagyis kiküszöbölhető. A félplasztikus fedőréteg gyors megszilárdulása a feltételezés 45 szerint kétirányú vízvesztési folyaimat eredményének tudható be. A kétirányú vízvesztési folyamat egyik iránya az atmoszférikus oldal, alholis párolgás következtében történik vízvesztés, míg másik iránya a beton felé következik , 59 be. Ez utóbbi, a beton felé irányuló vízvesztési folyamat két előnyt rejt magában. Egyrészt lehetőivé teszi a bitumenmassza gyors megszilárdulását, másrészt feleslegessé teszi a kialakított beton bármilyen fajta utókezelését, sőt 55 annak kötésére és szilárdsági tulajdonságaira előnyösen hat. A bitumenmasszával egybeépített beton tehát egyenletesen köt meg, a bitumenmassza gyorsabban szilárdul meg, ennek folytán rövidebb időn belül szállíthatóvá válik, jóllehet 60 végszilárdságát csak a beton szilárdulási idejének eltelte, vagyis 28 nap után éri el. A bitumenmasszánál tapasztalt kétirányú vízvesztési folyamat közül a friss ibeton felé irányuló vízvesztés biztosítja a két egymásra felvitt 65 réteg szerves, homogén kapcsolódását. Az így •készített burkolati elem vagy burkolat tehát egy szerkezetnek fogiható fel, sokoldalú minőségi követelményeik Melegítésére alkalmas, mellyel felülmúlja az e téren ismert műszaki megoldásokat. A találmány szerinti eljárás egyik célszerű foganatosítási módja szerint a burkolatelemek előállítását az ismert nagyszilárdságú járdaalapelemek gyártásmódjába iktatjuk be. Ilyen esetben pl. 40X40X'6 cm méretű beton járdalapokra a gyártási folyamat közben kb. 2—3 cm vastagságban töltőanyagokat tartalmazó bitumenmasszát rétegzünk és a szokásos gyártástechnológiával feldolgozott lapokat a beton szilárdulási idejének eltelte után a kívánt felhasználási területen beépítjük. A beton szilárdulási idejének bevárása, mint már említettük a végszilárdság elérése tekintetében lényeges, mivel a burkolóelemek szállíthatósága sokkal rövidebb idő alatt bekövetkezik. Éppen a felvitt félplasztikus fedőréteg biztosítja azt, hogy a burkolati elemek törés. nélkül szállítható állapotba kerülnek. A találmány szerinti eljárással előállított burkolóelemek pl. állattartási épületeik padlófourikolatakiént való felhasználás során az alábbi komplex követelményeket is kielégítik: 1. A padló fedőrétege félplasztikus, ezáltal a kemény aljzat nem károsítja az istállózott állatok lábát. 2. A burkolat hővezetőképessége sokkal gyengébb, mint az ismert, pl. beton vagy aszfalt rétegé, így alomszalma felhasználása elhagyható. 3. A burkolat szilárdsága a betonaljzat folytán biztosítja azt, hogy 10—12 q súlyú állatok terhelését is tartósan bírja. 4. A félplasztikus fedőréteg rezgéscsillapítása számottevő, az állatok dobogása nem zavarja az életfunkciókat. 5. A padlózat kopásállósága kitűnő, könnyen lemosható és tisztán tartható. 6. Gyenge sia vakkal és lúgokkal szemben ellenállóképes, tehát az állatok vizeletkiválasztása károsodást Tiem okoz. 7. A padlózat készítésmódja akár előregyártással, akár helyszíni építéssel egyszerű, a padló olcsó és hozzáférhető hazai alapanyagokból összeállítható. 8. Az iistállópadlózatokkal szemben támasztott bakteriológiai követelményeket kielégíti. Könnyen belátható az is, hogy a mezőgazdasági épületeknél való rendkívül előnyös alkalmazási területen kívül ipari épületek padlózatának is megfelel, aholis a töltőanyagok összetételének és arányának változtatása útján sokoldalú követelmények egyidejű kielégítése váük lehetővé. Ezenkívül alkalmazása célszerű lakó-és középületek födémihőszigeteléseként, és aljzatként hideg és meleg padlóburkolatok alá. . A találmány szerinti eljárás további részleteit alábbi példák kapcsán ismertetjük közelebbről: 2