154943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szaruképződmények eltávolítására állati bőrökről és írhákról

3 154943 4 vei álig lehetséges, mert 40—45 C° felett a jelenlevő sav a kollagént elbontja. Meglepő módon azt találtuk, hogy nem.szükséges a keratin összes kéntartalmát szulfonsavalakba átvinni, hanem ahhoz, hogy a szőrök a vízben feloldódjanak elegendő ha a keratinnak jelentősen kisebb részét, mintegy a felét szulfonsavrvá alakítjuk, ha ezt követően valamely szervetlen vagy szerves bázissal 7,5, előnyösen 8,0 feletti pH-értéken kezeljük. Ezáltal a keratintartalmú képződmények, mint a felhám és a szőr a bőrről már lényegesen rövidebb idő alatt, általában 2—8 óra alatt, többnyire 3—5 órán belül eltávolíthatók. Ezenkívül ily módon sikerül a szükséges klórdioxid mennyiségét is annyira redukálni, hogy 1 kg keratintartalmú képződményhez 0,3—!l kg klórdioxid elegendő. A találmány tárgya tehát eljárás keratintartalmú képződmények eltávolítására bőrökről vagy irhákról, amikoris a bőröket vagy irhákat először víz jelenlétében klórdioxid hatásának kitesszük, melynek során a beadagolt klórdioxid hatóideje és mennyisége a bevezetésben tárgyalt eljáráshoz viszonyítva csökkent, és ezt követően az így kezelt bőröket és irhákat szervetlen vagy szerves bázisokkal kezeljük. Ai bevezetőben leírt eljárással ellentétben a találmány szerinti eljárás rövidebb oxidációs folyamatánál a bőrök és irhák keratintartalmú alkatrészeinek csak a kémiai és fizikai szerkezete változik meg, ami a keratintartalmú alkotórészeknek, különösen a szőrnek az elkocsonyásodásáról és megpúhulásáról ismerhető fel. Az eljárásnak ebben a szakaszában csak igen csekély mennyiségű keratin kerül oldatba, és az ólomacetátreakció a fel nem oldott keratinrészekiben még jelenlevő szulfibidril-csoportok miatt erősen pozitív. Csupán az ezt követő, szervetlen vagy szerves bázisokkal történő kezelés során oldódnak le a bőrökről és irhákról rövid idő alatt a. keratintartalmú részek, mint a felhám és a szőr, és a lúgos fürdőben oldatba mennek. A bőrök és irhák klórdioxiddal való kezelését a robbanási veszély csökkentésére célszerűen oxigén kizárásával végezzük. A klórdioxidot előnyösen inert gázzal, pl. széndioxiddal Vagy nitrogénnel keverjük és a nedves bőrt vagy irhát a klórdioxid hatásának kitesszük. A gyakorlatban azonban a bőrt vagy irhát a klórdioxid hatásának célszerűen vizes fürdőben tesszük ki, vagyis a klórdioxidgázt a kezelendő bőrt és irhát tartalmazó vizes közegbe bevezetjük. A klórdioxidgáz megfelelő berendezésiben alkáliklorit-oldatok megsavanyításával, klóros savaknak vagy ezek sóinak a megfelelő redukálószerekkel rpl. kénessavval, vagy oxálsawal való redukálásával, vagy tömény kénsavnak alkáliklorátokra történő behatásával könnyen nyerhető. A klórdioxidot 'célszerűen klórsavból és oxálsavból állítják elő, mikoris az oxálsav oxidációs termékeként széndioxid keletkezik, ami a robbanékony gázalakú klórdióxidot hígítja, úgy hogy az veszélytelenebbül használható. A klórdioxidgázáramot — adott esetben inert gázzal pl. nitrogénnel vagy széndioxiddal mint hígítógázokkal — elosztó vezetéken a szőrtelenítő fürdőbe vezetjük. A 5 fürdő eközben nem lehet lúgos, pH-értéke 7,05 alatt általában 6,0 alatt legyen. Sok esetben egyszerűbb, ha az oxidáció végrehajtására vizes közegiben nem gázalakú klór^ dioxidot, hanem klórdioxidot leadó anyagok 10 vizes oldatát használjuk. Klórdioxidot leadó anyagokként különösen a klórsavak vízoldhatő sói, mindenekelőtt az alkálikloritok felelnek meg. Gazdasági okokból előnyösen nátriumvagy káliumkloridot használunk. A klórdioxid 15 ezeknek az anyagoknak a vizes oldatából megsavanyításkor, illetve 6,5, kiváltképpen 6,0 pH alatt annál erősebben fejlődik, minél alacsonyabb a pH értéke. 20 A találmány szerinti szőrtelenítő eljárással a klórdioxidos kezelés fenti munkamódszerénél általában 6,5 alatti, előnyösen 1,5—3,5 közötti pH-értéken tartott savanyú fürdőt használunk. Ily módon a klórdioxid egyenletesen és nem 25 túl hevesen fejlődik és a kezelendő bőrökre és irhákra hosszabb ideig tartó hatást gyakorol. A kezelő fürdők elvileg az említett pH-értéken kívüleső, savas pH-értékre is beállíthatók. Azonban, ha magasabb pH-értéket választunk, a ke-30 zelés folyamán a képződő sósav és klórsav a pH-értéket általaiban 'mindenképpen lecsökkenti Ha viszont 1,5-nél alacsonyabb pH-értéket alkalmazunk, akkor fennáll az a veszély, hogy a klórdioxidíejlődés túl hevesen követke-S5 zik be, ennek «folytán a klórdioxid a fürdőből gyorsan és részben felhasználatlanul távozik. A kezelőfürdő savas pH-értékének a beállítására tetszés szerinti, klórdioxiddal szemben közömbös, szervetlen vagy szerves savakat hasz-40 nálhatunk. Gazdasági megfontolások alapján előnyösen szervetlen savakat, így kénsavat, sósavat vagy foszfor savat alkalmazunk. Azonban szerves savak, így pl. hangyasav, ecetsav, tejsav, glikolsav, benzolszulfosav vagy naftalin-45 szulfosav is felhasználható. Továbbá különböző savaik keverékei is alkalmazhatók. Erős szervetlen savak használatánál adott esetben puffersók hozzáadásával elérhetjük, hogy a klórdioxidfejlődés nem túl gyorsan következik be. 50 Adott esetben savanyú sók, mint pl. primer . nátriumfoszfát vagy primer nátriumszulfát, vagy savas pufferkeverékek, mint pl. ásványi sav-nátriumacetát is felhasználhatók. 55 A vizes fázisban végrehajtott oxidációnál alkalmazott fürdő mennyisége a bőr és irha ázó-súlyának általában 10—.500%-a. A fürdő ojptimális mennyisége az eljárás kiviteli módjától függ. Gödörben végzett szőrtelenítésnél 60 általában nagy vízmennyiséget kell használni, mert a szőrtelenítő folyadéknak az anyagot teljesen el\ kell lepnie. A vízmennyiség itt lényegileg a gödör nagyságától és alakjától függ. A gyakorlatilag legtöbbször és legelőnyösebben 65 zárt hordóban végrehajtott oxidációnál ezzel 2