154912. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ecetsavas-krómsavas oxidációnál keletkező ipari szennvizek tisztítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1966. V. 20. (SE—-1311) Közzététel napja: 1967. XII. 22. Megjelent: 1969. II. 15. 154912 ( ^0>mmíiíi^-^ Szabadalmi osztály: 85 c Nemzetközi osztály: C 02 c Decimái osztályozás: Feltaláló: Hoszáng Géza vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: Szerves Vegyipari Kutató Intézet, Budapest Eljárás ecétsavas-krómsavas oxidációnál keletkező ipari szennyvizek tisztítására A vegyiparban, különösen a szerves végy­iparban a gyógyszeralapanyag és gyógyszeripar­ban kiterjedten alkalmazzák az ecetsavas kö­zegben végzett krónisavas oxidációt. Az ilyen jellegű oxidációkra példaként többek között megemlíthetjük a kinon vegyületek előállítását (pl. ni-dibrómtollikinon), továbbá a szolánum alkaloidák oxidálását pl. a szolaszodin, toma­tMin oxidálását). Ezt az oxidációt gyakran megelőzi az oxidálandó vegyületen levő —NH2 , —OH és egyéb csoportoknak aeetilezéssel tör­ténő -megvédése. (Pl. szolánum alkaloidák.) 10 . Az acetilezéshez mindenkor használnak har­madrendű bázist is, mely gyakran az acetile- 15 zett termékkel együtt bekerül az oxidációs fo­lyamatba. Az oxidációs folyamát során tehát olyan anyalúg keletkezik, mely az oldatban jelenlevő 0,i5-^2,0 i0/ o CR H/-on kívül 15—35% ecetsavat, illetve acetátot, 0,5—10% egyéb szer- 20 ves anyagot és szervetlen sókat is tartalmaz. Amennyiben az oxidációt acetilezési művelet is megelőzi, úgy az eleresztésre kerülő anya­lúg jelentős mennyiségű. szerves bázist, pL pi­ridint, trietilamint stfo. is tartalmazhat. Az ilyen • 25 összetételű vizeknek kémiai oxigénfogyasztása KMn04-al 5000—30 000 mg 0 2 /l, K 2 Gr 2 0 7 -al 80 000-470 000 mg 02 /l, ezen kívül a piridin, stb. és a króimtártalom miatt erősen toxikusak, a befogadó vizek élővilágára. 30 Az előzőek alapján könnyen megállapíthat­juk, hogy az ilyen, erősen szennyezett és rend­kívül magas oxigén, fogyasztású víznek szenny­vízként a befogadóba való elengedésé nem meg­engedett. A benne levő Cr/7/ -nak. a befogadó­vizek aLő világára kifejtett toxikus hatása mi­att az ilyen imágas koncentrációban való been­gedése pedig kifejezetten tilos. (L. a vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény alapján kiadott 5/Í1966. i(I. 2i3.) Korm. sz. rendeletet.) Az ecetsavas közegben végzett krómsavas oxidációnál keletkezeitt szennyvizeknél a víz­oldható Ikrómsóból a krómkatiönt kinyerni, il­letve leválasztani nem lehet. A krómnak kation formában való kinyerését meggátolja azoldat­ban jelenlevő egyéb szerves és szervetlen ka­tion, valamint az erősen, gyantás szerves ma­radék. Viszont a krómnak pl. króm^hidroxid, vagy -'szulfid (oldhatatlan csapadék) formájá­ban történő leválasztása a jelenlevő sok ecet­sav és acetát miatt gyakorlatilag szinte lehe­tetlen. Az oldatban levő króm ugyanis alkalikus közegben a jelentős puffenhatás miatt külön­böző bázicitással rendelkező, vízben jól oldódó krómhidroxid-acetát komplexet képez. A króm leválását gátló ecetsavnak a rend­szerből desztillációval történő kihajtása nem jelent megoldást. Ugyanis, ha az ecetsavas szennyvízben levő acetátot ásványi savval elő­zetesen megbontjuk és az oldatot tized részére 154912

Next

/
Thumbnails
Contents