154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására

154911 8 gerhez kapcsolódott. Maximális nyújtási hatás elérése céljából minden rovátkolt hengerek közötti több lépcsős nyújtás esetében az a lényeges, hogy a sík alakzatot az egymásba kapcsolódó rovátkolt hengerek közötti minden f> egyes átmenet után már ismert eszközökkel, mint szélességtartó hengerékkel, spirális szélesítő berendezésekkel, stb. a teljes szélességében egyenletesen kisimítsuk, ez azt jelenti, hogy a fogakkal létrehozott hosszanti hajtáso- ío kat síkba kell kihúzni mielőtt az árupálya a következő rovátkolt hengerpár közé jut. Ezzel egyrészt' egyenletes második nyújtási lépcsőt lehet biztosítani, továbbá azt tudjuk elérni, hogy a második hengerpár fogai az árut nem 15 ugyanazokon a helyeken fogják meg, mint-az első rovátkolt hengerpár. -A rovátkolt hengerek között megnyúló árunak felhengerlése vagy lerakása előtt az árut természetesen ugyancsak síkba kell húzni 20 azért, hogy a hullámpsítás alkalmával a ráncokat ne rögzítsük, vagy pedig a nyújtás hatását ezzel ne befolyásoljuk. A textilanyag a . találmány szerinti kezeléssel kapcsolatban mint síkalakzatű textília, mint szövet, adott esetben 25 mint hurkolt kelme vagy fátyolbunda jöhet számításba. Ez felépülhet rostokból, ill. fonalakból, ill. cérnákból, amelyek natív, vagy regenerált cellulóz rostokból, cellulóz származékokból (pl. cellulóz észterekből, cellulóz ace- 30 tatokból), fehérje rostokból (mint pl. gyapjú, selyem), polyamidokból, akril vagy vinyl polimerizátumokból, keverék polimerizátumokból vagy akril- ill. vinyl vegyületek kopolimerizátuimaiból, polyészterből, polyuretámból vagy 35 különféle rost típusok keverékeiből állhat. Ha különös súlyt helyezünk arra, hogy a nyújtás a rost tengelyével párhuzamosan történjék, a szövet előállítása céljából legalább a nyújtási irányban cérnát lehet alkalmazni, amely cér- 40 nának a sodrata közel megegyezik az összecérnázott fonalak sodratával (azonban a sodratok ellentétesek.) A textilanyag a találmány szerinti kezelés 45 alkalmával különféle nemesítőszereket, mint pl. festékeket, színes, pl. festékképző pigmenteket, a rostamyagot átnedvesítő szereket, a molekulák közötti összefüggést csökkentő szereket, mint pl. duzzasztószereket tartalmazhat, 50 ezen kívül olyan reagenseket, amelyek az egyes rostok közötti súrlódást befolyásolhatják. Lehetőség van pl. arra, hogy a nyújtást duzzasztószerek és súrlódásnövelő reagensek jelenlétében hajtsuk végre úgy, hogy a rostot felépí- 55 tő makramolekulák között a csúszást növeljük, és a rostoknak egymáson való elcsúszását csökkentjük. Ahogy említettük, az eljárás szerinti nyújtási kezelést úgy alkalmazhatjuk, hogy a ros- 60 ton belül a molekulák 'közötti összefüggést a kezelés ideje alatt fellazítjuk azáltal, hogy a textilanyag pl. könnyű vagy erősen duzzasztó reagenst tartalmazhat, vagy pedig*-azzal, hogy fizikai eszközökkel (pl. hővel) a makromoleku- fi5 Iák közötti összefüggést gyengítjük. A nyújtási kezelés után, adott esetben az _ alatt, az anyag molekulák közötti összefüggését legalább is az eredeti értékre kell hozni. . A nyújtási kezelést szobahőmérséklet fölött, alatt, vagy szobahőmérsékleten lehet elvégezni. Bizonyos esetekben kívánatos lelhet, Ihogy a nyújtást előidéző mechanikai igény bevétel pl. szöveteik esetében ne pontosan párhuzamosan következzék be a fonalrendszerekkel, hanem ahhoz képest hegyesszögben. Ilyen esetben pl. vetülék irányú kis hatókörű nyújtás esetében kezelés előtt a szövetek rovátkolt hengerek segítségével a lánc és vetülékfomal rendszer közötti 90 fokot átmenetileg pl. 75—85 fokra lehet csökkenteni, vagy pedig a nyújtóberendezést úgy lehet kiképezni, hogy az állandó vagy változtatható szögben eszközli a nyújtást a nyújtandó fonalrendszerhez viszonyítva. Azt találtuk, hogy több esetben valamivel magasabb nyújtást lehet elérni, ha a nyújtást nem egy, hanem több fokozatban eszközöljük, ill. ha a nyújtást megismételjük.. Ezek a fokozatok közvetlenül egymás után jöhetnek (pl. ugyanazon vagy különféle nyújtóberendezéseknek egymás után való kapcsolása útján, amelyek azonban ugyanazon fonalrendszerre fejtenek ki nyújtást), vagy pedig lehetséges hogy az egyes nyújtási fokozatok között bizonyos, már előbb ismeretes textilnemesítési eljárásokat eszközlünk. A találmány szerinti nyújtási műveletet alapjábanvéve a nemesítés valamelyik lépcsőjében (ez azt jelenti, hogy a szövés és a konfekcionálás között) lehet eszközölni. Ezt tehát az irtelenités, mosás, fehérítés, festés, duzzasztás (lúggal való kezelés cellulóz rostok esetében), appretura műveletek, mechanikai alakítások előtt, alatt és után lehet végrehajtani. Szokásos módon azonban ezt a nyújtási műveletet a mindenkor esedékes rögzítő művelet előtt kell elvégezni, amelyik a sík alakzat bizonyos konfigurációját (illetőleg a fonalak és rostok konfigurációját), vagy ugyanezeknek a mérettartóságát hőkezelései, összenyomó, zsugorítással és/vagy térhálósítással hozza létre, és amelyet az anyag további feldolgozásáig vagy pedig az anyag konfekcionált állapotban való felhasználásának folyamán fenn kell tartani. Cellulóz rostok esetében pl. a kis hatókörű nyújtás a cellulóz láncok tartós térhálósítása után lényegesen kevésbé hatékony. A kitűzött célnak megfelelően sok esetben előnyös a kis hatókörű nyújtással elért hatásokat (pl. rost és fonal konfigurációt) rögzítő eljárással rögzíteni, vagyis tartóssá tenni. Más esetekben pl. ha egy anyagnak a szakítási súlyát meg kell növelni, vagy annak a festékfelvevaképességét meg kell változtatni, mód van arra, hogy a bedolgozást teljesen vagy részlegesen vissza alakíthatóra képezzük ki. A végén fogunk erre vonatkozó példákat felhozni. Elérhető hatásként a következőket lehet felsorolni : 4