154911. lajstromszámú szabadalom • Eljárás textilsíkalakzatok mechanikai tulajdonságainak javítására

g 154911-10 A mechanikai szilárdság különösen a szakítási súly növelése a bedolgozás messzemenő, illetőleg tökéletes átadása az egyik száirendszeről a másikra anélkül, hogy jelentős felületi csökkenés állna be, sőt esetleg felületi nyereséget is el tudunk érni i(az eddig ismert eljárások mind jelentős, sőt nagy méret veszteségekkel járnak). A megnyújtott szálrendszer szilárdsága .megnő (a szokásos eljárásoknál a szilárdság legjdbb esetiben állandó értéken maradt), a bedolgozásnak az átadása pedig a kiválasztott eljárás feltételeinek megfelelően átmeneti, vagy pedig állandó lehet (érre példák a következő hatások: azon szálrendszer rugalmasságának a megnövelése, amelyre a bedolgozást átvittük, sík alakú textiliák jobb bolyhozhatósága, amelyeknél az eljárásnak megfelelően a vetülék szakító szilárdságának megjavítása mellett a bedolgozást arról a lánorendszerre vittük át), plasztikusan ható nyomási effektusok adódnak, amelyek azon alapulnak, hogy egy szövetet, amelyben a bedolgozást előzetesen az egyik szálrendszerről nagymértékben visszük át a másik szálrendszerre, megnyomjuk, utána a bedolgozást ismét nagymértékben az első szálrendszenre 'messzemenően visszük vissza; továbbá a szövetkötésben lévő tenmoiplasztifcus rostok, festék felvevőképességének a megváltoztatása; a rugalmasság megnövelése; a szaki tási nyúlás csökkentése; rostkeverékek (kevert fonalak, illetőleg kevert cérnák) mosásálló szétválasztása a nyújtás irányában; tartós alak-változtatások jelentős felületi nyereség kíséretében; a termoplasztikus rostoknak (mint pl. aeetilezett cellulóz rostok) megnövelt eJszappanosodása legalább is a felületen; rostok felületi megváltoztatása azáltal, hogy a »rostok felületét rideggé tesszük, utána kis hatókörű nyújtás alkalmazása, aminek következtében a rostok felületét kirojtozottá és felszakította lehet tenni (felületi .rideggétevésen azt értjük,- hogy-a külső rostrétegek szakiadási nyúlását csökkentjük, a belső rostrétegek szakadási nyúlását pedig növeljük, ami után a rostanyagot kis hatókörű nyújtásnak vetjük alá, amelyik nyújtás nagyabb mint a külső rostrétegek szakadási nyúlása, azonban kisebb mint a belső rétegek szakadási nyúlása); terjedélmesítési hatások, amelyek kis hatókörű nyújtásnál érünk el, különösen rovátkolt hengerek között megnövelt hőmérsékletnél, különösen fűtött fém rovátkolt hengerek között, amelyeknek a hőmérséklete az illető termőplasztikus rostanyag hőrögzítési hőmérsékletének közelében van, és amelyet előnyösen magasabb hőmérsékletnél végbemenő nedves kezelések, adott esetiben festési és rögzítési kezelések követnek. A találmány szerinti nyújtási eljárást ama is fel lehet használni, hogy a sík alakú textiliákban összeragadt rost vagy fonalkereszteződéseket feloldjuk. Ezt mindenek előtt a megnyújtott szálrendszer bedolgozásának találmány szerinti feloldása teszi lehetővé, mivel ennek segítségével a két szálrendszer közötti érintkezési pontokat erősen befolyásoljuk, és 'mindenek előtt äz érintkezési felületet legalább is átmenetileg, a szálrendszerek kölcsönös átfcarolásának rneszszamenő kiküszöbölésével, csökken/tjük. A szokásos nyújtási eljárás alkalmazása esetén ez már 5 csak azért sem, vagy legalább is kevésbé lehetséges," miivel a már leírt okok következtéiben a bedolgozást a legjobb esetiben egyensúlyi állapotig tudjuk eltolni, továbbá azért is, mert éppen az összeragadt szálkerészteződések esetéiben X0 a nagy nyújtási távoiságo'kkal és felületekkel történő nyújtás esetében a fonalrendszerek kö' zötti súrlódás nagyon nagy, és a nyújtási távolságon belül a nyúlás ezért nagyon egyenlőtlen. A találmány szerinti nyújtási kezelést, továbbá 15 " előre pontosan megalapítható nyúlási képességű sík alafou képződmények előállítására használhatjuk fel. Műanyagoknak sík alakú textíliával való megerősítésénél pl. az.szükséges, hogy a műanyagnak és a megerősítésre alkalmazott 20 sík alakú textíliának a nyúlási képességét egymáshoz viszonyítva pontosan megállapítsuk, mert csak llymódon tudunk egyáltalán megerősítési hatásokat elérni. Emellett a síik alakú képződmény nyúlási képességének az egész felület 25 mentén egyenletesnek kell lennie. Az előbb ismertetett okok következtéiben a szokásos nyújtási eljárásokkal sem eléggé egyenletes, sem elég erős nyújtást nem lehet elérnie alhlhoz, hogy ezeknek a követelményeknek eleget lehessen 30 tenni, és a nyújtás olyan pontos szabályozására sincs mód, hogy elegendő üzembiztonsággal előre megállapított mértékű nyújthatóságot lehessen biztonságosan elérni. A találmány szerinti kis hatókörű nyújtással í'5 erősein duzzadt állapotban lévő rostok nyújtása útján olyan hatásokat érhetünk el, amilyeneket szokásos módon csak • fonalak kezelésénél lehet elérni. Például gyapotot mercerezéshez alkalmazott erősségű lúggal vagy erős savval lőhet ke-40 zelni és duzzadás előtt és/vagy alatt, és/vagy után kis hatókörű nyújtásnak lehet alávetni. Mivel a nyúlás a foniall, illetőleg a rost tengelyével párhuzamosan történik, olyan hatásokat lehet elérni, amelyeket csupán az egyes rostok 45 vagy fonalak kezelésével, azonban a szokásos eljárásokkal és berendezésekkel nem lehet elérni. Különösen viszonylagosan nagy duzzadóképess'égű rostok i(imint pl. cellulóz rostok) eseté-50 ben célszerű ha a nyújtási műveletet akkor végezzük el, amikor a textilanyag legalább is enyhén duzzadt, pl. nyirkos vagy nedves. Ahogy már előzetesen említettük, a találmány szerinti kis hatókörű nyújtást az illető textilanyag va-55 laimelyik namesítési állapotában alkalmazhatjuk, célszerűen azonban egy rögzítési kezelés előtt, amelyik a textilanyag méreteinek egy jobban vagy kevésbé tartós rögzítését, célozza, és/vagy a fonalak és rostok konfigurációját rögzíti. 60 A kis hatóköírű nyújtási műveletek előtt, alatt közben vagy utána polimer testeket lelhet felvinni vagy bevinni, illetőleg in situ polimerizációval, ágas kopolimerizációval, polikondenzációval létrehozni, a textilanyag funkcionális cso-65 portjait vagy egyes komponenseit reakció alá 5