154894. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására
19 154894 20 nak bizonyult, melynek szerkezete magrezonanciaspektrum alapján állapítható meg. A szabad bázist etanolban oldjuk, az oldathoz éteres sósavat adunk, mikoris a termék hidrokloridját kapjuk. A sósavas sót metanol-éter elegyből kristályosítva fehér mikrokristályos 162—163 C°-on olvadó 2-!(2-izopropilamino-l-ihidroxietil)-7-metil-benzofurán-íhidrokloridot kapunk. Az 5-hróm-2,-(2-izopropilamino-l-hidroxietil)-7-metil-benzofurán bázis hasonlóképpen a 2--{i2-izopropilamino-:l-ihidroxietil)-7-metil-benzofuránná hidrogénezhető. • A kiindulási anyagként felhasznált 5-bróm-2-j(2-izoprapilammo-14iidroxietil)-7-imetil~benzofurán, ill. hidrokloridja a következőképpen állítható elő: T0,Í8 g (0,05 mól) .5-brám-3-ínetilHszalicilaldehid és 100 ml etanol oldatát keverés közben szobahőmérsékleten 10 perc alatt cseppenként 3,1 g (0,05 mól) káliumhidroxid és 30 ml etanol oldatával elegyítjük. A kapott sárga oldathoz negyedóra alatt 4,8 g kióracetont csepegtetünk. Az elegyet szobahőmérsékleten 20 órán át keverjük, majd 50 ml vízbe öntjük és kloroformimai kétszer extraháljuk. Az egyesített extraktokat híg nátriumhidroxiddal és vízzel mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószer elpárologtatása után sárga szilárd anyagot kapunk, melyét etanolból átkristályqsítunlk. A termék 9,3 g 2-^aoetil-J5-.bróm-7-metil-benzofurán, finom, sárga, 122—123 C°-on olvadó tűk formájában. A kapott termékből 7,0 g-ot (0,0,3 mól) 30 ml kloroformban oldunk és az oldatot keverés közben, 10 perc alatt cseppenként 4,0 g szulfurilkloriddal elegyítjük. Az elegyet 3 órán át viszszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és jégre öntjük. A keletkező két fázist elválasztjuk és a vizes fázist kloroformmal extraháljuk. Az extraktot a szerves fázissal egyesítjük, 2 n nátriumkarbonát oldattal, majd vízzel mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. A szárított oldatot szűrjük, a szűrletet vákuumban bepároljuk. A szilárd maradékot etanolból kristályosítjuk. A termék 7,1 g 2-klór-acetil-j5-bróm-7-metil-benzofurán. Finom, sárga, 134—137 C°-on olvadó tűk alakjában kristályosodik. A fenti termékből 14,4 g-ot (0,05 mól) 100 ml dioxán és 20 ml víz elegyében oldunk és a kapott oldatot 0 C°-ra hűtjük. Az oldathoz félóra alatt, részletekben, 1,2 g nátriumbórhidridet adunk és az elegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. A dioxánt vákuumban ledesztilláljuk, a maradékot 200 ml vízzel hígítjuk és éterrel kétszer extrahálj uk. Az egyesített extraktokat vízzel és sóoldattal mossuk, majd nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után nyers 5-ibrónn2-(2-klór-14iidroxietil)-7-metil-benzofuránt kapunk halványsárga olaj formájában, csaknem elméleti kitermeléssel. A kapott nyersterméket (0,0.5 mól) 12 g (0,2 mól) izopropilaminnal és 50 ml etanollal 24 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az oldószert és az izopropilamin feleslegét vákuumban ledesztillálj ük és a kapott szilárd maradékot éter és híg sósav között megoszlatjük. A 5 savas vizes fázist éterrel mossuk, híg nátriumhidroxid oldattal meglúgosítjuk és éterrel háromszor extraháljuk. Az egyesített extraktokat vízzel és sóoldattal mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószer ledesztillálása után 10 barna szilárd anyagot kapunk, melyet petroléterből (forrásponttartoinány: 60—80 C°) átkristályosítunk. A termék sárgásbarna, 120— 130 C°-on olvadó kristályok alakjában 9,0 g 5-bróm-2-i(2-izopropilamino-'Hhidroxietil)-7-me-15 til-benzofurán. A termák vékonyréteg kromatográfiás vizsgálatok alapján egységes anyagnak bizonyult és szerkezete a magrezonanciaspektrum alapján állapítható meg. A kapott bázis sósavas kezelésével nyert termék az 20 5-bróm-2-!(:2-izopropilamino-ll4iidroxietil)-7--metiPbenzofuran-hidroklorid, mely etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után 158— 159 C°-on olvad. 25 14. példa: 7-.bróm^2H(2-izopropilaimino-l-hidroxietil)-5-metil-ibenzofuránt, ill. annak hidrokloridját (a vegyület 2-tklóracetil-7-brám^5-metil-benzofurán 20 redukciója és a kapott 7-brám^2-(2-klór-l-hidroxietil)-!5-metil-benzofurán izopropilaminnal való reagáltatása útján állítható elő) a 13. példában leírt módszer szerint hidrogénezve 2j(2-izopropilamino-l-faidroxietil)-5-metiHbenzofuránná re-25 dukálunk. A kapott termék fehér kristályokból áll, op.: 111—112 C°, , (petroléteres átkristályosítás után). A megfelelő hidroklorid fehér, 174— 176 C°-on olvadó kristályokat képez (etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után). 15. példa: 5,7-dibról m-2H(2-izopropilamino-!l^hidroxietil)-45 -4-metil^benzofuránt (a vegyület 2-klóraoetil-5,7-dibróm-4-,metil-benzo!furán redukciója és a kapott 5,7-dibróm-i2-(2-klór-;l-íhidroxietil)-4^metil-benzofurán izopropilaminnal való reakciója , útján állítható elő) a 13. példában ismertetett 50 módszer szerint hidrogénezünk, mikoris mindkét brómatom egyforma mértékben lehasad és az elméletileg szükséges hidrogénimennyiség felvétele után a hidrogénfelvétel sebessége csökken. A termék 2-:(2-izopropila>mino-l-hidroxi-55 etü>4^metil-benzofurán, 81—82 C°-on olvadó krémszínű kristályok. A bázis éteres sósavval a hidrokloriddá alakítható, mely etanol-éter elegyből történő átkristályosítás után 146—148 C°-on olvad. 60 10. példa: 5-ibróm-2-1 (2-izopropilamino-l-hidroxietil)-7--etil-benzofuránt (a vegyületet 2-klóracetil-5-65 ^bróm-7-etiljbenzofurán redukciója és a kapott 10
